+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++

Csütörtök délelőtt választja meg Helsinkiben tartott éves kongresszusán jelöltjét az Európai Bizottság élére a jobboldali-konzervatív pártokat tömörítő Európai Néppárt. Két Spitzenkandidat-jelölt van: a nem túl esélyes finn Alexander Stubb, országának korábbi miniszterelnöke, és az esélyesnek számító bajor Manfred Weber, aki az Európai Parlamentben a Néppárt frakcióját vezeti, és esélyes a CSU irányítására is egy Horst Seehofer utáni korszakban. Hogy hogyan kampányol a két jelölt, arról itt írtunk az Azonnalin.

 

De kik választják meg őket?

 

Az Európai Néppártban 734 delegált szavaz.

 

633-at a tagpártok, mint mondjuk a német CDU, a magyar Fidesz vagy a felvidéki Híd-Most delegálnak. 47-et magas beosztású, nemzetközi és EU-s szervezeteknél (Régiók Bizottsága, NATO, Európa Tanács) dolgozó néppárti tisztségviselők delegálnak. 40-et különböző néppárti csoportosulások (nőtagozat, ifjúsági tagozat) delegálnak, és van még 14 EP-képviselő is, aki szavazhat.

 

Deutsch Tamás fideszes EP-képviselő nemrég a Pesti Srácoknak azt nyilatkozta, hogy a Fidesz-KDNP az ötödik legnagyobb frakció Helsinkiben, úgyhogy nézzük, melyik tagpárt hány vokssal rendelkezik!

 

 

Látható, hogy vannak országok, ahol több párt is tagja az Európai Néppártnak, tehát nézzük meg országonkénti bontásban is ugyanezt!

 

 

Mi lesz a jelölttel, ha megválasztja a Néppárt?

 

Akkor ő lesz az Európai Néppárt csúcsjelöltje, vagyis Spitzenkandidatja (ez egy német szó, ugyanazt jelenti, mint az előtte szereplő magyar kifejezés, hiszen ebből fordítottuk) az Európai Bizottság élére. Az Európai Parlament nagyobb frakció megegyeztek ugyanis abban, hogy csak olyan embert hajlandóak megszavazni az Európai Bizottság elnökének, aki indul az EP-választáson, és ezáltal rendelkezik demokratikus legitimációval. Ez a megegyezés egyébként

 

jogilag nincs garantálva, inkább egyfajta politikai gentlemen's agreement csak, de működni szokott.

 

Vagyis amennyiben a 2019. május 23-26. közötti EP-választáson az Európai Néppárt tagpártjai nemzeti szinten jól szerepelnek, és nekik lesz a legnagyobb fős frakciójuk a 705 fős Európai Parlamentben, Webernek jó esélyei lesznek arra, hogy a Bizottság élére, a leköszönő (egyébként szintén néppárti) Jean-Claude Juncker helyére kerüljön.

 

A nagy frakció azonban nem elég, Webernek többség is kell majd ahhoz, hogy az Európai Bizottság elnöke legyen: a 705 EP-képviselőből legalább 353-at maga mögött kell tudnia. Valószínűleg a Frans Timmermans bizottsági alelnököt Spitzenkandidatjának választó balközép S&D-frakció kel majd a segítségére.

 

Ámde és viszont!

 

Csakhogy az EU-tagországok miniszterelnökeit (egyes esetekben államelnökeit) tömörítő, Donald Tusk elnöklete alatt működő Európai Tanács nem érzi úgy, hogy meg kellene kötnie a kezét az Európai Parlament választott képviselői által. Az EU szabályai szerint ugyanis az Európai Tanács tesz javaslatot a bizottsági elnök személyére, akit aztán az Európai Parlament vagy megszavaz, vagy nem.

 

Az Európai Tanács olyan embert javasolhat az Európai Bizottság élére, aki minősített többséget szerez ott: vagyis a jelöltet a tagállamok 72 százaléka kell, hogy támogassa, úgy, hogy ezen tagállamok egyúttal legalább az EU népességének 65 százalékát reprezentálják.

 

Mint azt a Politico megjegyzi: ha tehát Manfred Weber lesz a befutó az Európai Néppárt helsinki kongresszusán, és a bajor politikust ajánlja a Bizottság élére a konzervatív pártcsalád, az még nem garancia arra, hogy a végén tényleg ő lesz Juncker utóda.

 

FOTÓ: Manfred Weber / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Bedőlni látszik a Le Pen-ellenes fal: egyre több baloldali szavazó választaná egy második fordulóban a szélsőjobboldali politikust a jelenlegi elnök ellenében. Te hogy döntenél?

Megváltoztatta működési szabályait a YouTube: szakszervezetet alapítanának a platform alkotói.

A piacvezető online bolt statisztikái elképesztően sokat javulnak évről évre, de úgy tűnik, hogy még mindig van hova nőni, ha black friday-ről van szó.

A Mexikóba menekült volt államfő szerint a lépés alkotmányellenes, és a történelem „legfurfangosabb és legundorítóbb puccsa”.

Parlamenti többséget találni mindehhez katalán függetlenségpártiak nélkül már nem lesz olyan egyszerű.

A legfőbb ügyész kinevezésének módja miatt megszűnt Moldovában a kormánytöbbség, új kormányt alakítani a meglévő parlamenttel viszont nehéz lesz.

Mikor lesz tárgyalás és ítélet? Mi fog történni, ha nyerünk? Hogyan néz ki egyáltalán egy kereset a házelnök ellen?
Elmondjuk a kulisszatitkokat!

A hét kérdése

„Támogasson téged a Momentum!” – hangozhatna a mondat azoktól, akiken megpróbáltak segíteni Fekete-Győrék az elmúlt napokban.

Azért ide elnéznénk

Jobbnál jobb európai filmeket vetítenek november 13-15. között, ráadásul még jegyet is lehet nyerni!

És mindegyiktől lehet kóstolni! Ráadásul Budapesten! És még finomak is a borok. Nov. 23.

Eljött a te időd! Ugyanis a szocialista párt szervezésében megnézhető Az ifjú Karl Marx című film november 14-én.

Fantasztikusirodalmi találkozó november 30-án!

Jávor Benedekkel, Stumpf Andrással és Bajomi-Lázár Péterrel december 12-ig.

Ezt is szerettétek

Miért nézik le egymást az értelmiségiek és a melósok? Három pályakezdő: egy büszke gázszerelő, egy egyetemista és egy self made man mondja el.

Romániának is valamiről illene szólnia. Most arról szól, hogy nagy, és még nagyobb akar lenni. Így nehéz lesz bármiféle autonómia, mert az nem mennyiségi, hanem inkább minőségi cél. Véleménycikk!

Az EU leendő éléskamrája lehetne a zöldségek tömegét termelő Észak-Macedónia, aminek az új nevét a lakói nagy része rühelli, de elviselik az olyannyira vágyott EU-tagság áraként. De lesz-e ebből valami?

Eddig is csak egy-két helyen szabadott videózni a parlamentben, de mostantól még kevesebb helyen lehet, és még hangfelvételt készíteni se szabad szinte sehol a Házban.

Twitter megosztás Google+ megosztás