+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++

Csütörtök délelőtt választja meg Helsinkiben tartott éves kongresszusán jelöltjét az Európai Bizottság élére a jobboldali-konzervatív pártokat tömörítő Európai Néppárt. Két Spitzenkandidat-jelölt van: a nem túl esélyes finn Alexander Stubb, országának korábbi miniszterelnöke, és az esélyesnek számító bajor Manfred Weber, aki az Európai Parlamentben a Néppárt frakcióját vezeti, és esélyes a CSU irányítására is egy Horst Seehofer utáni korszakban. Hogy hogyan kampányol a két jelölt, arról itt írtunk az Azonnalin.

 

De kik választják meg őket?

 

Az Európai Néppártban 734 delegált szavaz.

 

633-at a tagpártok, mint mondjuk a német CDU, a magyar Fidesz vagy a felvidéki Híd-Most delegálnak. 47-et magas beosztású, nemzetközi és EU-s szervezeteknél (Régiók Bizottsága, NATO, Európa Tanács) dolgozó néppárti tisztségviselők delegálnak. 40-et különböző néppárti csoportosulások (nőtagozat, ifjúsági tagozat) delegálnak, és van még 14 EP-képviselő is, aki szavazhat.

 

Deutsch Tamás fideszes EP-képviselő nemrég a Pesti Srácoknak azt nyilatkozta, hogy a Fidesz-KDNP az ötödik legnagyobb frakció Helsinkiben, úgyhogy nézzük, melyik tagpárt hány vokssal rendelkezik!

 

 

Látható, hogy vannak országok, ahol több párt is tagja az Európai Néppártnak, tehát nézzük meg országonkénti bontásban is ugyanezt!

 

 

Mi lesz a jelölttel, ha megválasztja a Néppárt?

 

Akkor ő lesz az Európai Néppárt csúcsjelöltje, vagyis Spitzenkandidatja (ez egy német szó, ugyanazt jelenti, mint az előtte szereplő magyar kifejezés, hiszen ebből fordítottuk) az Európai Bizottság élére. Az Európai Parlament nagyobb frakció megegyeztek ugyanis abban, hogy csak olyan embert hajlandóak megszavazni az Európai Bizottság elnökének, aki indul az EP-választáson, és ezáltal rendelkezik demokratikus legitimációval. Ez a megegyezés egyébként

 

jogilag nincs garantálva, inkább egyfajta politikai gentlemen's agreement csak, de működni szokott.

 

Vagyis amennyiben a 2019. május 23-26. közötti EP-választáson az Európai Néppárt tagpártjai nemzeti szinten jól szerepelnek, és nekik lesz a legnagyobb fős frakciójuk a 705 fős Európai Parlamentben, Webernek jó esélyei lesznek arra, hogy a Bizottság élére, a leköszönő (egyébként szintén néppárti) Jean-Claude Juncker helyére kerüljön.

 

A nagy frakció azonban nem elég, Webernek többség is kell majd ahhoz, hogy az Európai Bizottság elnöke legyen: a 705 EP-képviselőből legalább 353-at maga mögött kell tudnia. Valószínűleg a Frans Timmermans bizottsági alelnököt Spitzenkandidatjának választó balközép S&D-frakció kel majd a segítségére.

 

Ámde és viszont!

 

Csakhogy az EU-tagországok miniszterelnökeit (egyes esetekben államelnökeit) tömörítő, Donald Tusk elnöklete alatt működő Európai Tanács nem érzi úgy, hogy meg kellene kötnie a kezét az Európai Parlament választott képviselői által. Az EU szabályai szerint ugyanis az Európai Tanács tesz javaslatot a bizottsági elnök személyére, akit aztán az Európai Parlament vagy megszavaz, vagy nem.

 

Az Európai Tanács olyan embert javasolhat az Európai Bizottság élére, aki minősített többséget szerez ott: vagyis a jelöltet a tagállamok 72 százaléka kell, hogy támogassa, úgy, hogy ezen tagállamok egyúttal legalább az EU népességének 65 százalékát reprezentálják.

 

Mint azt a Politico megjegyzi: ha tehát Manfred Weber lesz a befutó az Európai Néppárt helsinki kongresszusán, és a bajor politikust ajánlja a Bizottság élére a konzervatív pártcsalád, az még nem garancia arra, hogy a végén tényleg ő lesz Juncker utóda.

 

FOTÓ: Manfred Weber / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Most, hogy a Kvartal 95 alapítója maga lett Ukrajna elnöke, a stúdiónak találnia kell valakit, aki parodizálja majd. Ki tudja, akár még te is lehetsz az!

Tovább növelte előnyét a brit Konzervatívok vezetéséért vívott harcban a londoni expolgármester, a vitába új színt vivő Rory Stewart kiesett.

A bécsi szocdemek így tanítanák meg a kutyatartás alapjait. Szerinted kéne hasonló intézkedés itthonra is? Szavazz!

Bár már régóta ígérgetik ennek a három országnak, hogy beléphetnek a schengeni zónába, az Európai Bizottság illetékes biztosa most azt mondta: tényleg hamarosan Schengen-tagok lehetnek.

A Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő mátrai szénerőművet azért záratná be a szervezet, hogy a lehető leggyorsabban a lehető legtöbb széndioxid-kibocsátást lehessen megspórolni.

A hét kérdése

Itt a nyár, itt a strandszezon, itt az idő elámulni azon, hogy hol tart még mindig a magyar gasztronómia. Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Buda mellett, és még mindig van rá jegy! Június 19-22.

A borzalmas név ellenére is érdemes újragondolni mindazt, amit erről az unalmasnak tűnő fajtáról tudni vélünk. Június 22.

A Piacok Napján az Erzsébet tér egy hatalmas közösségi piaccá változik, idén már 6. alkalommal, június 23-án.

JazzTM, július 5-7. között Európa 2021-es kulturális fővárosában. Elég erős lineuppal, a közelben!

Tanúság? Cinkosság? Kortárs művészek fejtik meg a pannonhalmi főapátság galériájában. Egész nyáron!

Ezt is szerettétek

Hogy történt a rendszerváltás? Mit kell tudni a prágai gólemről? Milyen bosszúra készül az Álmok Fejedelme? Könyves Kálmán!

Valerij Pekar szerint az egész nyelvtörvényügy csak egy háborús ország átmeneti problémája. Interjú.

Amikor mi olyan speciálisnak érezzük magunkat, nem árt elmenni egy magát ugyanúgy meg- és feltalálni igyekvő másik volt szocialista fővárosba.

Ellenőriztük, mennyire vannak képben az emberek azzal, hogy kikre is lehet szavazni. Videó!

Twitter megosztás Google+ megosztás