+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++

Csütörtök délelőtt választja meg Helsinkiben tartott éves kongresszusán jelöltjét az Európai Bizottság élére a jobboldali-konzervatív pártokat tömörítő Európai Néppárt. Két Spitzenkandidat-jelölt van: a nem túl esélyes finn Alexander Stubb, országának korábbi miniszterelnöke, és az esélyesnek számító bajor Manfred Weber, aki az Európai Parlamentben a Néppárt frakcióját vezeti, és esélyes a CSU irányítására is egy Horst Seehofer utáni korszakban. Hogy hogyan kampányol a két jelölt, arról itt írtunk az Azonnalin.

 

De kik választják meg őket?

 

Az Európai Néppártban 734 delegált szavaz.

 

633-at a tagpártok, mint mondjuk a német CDU, a magyar Fidesz vagy a felvidéki Híd-Most delegálnak. 47-et magas beosztású, nemzetközi és EU-s szervezeteknél (Régiók Bizottsága, NATO, Európa Tanács) dolgozó néppárti tisztségviselők delegálnak. 40-et különböző néppárti csoportosulások (nőtagozat, ifjúsági tagozat) delegálnak, és van még 14 EP-képviselő is, aki szavazhat.

 

Deutsch Tamás fideszes EP-képviselő nemrég a Pesti Srácoknak azt nyilatkozta, hogy a Fidesz-KDNP az ötödik legnagyobb frakció Helsinkiben, úgyhogy nézzük, melyik tagpárt hány vokssal rendelkezik!

 

 

Látható, hogy vannak országok, ahol több párt is tagja az Európai Néppártnak, tehát nézzük meg országonkénti bontásban is ugyanezt!

 

 

Mi lesz a jelölttel, ha megválasztja a Néppárt?

 

Akkor ő lesz az Európai Néppárt csúcsjelöltje, vagyis Spitzenkandidatja (ez egy német szó, ugyanazt jelenti, mint az előtte szereplő magyar kifejezés, hiszen ebből fordítottuk) az Európai Bizottság élére. Az Európai Parlament nagyobb frakció megegyeztek ugyanis abban, hogy csak olyan embert hajlandóak megszavazni az Európai Bizottság elnökének, aki indul az EP-választáson, és ezáltal rendelkezik demokratikus legitimációval. Ez a megegyezés egyébként

 

jogilag nincs garantálva, inkább egyfajta politikai gentlemen's agreement csak, de működni szokott.

 

Vagyis amennyiben a 2019. május 23-26. közötti EP-választáson az Európai Néppárt tagpártjai nemzeti szinten jól szerepelnek, és nekik lesz a legnagyobb fős frakciójuk a 705 fős Európai Parlamentben, Webernek jó esélyei lesznek arra, hogy a Bizottság élére, a leköszönő (egyébként szintén néppárti) Jean-Claude Juncker helyére kerüljön.

 

A nagy frakció azonban nem elég, Webernek többség is kell majd ahhoz, hogy az Európai Bizottság elnöke legyen: a 705 EP-képviselőből legalább 353-at maga mögött kell tudnia. Valószínűleg a Frans Timmermans bizottsági alelnököt Spitzenkandidatjának választó balközép S&D-frakció kel majd a segítségére.

 

Ámde és viszont!

 

Csakhogy az EU-tagországok miniszterelnökeit (egyes esetekben államelnökeit) tömörítő, Donald Tusk elnöklete alatt működő Európai Tanács nem érzi úgy, hogy meg kellene kötnie a kezét az Európai Parlament választott képviselői által. Az EU szabályai szerint ugyanis az Európai Tanács tesz javaslatot a bizottsági elnök személyére, akit aztán az Európai Parlament vagy megszavaz, vagy nem.

 

Az Európai Tanács olyan embert javasolhat az Európai Bizottság élére, aki minősített többséget szerez ott: vagyis a jelöltet a tagállamok 72 százaléka kell, hogy támogassa, úgy, hogy ezen tagállamok egyúttal legalább az EU népességének 65 százalékát reprezentálják.

 

Mint azt a Politico megjegyzi: ha tehát Manfred Weber lesz a befutó az Európai Néppárt helsinki kongresszusán, és a bajor politikust ajánlja a Bizottság élére a konzervatív pártcsalád, az még nem garancia arra, hogy a végén tényleg ő lesz Juncker utóda.

 

FOTÓ: Manfred Weber / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Bármennyire is meglepően hangzik ez így elsőre, évtizedes vízitúrás tapasztalatokra épül!

2022-ben minden egyéni körzetben közös jelöltet akarnak állítani, országosan pedig egyetlen közös programmal vágnának neki a választásoknak.

Az IT-szektor emigrációval fenyeget, ha tovább folytatódik az erőszak, de már az orvosok is beálltak tüntetni. Mutatjuk, mi történt éjjel Belaruszban.

Kristálytiszta érvelés: dolgozni nem dolgoznak, így van idejük lázadozni, korzózni az utcán.

Így tiltakoznak a rendőri brutalitás ellen, no meg azért, mert több ezer embert tartóztattak le a rendőrök: arról, hogy velük mi történik, napok óta alig tudni valamit.

Hiába állt össze a Strache-lista, Strache indulása még mindig kétséges, mivel az FPÖ bejelentette: még a választások előtt óvást nyújt be az egész Team Strache ellen.

Egyszer már biztosan, ezt maga a belarusz belügyminisztérium közölte. Egyre több kép és videó is előkerül az őrizetbe vett tüntetőkkel szembeni rendőri brutalitásról.

A hét kérdése

Nem csak a Balatonnál magasabbak a szokottnál az árak, a horvát sajtó a dalmáciai árakon háborog. Szavazz: te fizetnél 1000 forintot érte?

Azért ide elnéznénk

Láttál már hullócsillagot? És mikroszkópon át? Vagy fogtad már kézbe az anyagát? Most kipróbálhatod mindezt a Svábhegyi Csillagvizsgálóban augusztus 11-e és 13-a között.

Végre minden kiderül,
amit csak Budapest legelegánsabb sugárútjáról tudni lehet, avagy séta az Andrássy úton az Oktogontól a Ligetig augusztus 15-én.

Ingyenes fesztivál
borokkal és ételekkel
Egerben az Érsekkertnél augusztus 20-23. között.

Hogyan telnek egy állatkert lakóinak éjszakái? Kiderül Pécsett augusztus 28-29. között!

Nézd meg az esti fényeket a libegőről! Budapesttől kezdve Eplényen át egészen Sástóig összesen hat helyszínen
várnak augusztus 29-én.

Ezt is szerettétek

Mi köze a belarusz diktátornak az oroszokhoz? Miért belarusz, miért nem Fehéroroszország?

Mit szól ahhoz Pacher Tibor, a tudóscsapat vezetője, hogy Magyarország is beszállt az űrversenybe? Podcast!

Mi lesz a jogállamisághoz kötött kifizetésekkel? Jó-e nekünk az EU által közösen vállalt hitel? Akkor most győzött Orbán Brüsszelben az EU-csúcson, vagy lebőgött?

Kulturáltabb szórakozónegyeddé válik-e a Belső-Erzsébetváros, vagy valóban keresztet lehet vetni az ottani éjszakai életre? Riport és interjúk a bulinegyedből. Podcast!

Miért tüntetnek a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói és oktatói? Mit mond a megválasztott, de a kormány által kinevezett rektor? És a politika? Körbejártuk.

Vajon a francia helyhatósági választásokon meglepő győzelmeket arató zöldeket meddig repítheti a siker?

A sugárzástól nem kell félnünk, nem úgy a környezeti károktól és a privátszféránk szűkülésétől.

Twitter megosztás Google+ megosztás