+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Kulcsár Árpád
2018. november 8. csütörtök, 19:49
Hány százaléka hiszi a magyaroknak el, hogy van Isten? És hogy a magyar kultúra a legeslegjobb Európában? Íme egy szerteágazó statisztika!

A Pew Research Center nemrégiben közzétett egy felmérést, amely számos vonatkozásban vizsgálja meg az európaiak hozzáállását különböző kérdésekhez: tényleg sok mindent vizsgáltak, attól kezdve, hogy mennyire vallásosak egyes országok lakói, odáig, hogy mennyien tartják feljebbvalónak a kultúrájukat a többiekénél.

 

Nagyon izgalmasak az adatok, és gyakorlatilag jól kirajzolódik belőlük a kelet-nyugat szembefeszülés is.

 

Kezdjük akkor a muszlimokkal és zsidókkal

 

Európa legelfogadóbb országa e tekintetben Hollandia, itt ugyanis az emberek 88%-a mondja, hogy elfogadna egy muszlimot családtagnak. Őket a norvégok és a dánok követik. Ez a három ország az, amely a zsidók tekintetében is a legelfogadóbb eredményeket mutatja. Legkevésbé pedig az örmények elfogadóak, nekik csak 7%-uk fogadna be muszlimot, és 26 százalékuk zsidót a családba. Őket a csehek követik (muszlimok 12%, zsidók 51%), majd holtversenyben következik Fehéroroszország és Litvánia, itt 16 és 41% az arány.

 

A magyaroknál is alacsony a muszlimokkal szembeni elfogadás, őket 22%, zsidókat 57%-a tolerálná a magyarok közül. Éles különbség van az északi és nyugati, valamint a déli és keleti országok között e tekintetben, nyugaton ugyanis mindenhol 50% feletti az arány.

 

Vallás és nemzeti identitás

 

Keleten jóval többen gondolják azt is, hogy a vallási identitás meghatározó a nemzeti identitásra nézve: itt is az örmények vezetnek, 82%-kal, őket a grúzok és a szerbek követik 78 és 76%-kal. ELőkelő helyen van keleti szomszédunk, Románia is 74-gyel.

 

A magyaroknak mindössze 43 százaléka gondolja azt, hogy a vallás fontos a nemzetiség kérdésében, akiknek meg szinte egyáltalán nem fontos, azok az észtek (15), svédek (15) és litvánok (11). Náluk nem kell, jó keresztény legyen az, aki jó litván akar lenni.

 

És most jön a legizgalmasabb rész, a kultúrfölény

 

Kultúrsovinizmusban a görögök járnak az élen,

 

náluk a lakosság 89%-a azt gondolja, hogy az ő kultúrájuk jobb, erősebb. Második helyen a grúzok állnak 85%-kal, a harmadik helyen pedig holtverseny van, az oroszoknak és bolgároknak egyaránt 69%-a gondolja ugyanezt. Előkelően szerepel tulajdonképpen az egész Balkán, románokkal, bosnyákokkal, szerbekkel, horvátokkal. A magyaroknak 46 százaléka hiszi azt, hogy a magyar kultúra minden mást gellerbe ver. 

 

Infographic: The Most Culturally Chauvinistic Europeans | Statista

 

És mi van a melegekkel?

 

Közép- és Kelet-Európa többsége ellenzi a melegházasságot. Leginkább a grúzok, örmények és oroszok „jeleskednek ebben”. A magyaroknak 64 százaléka ellenzi, és sikertelen referendum ide vagy oda, a románoknak is 74 százaléka.

 

A felmérés kitér a fiatalokra is, azaz arra, hogy ők mennyire fogadják el a melegházasságot. Ők Magyarországon valamivel elfogadóbbak, csak 52 százalékuk ellenzi a melegházasságot. Közben viszont a grúz fiatalok 94%-a azt mondja, hogy semmiképpen nem szabadna legalizálni. Őket a moldávok (89%) és az oroszok (86%) követik.

 

Arra a kérdésre, hogy legális kellene-e, hogy legyen az abortusz  minden, vagy a legtöbb esetben, leginkább a svédek (94%), dánok (92%) és finnek (87%) válaszoltak igennel, az ukránok (35%), moldávok (14%) és grúzok (10%) válaszoltak leginkább nemmel.

 

Ejnye, már megint a grúzok, ott sem muszlimnak, sem zsidónak, sem melegnek, sem feministának lenni nem lehet valami túl jó!

 

A magyarok 70% áll ki az abortuszszabadság mellett, 25% tiltaná be.

 

Érdekes az a lista is, hogy hol hagyták el a vallásukat leginkább az emberek: a belgáknak például 83 százalékát kereszténynek nevelték fel, de ma már csak 55%-uk vallja magát annak, ez 28 százalékos esés, ugye. Ugyanekkora arányban váltak ateistává a norvégok is, míg a hollandok és spanyolok 26%-a veszítette el a hitét az évek során. A magyaroknál aki keresztény, az az is maradt, azaz a lakosság 76%-a vallotta fontosnak ezt. Az oroszoknál, fehéroroszoknál és ukránoknál 10%-nál is többet nőtt azok aránya, akik keresztények lettek, bár a neveltetésükben ez még nem volt fontos. 


De akkor ki a legvallásosabb? 

 

A görögök: 55%-uk nagyon fontosnak tartja a vallást az életében, 38%-uk vesz részt vallási szertartáson havonta legalább egyszer, 29% imádkozik naponta. Remélem, valami olyasmit, hogy Wolfgang Schaublétól ments meg uram minket!

 

Őket a bosnyákok és az örmények követik.

 

Ha létezik keresztény pokol, akkor leginkább az észtek, csehek és dánok fognak elkárhozni. A magyarok is Európa egyik a lista végén vannak, csak 14% mondja, hogy a vallás nagyon fontos szegmens az életében:

 

17% megy havonta templomba, imaházba, 16% imádkozik naponta. 

 

Egyébként Európa legateistább állama Csehország, a lakosság 66%-a nem hisz semmilyen istenben, őket a svédek és a belgák követik. Az ország ugyan a felmérésben nincs benne, de nemrég jöttek hírek arról, hogy gyakorlatilag Izlandon már nincs olyan fiatal, aki elhinné, hogy van Isten. Azt leginkább a grúzok (99%), örmények, moldávok és románok hiszik el.

 

A magyaroknak 59%-a hiszi el, hogy létezik Isten! Hahó, KDNP!

 

A magyarok többsége azt is hiszi, hogy az államnak és az egyháznak el kell választódnia (67%), Leginkább Európában ezt a svédek, dánok és a bosnyákok (!!!) gondolják így. Mondjuk nem csoda, szívtak eleget a vallások miatt. A litvánok, grúzok és örmények akarják legjobban, hogy a kormány vallási értékeket képviseljen.

 

A románok hiszik azt leginkább, hogy jó románnak lenni csak az tud, aki ott született. Itt viszont végre a magyarok is bekerültek a top 3-ba, ugyanis a bolgárok hiszik még ezt el annyira, hogy ezzel másodikok legyenek, aztán jövünk mi. A magyarok 82%-a gondolja ezt. No persze, hogy a hanyatló északon nem gondolják: a svédek, dánok és norvégok ugyanis abban hisznek, hogy mindegy, hol születsz, honnan jössz, lehetsz attól még jó svéd, dán vagy norvég.

 

És legyen ide ez a sorvég!

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Pedig az ortodox egyházfő pár hete még arról beszélt, az okostelefonok szolgaságba döntik felhasználóikat, és elhozhatják az Antikrisztust.

Nem látod át, hogy pontosan mi is lesz most szombaton? Tüntetés, sztrájk, vagy útlezárás? Netán mindegyik? Elmondjuk, jelen állás szerint hogyan alakul a hétvége!

Csak a képviselők egyharmada szavazott bizalmat Svédország eddigi leggyengébb kormányának, de a radikális jobboldalt sikerült kiszorítani.

Hiába kérték ki ausztriai állampolgárok a róluk szóló személyes adatokat az óriáscégektől, nem kaptak meg minden lényegi információt – állítja egy adatvédelemmel foglalkozó szervezet.

Ha a Twitter androidos alkalmazását használod, és megváltoztattad a fiókodhoz tartozó e-mail-címet 2014 novembere és 2019 januárja között, van egy rossz hírünk.

A hét kérdése

A rabszolgatörvény nyomán sztrájkban gondolkoznak a szakszervezetek. Neked mi lenne az utolsó csepp a pohárban? Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Január 20-án Karácsony Gergely és Horváth Csaba csapnak össze az ellenzéki főpolgármesteri előválasztás keretein belül!

Dé:Nash, Pe$tipatkány és LIL IOM január 24-én lépnek fel.

Milyen a vidék az egyik legjelentősebb magyar képzőművész szemével?
Január 24-én kiderül!

Végig lehet kóstolni az összes hazai furmintot! Február 7-én!

Világhírű természetfotósok képeit lehet megcsodálni február 16-án Budapesten.

Ezt is szerettétek

Szerinte nyolc és fél éve úgy kéne viselkednie az ellenzéknek a parlamentben, ahogyan azt a rabszolgatörvénynél tette.

Mi az, ami miatt megdicsérné Lázár Jánost, és mi az, ami miatt csak őrá tud gondolni?

Kell-e tőle félni, és eléggé félünk-e tőle már most?

Elmagyarázzuk, ki hogyan ferdíti el a túlóratörvényt, és mi is
az igazság valójában!

Twitter megosztás Google+ megosztás