+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Bukovics Martin
2018. november 8. csütörtök, 12:38
Semmi meglepetés, semmi váratlan, győzött a papírforma: a bajor Manfred Weber 492 voksot kapott az Európai Néppárt delegáltjaitól, míg a finn Alexander Stubb csak 127-et.

Győzött a papírforma: a bajor CSU politikusa, az Európai Néppárt európai parlamenti frakcióját vezető Manfred Weber lesz a jobboldali pártcsalád Spitzenkandidatja, avagy csúcsjelöltje a 2019-es EP-választási kampányban. A Néppárt Helsinkiben tartott kongresszusán

 

Weberre 492 delegált szavazott, míg ellenfele, Alexander Stubb, a magyar nyelven is kampányoló korábbi finn miniszterelnök 127 voksot kapott az összesen 619 érvényes szavazatból.

 

A Queen One vision című dalával köszöntötték a győztest Helsinkiben.

 

Hogy mi minden áll még Manfred Weber előtt, míg ténylegesen elfoglalhatja Jean-Claude Juncker székét az Európai Bizottság élén, azt itt foglaltuk össze az Azonnalin.

 

Orbán egyértelműen kiállt Weber mellett

 

A kongresszus délelőtti blokkjában néppárti miniszterelnökök szólaltak fel, így köztük Orbán Viktor is. A Fidesz elnöke, a magyar miniszterelnök arról beszélt a tavaly elhunyt Helmut Kohl már-már kötelező dicséretét követően: a Néppártnak újra meg kell tanulnia győznie, hiszen az elmúlt évek során számos miniszterelnöki posztot veszített el európai szinten:

 

„Make the EPP victorious again!” 2011-ben 16 miniszterelnöke volt a jobboldali pártcsaládnak, ma már csak hat, emlékeztette a javarészt az érintettekből álló helsinki hallgatóságát.

 

Szerinte a siker receptje egyszerű: meg kell védeni az embereket az illegális migrációtól, a terrorizmustól és a bűnözéstől – ezáltal kerül közelebb az emberekhez a Néppárt, amelynek szerinte egyértelműen ki kell mondania, hogy kereszténydemokrata értékeket vall. Orbán tapsot főleg fideszesektől kapott csak.

 

Orbán beszéde végén egyértelműen kiállt a bajor Manfred Weber mellett is, mondván, a CSU politikusa az az ember, aki tudja, mikor van szükség vitára, és mikor a másik segítésére. Ilyen volt szerinte az, amikor Weber tavasszal Budapestre látogatott, hogy segítse a Fidesz kampányát. Alexander Stubbnak beszólt: szerinte a finn jelölt arra építette a kampányát, hogy megossza a pártcsaládot azzal, hogy a Fidesz kizárását is megpedzegette. Orbán szerint az, hogy Weber bizottsági elnök lesz-e, az EP-választáson nemzeti szinteken dől el, így minden néppárti erőnek arra kell mostantól fektetnie minden erejét, hogy győzzön.

 

Kurz beszólt Orbánnak és Merkelnek is

 

Az osztrák kancellár a szélsőbaloldali és szélsőjobboldali populizmusokat ostorozta beszédében, ezek helyett szerinte erős középre, konstruktív optimizmusra van szükség, bármit is jelentsen ez. Sebastian Kurz elmondta, az Európai Unió jóval nagyobb kihívásokat is túlélt már a mostaniaknál, éppen ezért mindent meg kell tenni ahhoz, hogy az EU ne csak a huszadik század legnagyobb vívmánya legyen, hanem az maradjon a huszonegyedik századra is. Ehhez azonban szükség van arra, hogy

 

mindenki betartsa az alapértékeket, legyen szó jogállamiságról (ezt Orbánnak címezte), a dublini egyezményről (ezt Merkel kancellárnak), vagy a maastrichti kritiériumokról (ezt a déli országoknak).

 

Kurz beszéde végén bejelentette: az Osztrák Néppárt delegáltjai Manfred Webert támogatják: „Ismerünk, kedvelünk, bízunk benned!”

 

Tusk kirekesztette a Fideszt a kereszténydemokraták soraiból

 

Az Európai Tanács lengyel elnöke, a lengyel jobboldali Polgári Platform egyik alapítója kőkeményen nekiment Orbán Viktor Fideszének beszédében. Vélhetően belpolitikai céljai is voltak ezzel, lévén Orbánéhoz kísértetiesen hasonló politikát folytat Lengyelországban a Jarosław Kaczyński-féle PiS, amelynek Tusk pártja a leghangosabb ellenzéke, és az önkormányzati választáson be is húzta magának a lengyel nagyvárosokat.

 

„Ha támadod Ukrajnát, és Putyint támogatod, ezzel az agresszor pártjára állsz, nem az áldozatéra, nem vagy kereszténydemokrata. Ha a liberális demokrácia nyugati modelljét a keleti autoriter demokráciával kívánod felcserélni, nem vagy kereszténydemokrata.”

 

Donald Tusk beszédét nagy taps fogadta. Az Azonnali egyébként úgy tudja, hogy Tusk a Tanács-elnökség leteltét követően visszatérne a lengyel politikába: hogy a 2019-es parlamenti választáson vagy a 2020-as elnökválasztáson teszi ezt meg, még nem dőlt el. Tusk beszédéről itt bővebben is írtunk az Azonnalin.

 

FOTÓ: Manfred Weber / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Miért tudott nyerni Temesváron a német jelölt? Mennyire volt befolyással a járvány a románokra? Interjú Claudiu D. Tufiș bukaresti politológussal!

Formabontó öltetnek tűnt Mike Gielené, aki egy eltérített helikopterrel szöktette volna meg párját a börtönből – az út lefoglalásánál azonban a saját nevét adta meg.

Azt kérik, hogy halkabb legyen a háttérzene is a járvány alatt.

Míg a választás előtt az egyik legnépszerűbb politikus volt Igor Matovič, a koronavírus-járvány második hulláma és a kormányzása körüli botrányok kikezdték a támogatottságát.

Az olténiai Deveseluban inkább szavaztak egy halottra, mint a másik két jelöltre.

Egyre több a fertőzött, a tesztkapacitásokat nem növeljük, és sajnos egyre többen vesztik életüket a koronavírus miatt. Mutatjuk, hogyan terjed a járvány Magyarországon és a környező országokban.

A hét kérdése

Orbán Viktor bejelentette, a Magyar Közlöny megírta: hétfőtől minden szórakozóhely és kocsma legkésőbb este 11 óráig lehet nyitva. Mit hoz majd magával a 23 órás zárás?

Azért ide elnéznénk

A „kocsmai evangelizáció” jegyében fog erről beszélgetni Fabiny Tamás püspök, Kajdi Csaba influenszer és Török Csaba pap. Szeptember 29.

Mit tanulhat, exportálhat Budapest Bécsből? Erről beszél Techet Péter, az Azonnali főmunkatársa az IDEA szervezésében. Október 1.

Vitatható ökopolitika Schiffer Andrással október 3-án.

Ezt is szerettétek

A tíz, legrövidebb idő alatt helyes megfejtést beküldő versenyző iskolája egy-egy nagy értékű okosbútorral lesz gazdagabb.

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Miben tud egyetérteni a szélsőjobboldal és a Háttér Társaság? Dúró Dóra és Dombos Tamás a Helyzetben!

Mi köze a belarusz diktátornak az oroszokhoz? Miért belarusz, miért nem Fehéroroszország?

Twitter megosztás Google+ megosztás