+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Bukovics Martin
2018. november 8. csütörtök, 12:38
Semmi meglepetés, semmi váratlan, győzött a papírforma: a bajor Manfred Weber 492 voksot kapott az Európai Néppárt delegáltjaitól, míg a finn Alexander Stubb csak 127-et.

Győzött a papírforma: a bajor CSU politikusa, az Európai Néppárt európai parlamenti frakcióját vezető Manfred Weber lesz a jobboldali pártcsalád Spitzenkandidatja, avagy csúcsjelöltje a 2019-es EP-választási kampányban. A Néppárt Helsinkiben tartott kongresszusán

 

Weberre 492 delegált szavazott, míg ellenfele, Alexander Stubb, a magyar nyelven is kampányoló korábbi finn miniszterelnök 127 voksot kapott az összesen 619 érvényes szavazatból.

 

A Queen One vision című dalával köszöntötték a győztest Helsinkiben.

 

Hogy mi minden áll még Manfred Weber előtt, míg ténylegesen elfoglalhatja Jean-Claude Juncker székét az Európai Bizottság élén, azt itt foglaltuk össze az Azonnalin.

 

Orbán egyértelműen kiállt Weber mellett

 

A kongresszus délelőtti blokkjában néppárti miniszterelnökök szólaltak fel, így köztük Orbán Viktor is. A Fidesz elnöke, a magyar miniszterelnök arról beszélt a tavaly elhunyt Helmut Kohl már-már kötelező dicséretét követően: a Néppártnak újra meg kell tanulnia győznie, hiszen az elmúlt évek során számos miniszterelnöki posztot veszített el európai szinten:

 

„Make the EPP victorious again!” 2011-ben 16 miniszterelnöke volt a jobboldali pártcsaládnak, ma már csak hat, emlékeztette a javarészt az érintettekből álló helsinki hallgatóságát.

 

Szerinte a siker receptje egyszerű: meg kell védeni az embereket az illegális migrációtól, a terrorizmustól és a bűnözéstől – ezáltal kerül közelebb az emberekhez a Néppárt, amelynek szerinte egyértelműen ki kell mondania, hogy kereszténydemokrata értékeket vall. Orbán tapsot főleg fideszesektől kapott csak.

 

Orbán beszéde végén egyértelműen kiállt a bajor Manfred Weber mellett is, mondván, a CSU politikusa az az ember, aki tudja, mikor van szükség vitára, és mikor a másik segítésére. Ilyen volt szerinte az, amikor Weber tavasszal Budapestre látogatott, hogy segítse a Fidesz kampányát. Alexander Stubbnak beszólt: szerinte a finn jelölt arra építette a kampányát, hogy megossza a pártcsaládot azzal, hogy a Fidesz kizárását is megpedzegette. Orbán szerint az, hogy Weber bizottsági elnök lesz-e, az EP-választáson nemzeti szinteken dől el, így minden néppárti erőnek arra kell mostantól fektetnie minden erejét, hogy győzzön.

 

Kurz beszólt Orbánnak és Merkelnek is

 

Az osztrák kancellár a szélsőbaloldali és szélsőjobboldali populizmusokat ostorozta beszédében, ezek helyett szerinte erős középre, konstruktív optimizmusra van szükség, bármit is jelentsen ez. Sebastian Kurz elmondta, az Európai Unió jóval nagyobb kihívásokat is túlélt már a mostaniaknál, éppen ezért mindent meg kell tenni ahhoz, hogy az EU ne csak a huszadik század legnagyobb vívmánya legyen, hanem az maradjon a huszonegyedik századra is. Ehhez azonban szükség van arra, hogy

 

mindenki betartsa az alapértékeket, legyen szó jogállamiságról (ezt Orbánnak címezte), a dublini egyezményről (ezt Merkel kancellárnak), vagy a maastrichti kritiériumokról (ezt a déli országoknak).

 

Kurz beszéde végén bejelentette: az Osztrák Néppárt delegáltjai Manfred Webert támogatják: „Ismerünk, kedvelünk, bízunk benned!”

 

Tusk kirekesztette a Fideszt a kereszténydemokraták soraiból

 

Az Európai Tanács lengyel elnöke, a lengyel jobboldali Polgári Platform egyik alapítója kőkeményen nekiment Orbán Viktor Fideszének beszédében. Vélhetően belpolitikai céljai is voltak ezzel, lévén Orbánéhoz kísértetiesen hasonló politikát folytat Lengyelországban a Jarosław Kaczyński-féle PiS, amelynek Tusk pártja a leghangosabb ellenzéke, és az önkormányzati választáson be is húzta magának a lengyel nagyvárosokat.

 

„Ha támadod Ukrajnát, és Putyint támogatod, ezzel az agresszor pártjára állsz, nem az áldozatéra, nem vagy kereszténydemokrata. Ha a liberális demokrácia nyugati modelljét a keleti autoriter demokráciával kívánod felcserélni, nem vagy kereszténydemokrata.”

 

Donald Tusk beszédét nagy taps fogadta. Az Azonnali egyébként úgy tudja, hogy Tusk a Tanács-elnökség leteltét követően visszatérne a lengyel politikába: hogy a 2019-es parlamenti választáson vagy a 2020-as elnökválasztáson teszi ezt meg, még nem dőlt el. Tusk beszédéről itt bővebben is írtunk az Azonnalin.

 

FOTÓ: Manfred Weber / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Miért nem történik semmi a Magyarországi ellenes hetes cikkel? A román elnökség részéről ígérik: áprilisban tárgyalni fognak az ügyről.

Húsz év megfigyelését elemezve tudósok arra jutottak: ugyan ritkábban alakulnak ki a nyugodt tengervízen hirtelen megjelenő óriáshullámok, de évről évre egyre nagyobb lesz a méretük.

Már be is jelentették az abortuszjogok pártolói: beperelik Mississippit,
hogy blokkolják a törvényt.

Edvard Munch híres képén valójában nem is az alak sikolt, sokkal inkább csak ő maga hall sikoltást – állítja a Brit Múzeum.

Hát mi mással foglalkozna az eheti Azonnali-lista, mint az esti Szlovákia-Magyarország szuperrangadóval? Ezúttal taktikai tanácsokkal látjuk el Rossi szövetségi kapitányt.

A hét kérdése

A miniszterelnök beígérte a térség újjászületését, de mi elképzelni sem tudjuk, mire gondolhatott. Szerintetek?

Azért ide elnéznénk

Az interaktív kiállítás Da Vinci halálának 500. évfordulóján érkezik, március 16-tól látogatható az Élményüzemben.

Előadás a szovjetek innovatív megoldásairól Budapesten március 22-én.

Na jó, ennél valamivel fancy-bb névvel fut a kolozsvári, március 29-31. közötti kóstoló.

Művészeti est március 30-án több, mint százötven slammer, költő és zenész társaságában. Helyszín: Négyszoba Galéria.

A branding hatásait járják körül magyar alkotók Pozsony egyik legmenőbb kiállítóterében, a Kunsthalléban, április 14-ig!

Ezt is szerettétek

Leginkább a még hezitáló német, spanyol és lengyel pártokon fog múlni a Fidesz sorsa az Európai Néppártban, de a kormánypártnak is vannak erős szövetségesei.

Alexisz Ciprasznak elég volt az első vörös vonalat átlépnie, hogy Berlin alig fél év alatt padlóra küldje. Ciprasz ugyanis, ellentétben Orbánnal, egy tényleges vörös vonalt érintett: a német bankok érdekeit.

Először az európai zöldpolitikában válhatna természetessé Európa újraegyesítése és az európai politika dekolonizálása.

Az AB az igazságügyi miniszter kérésére olvasott az igazságügyi miniszter korábbi gondolataiban! Sci-finek hangzik? Elmagyarázzuk!

Twitter megosztás Google+ megosztás