+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Kollai István
2018. november 6. kedd, 17:33
A gazdag nagyvárosok nem feltétlenül segítik a vidéki hátország fejlődését, sőt, kifejezetten elszegényítő hatást is kifejthetnek. Az EU-n belül a közép-európai régió produkálja a legnagyobb különbségeket a fővárosok és a vidék között.

Közkeletű elképzelés, hogy egy nagyvárosnak fejlesztési hatása van a környezetére: ez a pozitív hatás megnyilvánulhat a jómódú középosztály kiköltözésében, beszállítói háttérkapacitások fejlődésében, egyes szakmák kitelepülésében a peremterületekre vagy a városi középosztály igényeihez és pénztárcájához szabott kertkultúra kialakulásában.

 

A Csallóköz nyugati felének átalakuló településképei a bizonyítékai annak, hogy ezek a hatások valóban léteznek. Kevesebb figyelem vetül azonban arra, hogy a nagyvárosi gócpont milyen elszívó, elszegényítő hatást tud kifejteni tágabb környezetére. Pedig

 

a lehetséges elszegényítő hatások nem sokban különböznek attól, ahogy egy gazdag és fejlett ország elszívhatja a tőkét és a munkaerőt a szegényebb szomszédoktól.

 

Nem véletlen, hogy a települések közötti egyenlőtlenségek szakirodalma sok tekintetben hasonló eszköztárból dolgozik, mint a politikai gazdaságtan azon iskolái, amelyek a fejlett központi országok perifériákra mért negatív hatásait vizsgálják.

 

Látva, hogy Szlovákiában és Magyarországon is hogyan élesednek a (fő)város–vidék különbségek, érdemes körbejárni, hogy vannak-e olyan tényezők, amelyek az ilyen elszegényítő hatások felerősödéséért lehetnek felelősek Kelet-Közép-Európában.

 

Ilyen tényező lehet, hogy a rendszerváltás után a szocializmus mesterséges kiegyenlítő hatása megszűnt, a központi (fővárosi) régiókat ekkortól látványosan összezuhanó térségek vették körül. Miközben az ország nagy területein a tömegtermelés válságba került, a nagyvárosok könnyedén továbbléptek és betagozódtak a világvárosok hálózatába, a multik központjaivá váltak. Túl nagy lett a távolság e két világ között ahhoz, hogy utóbbi fejlesztési hatásai messzebb is érvényesüljenek. Az elszívó hatások viszont érvényesülnek: a fővárosok olyan vállalkozói környezetet (képzett munkaerőt, széles beszállítói kört, piacot, jó infrastruktúrát, jó életkörülményeket) biztosítanak, ami vonzza az induló vállalkozásokat.

 

A történelmi fejlődésnek köszönhető az is, hogy Közép-Európában nem alakultak ki azok a városi feszültségek, amelyek Nyugat-Európában, ahol a nagyvárosok által kínált magasabb jólétért cserébe el kell viselni a hiperglobalizáció összes hátrányát: stresszes életmód, túlzsúfoltság, társadalmi feszültségek, gettók. Úgy is mondhatnánk,

 

nyugaton a nagyváros jólétet, a vidék jóllétet kínál. Közép-Kelet-Európában ez a kettősség nem alakult ki: mind a szegénység, mind a társadalmi feszültségek, még a gettósodás is a vidékre jellemző.

 

Az EU-n belül a közép-európai régió produkálja a legnagyobb különbségeket a fővárosok és a vidék között. Erre a közkeletű, megnyugtatónak szánt válasz az, hogy a felzárkózási pályán lévő országokban időlegesen megnőnek a területi különbségek, melyek majd később újra kiegyenlítődnek. Ha viszont a nagy különbségek mögött a fenti elszegényítő hatások állnak, akkor mégsem ideiglenes jelenségekről van szó, hanem ennek ellenkezőjéről: tartós tendenciáról, sőt öngerjesztő folyamatról, melyet kifejezetten nehéz lesz megállítani.

 

Kollai István írása a Pozsonyban szerkesztett Új Szó napilapban jelent meg először. Azért olvashatod itt, az Azonnalin is, mert a két lap együttműködik ebben.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Quim Torra nagyot meccsezett a hatóságokkal, de akár a hivatalába is kerülhet.

Alexis Cíprasz szerint katasztrófa lenne, ha az „ultajobbos” Manfred Weber lenne az EB új elnöke

Aki meg kommunista jelképeket használ, az maximum 3 évet kapna. De lenne kibúvó is: csak fel kell dobni a többi komcsit, s te megúszod.

Az Erdélyi Magyar Néppártot a Fidesz hozta létre, csak aztán bukott a projekt. Most meg lett egy elnökük, akinek legnagyobb politikai teljesítménye, hogy le akarta köpni Demszkyt.

Talán kevesen tudják itthon, de Lengyelország a fantasztikus irodalom terén is legalábbis középhatalom. Mit olvassunk a lengyel sci-fi és fantasy világából? Segítünk.

A hét kérdése

A miniszterelnök beígérte a térség újjászületését, de mi elképzelni sem tudjuk, mire gondolhatott. Szerintetek?

Azért ide elnéznénk

Az interaktív kiállítás Da Vinci halálának 500. évfordulóján érkezik, március 16-tól látogatható az Élményüzemben.

Előadás a szovjetek innovatív megoldásairól Budapesten március 22-én.

Na jó, ennél valamivel fancy-bb névvel fut a kolozsvári, március 29-31. közötti kóstoló.

Művészeti est március 30-án több, mint százötven slammer, költő és zenész társaságában. Helyszín: Négyszoba Galéria.

A branding hatásait járják körül magyar alkotók Pozsony egyik legmenőbb kiállítóterében, a Kunsthalléban, április 14-ig!

Ezt is szerettétek

A volt bécsi nagykövet, Szalay-Bobrovniczky Vince az Azonnalira kommentelt!

A termékenységi ráta növelése, a bevándorlás megállítása és Európa felébresztése: nem csak a magyar kormány programját jellemzik ezek a szlogenek.

A strasbourgi Európai Parlament képviselői bárjában értük el Alessandra Mussolinit, aki Berlusconi Forza Italiája színeiben ül az EP-ben.

Először az európai zöldpolitikában válhatna természetessé Európa újraegyesítése és az európai politika dekolonizálása.

Twitter megosztás Google+ megosztás