+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Kollai István
2018. november 6. kedd, 17:33
A gazdag nagyvárosok nem feltétlenül segítik a vidéki hátország fejlődését, sőt, kifejezetten elszegényítő hatást is kifejthetnek. Az EU-n belül a közép-európai régió produkálja a legnagyobb különbségeket a fővárosok és a vidék között.

Közkeletű elképzelés, hogy egy nagyvárosnak fejlesztési hatása van a környezetére: ez a pozitív hatás megnyilvánulhat a jómódú középosztály kiköltözésében, beszállítói háttérkapacitások fejlődésében, egyes szakmák kitelepülésében a peremterületekre vagy a városi középosztály igényeihez és pénztárcájához szabott kertkultúra kialakulásában.

 

A Csallóköz nyugati felének átalakuló településképei a bizonyítékai annak, hogy ezek a hatások valóban léteznek. Kevesebb figyelem vetül azonban arra, hogy a nagyvárosi gócpont milyen elszívó, elszegényítő hatást tud kifejteni tágabb környezetére. Pedig

 

a lehetséges elszegényítő hatások nem sokban különböznek attól, ahogy egy gazdag és fejlett ország elszívhatja a tőkét és a munkaerőt a szegényebb szomszédoktól.

 

Nem véletlen, hogy a települések közötti egyenlőtlenségek szakirodalma sok tekintetben hasonló eszköztárból dolgozik, mint a politikai gazdaságtan azon iskolái, amelyek a fejlett központi országok perifériákra mért negatív hatásait vizsgálják.

 

Látva, hogy Szlovákiában és Magyarországon is hogyan élesednek a (fő)város–vidék különbségek, érdemes körbejárni, hogy vannak-e olyan tényezők, amelyek az ilyen elszegényítő hatások felerősödéséért lehetnek felelősek Kelet-Közép-Európában.

 

Ilyen tényező lehet, hogy a rendszerváltás után a szocializmus mesterséges kiegyenlítő hatása megszűnt, a központi (fővárosi) régiókat ekkortól látványosan összezuhanó térségek vették körül. Miközben az ország nagy területein a tömegtermelés válságba került, a nagyvárosok könnyedén továbbléptek és betagozódtak a világvárosok hálózatába, a multik központjaivá váltak. Túl nagy lett a távolság e két világ között ahhoz, hogy utóbbi fejlesztési hatásai messzebb is érvényesüljenek. Az elszívó hatások viszont érvényesülnek: a fővárosok olyan vállalkozói környezetet (képzett munkaerőt, széles beszállítói kört, piacot, jó infrastruktúrát, jó életkörülményeket) biztosítanak, ami vonzza az induló vállalkozásokat.

 

A történelmi fejlődésnek köszönhető az is, hogy Közép-Európában nem alakultak ki azok a városi feszültségek, amelyek Nyugat-Európában, ahol a nagyvárosok által kínált magasabb jólétért cserébe el kell viselni a hiperglobalizáció összes hátrányát: stresszes életmód, túlzsúfoltság, társadalmi feszültségek, gettók. Úgy is mondhatnánk,

 

nyugaton a nagyváros jólétet, a vidék jóllétet kínál. Közép-Kelet-Európában ez a kettősség nem alakult ki: mind a szegénység, mind a társadalmi feszültségek, még a gettósodás is a vidékre jellemző.

 

Az EU-n belül a közép-európai régió produkálja a legnagyobb különbségeket a fővárosok és a vidék között. Erre a közkeletű, megnyugtatónak szánt válasz az, hogy a felzárkózási pályán lévő országokban időlegesen megnőnek a területi különbségek, melyek majd később újra kiegyenlítődnek. Ha viszont a nagy különbségek mögött a fenti elszegényítő hatások állnak, akkor mégsem ideiglenes jelenségekről van szó, hanem ennek ellenkezőjéről: tartós tendenciáról, sőt öngerjesztő folyamatról, melyet kifejezetten nehéz lesz megállítani.

 

Kollai István írása a Pozsonyban szerkesztett Új Szó napilapban jelent meg először. Azért olvashatod itt, az Azonnalin is, mert a két lap együttműködik ebben.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Egyedül a liberálisoknak és a balközépnek volt nagyjából egyenletes a teljesítménye a kontinensen.

Hiába teljesítették időre az EU feltételeit, Párizs és Berlin is kigáncsolta a tárgyalások megkezdését a nyárra.

A paktumot még mindenki tagadja, de lehet benne ráció: a liberálisok megkapják az EP vezetését, cserébe a Néppárté lehet a Bizottság.

Nehogy lemaradj bármiről is! Olvasd cikkeinket jóval előbb, mint mások! Mutatjuk, hogyan!

A nemrég megválasztott, progresszív szlovák elnök beszédében minden polgár szolgálatát ígérte, és hitet tett az etnikai és nemzeti kisebbségek védelme mellett is.

A hét kérdése

Ha már Kálmán Olga is feltűnt, itt az ideje, hogy átszakadjon az a gát, és minimum tíz név összejöjjön az ellenzék potenciális jelöltjeinek listájára!

Azért ide elnéznénk

A kilencvenedik. A pesti Duna-korzón, június 13-17. között.

A borzalmas név ellenére is érdemes újragondolni mindazt, amit erről az unalmasnak tűnő fajtáról tudni vélünk. Június 22.

A Piacok Napján az Erzsébet tér egy hatalmas közösségi piaccá változik, idén már 6. alkalommal, június 23-án.

JazzTM, július 5-7. között Európa 2021-es kulturális fővárosában. Elég erős lineuppal, a közelben!

Tanúság? Cinkosság? Kortárs művészek fejtik meg a pannonhalmi főapátság galériájában. Egész nyáron!

Ezt is szerettétek

Hogy történt a rendszerváltás? Mit kell tudni a prágai gólemről? Milyen bosszúra készül az Álmok Fejedelme? Könyves Kálmán!

Valerij Pekar szerint az egész nyelvtörvényügy csak egy háborús ország átmeneti problémája. Interjú.

Amikor mi olyan speciálisnak érezzük magunkat, nem árt elmenni egy magát ugyanúgy meg- és feltalálni igyekvő másik volt szocialista fővárosba.

Ellenőriztük, mennyire vannak képben az emberek azzal, hogy kikre is lehet szavazni. Videó!

Twitter megosztás Google+ megosztás