+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Kollai István
2018. november 6. kedd, 17:33
A gazdag nagyvárosok nem feltétlenül segítik a vidéki hátország fejlődését, sőt, kifejezetten elszegényítő hatást is kifejthetnek. Az EU-n belül a közép-európai régió produkálja a legnagyobb különbségeket a fővárosok és a vidék között.

Közkeletű elképzelés, hogy egy nagyvárosnak fejlesztési hatása van a környezetére: ez a pozitív hatás megnyilvánulhat a jómódú középosztály kiköltözésében, beszállítói háttérkapacitások fejlődésében, egyes szakmák kitelepülésében a peremterületekre vagy a városi középosztály igényeihez és pénztárcájához szabott kertkultúra kialakulásában.

 

A Csallóköz nyugati felének átalakuló településképei a bizonyítékai annak, hogy ezek a hatások valóban léteznek. Kevesebb figyelem vetül azonban arra, hogy a nagyvárosi gócpont milyen elszívó, elszegényítő hatást tud kifejteni tágabb környezetére. Pedig

 

a lehetséges elszegényítő hatások nem sokban különböznek attól, ahogy egy gazdag és fejlett ország elszívhatja a tőkét és a munkaerőt a szegényebb szomszédoktól.

 

Nem véletlen, hogy a települések közötti egyenlőtlenségek szakirodalma sok tekintetben hasonló eszköztárból dolgozik, mint a politikai gazdaságtan azon iskolái, amelyek a fejlett központi országok perifériákra mért negatív hatásait vizsgálják.

 

Látva, hogy Szlovákiában és Magyarországon is hogyan élesednek a (fő)város–vidék különbségek, érdemes körbejárni, hogy vannak-e olyan tényezők, amelyek az ilyen elszegényítő hatások felerősödéséért lehetnek felelősek Kelet-Közép-Európában.

 

Ilyen tényező lehet, hogy a rendszerváltás után a szocializmus mesterséges kiegyenlítő hatása megszűnt, a központi (fővárosi) régiókat ekkortól látványosan összezuhanó térségek vették körül. Miközben az ország nagy területein a tömegtermelés válságba került, a nagyvárosok könnyedén továbbléptek és betagozódtak a világvárosok hálózatába, a multik központjaivá váltak. Túl nagy lett a távolság e két világ között ahhoz, hogy utóbbi fejlesztési hatásai messzebb is érvényesüljenek. Az elszívó hatások viszont érvényesülnek: a fővárosok olyan vállalkozói környezetet (képzett munkaerőt, széles beszállítói kört, piacot, jó infrastruktúrát, jó életkörülményeket) biztosítanak, ami vonzza az induló vállalkozásokat.

 

A történelmi fejlődésnek köszönhető az is, hogy Közép-Európában nem alakultak ki azok a városi feszültségek, amelyek Nyugat-Európában, ahol a nagyvárosok által kínált magasabb jólétért cserébe el kell viselni a hiperglobalizáció összes hátrányát: stresszes életmód, túlzsúfoltság, társadalmi feszültségek, gettók. Úgy is mondhatnánk,

 

nyugaton a nagyváros jólétet, a vidék jóllétet kínál. Közép-Kelet-Európában ez a kettősség nem alakult ki: mind a szegénység, mind a társadalmi feszültségek, még a gettósodás is a vidékre jellemző.

 

Az EU-n belül a közép-európai régió produkálja a legnagyobb különbségeket a fővárosok és a vidék között. Erre a közkeletű, megnyugtatónak szánt válasz az, hogy a felzárkózási pályán lévő országokban időlegesen megnőnek a területi különbségek, melyek majd később újra kiegyenlítődnek. Ha viszont a nagy különbségek mögött a fenti elszegényítő hatások állnak, akkor mégsem ideiglenes jelenségekről van szó, hanem ennek ellenkezőjéről: tartós tendenciáról, sőt öngerjesztő folyamatról, melyet kifejezetten nehéz lesz megállítani.

 

Kollai István írása a Pozsonyban szerkesztett Új Szó napilapban jelent meg először. Azért olvashatod itt, az Azonnalin is, mert a két lap együttműködik ebben.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A Boszniában született német író, Saša Stanišić frankfurti beszédében bírálta Handkét.

Ez úgy sikerült Csorbai Ferencnek, hogy ellenfele, a fideszes Szekó József a kampány közben meghalt. Csorbai pártja, az MSZP egyhetes nyilatkozattal válaszolt a morális kérdésre.

Borkai Zsolt a szexbotránya óta másodszor szólalt meg. Kérdésekre nem válaszolt.

És azt, hogy egy csomó nagyvárosban tarolt az ellenzék? Pedig ott van, csak keresni kell.

Azzal, hogy két női jelöltet is megbuktatott az Európai Parlament, felborult az új bizottságban a nemi egyensúly. Szerinted ki legyen a magyar női jelölt? Szavazz!

Zelenszkij elnöksége óta az orosz és az ukrán közvélemény is pozitívabban tekint a másik országra, amellyel de facto egyébként háborúban áll.

Kilenc méter mély kútba esett egy kecske a fővárosban, tűzoltók kellettek a megmentéséhez. Videós cukiságkontent a politikába belefáradt olvasóknak!

A hét kérdése

Egy kormányközeli lap népszavazást akar arról, hogy a konzervatív Debrecen legyen Magyarország új fővárosa a liberális Budapest helyett. Mit szólsz hozzá? Ez a kérdés!

Azért ide elnéznénk

A számok és olvasatok dzsungelében az Ellensúly folyóirat szerzői vágnak majd szépen rendet október 16-án.

Kömlődi Ferenc kiállításmegnyitója Barcs Miklóssal, október 18-án a Jurányi Suterene-ben!

Piactúra, szitabuli, térbeéneklés, séta és számháború a 8-ban. Október 18-19-én!

Bécsben, október 28-án!

Ezt is szerettétek

Minek folyton inspirálódni? – kérdez vissza Tarlós István, mikor arról kérdezzük, melyik kelet-európai város példájából inspirálódhatna Budapest. Nagyinterjű a főpolgival!

Elfogadna-e Tarlóstól tanácsot, és lesz-e Kálmán Olga az alpolgármestere? Azonnali-nagyinterjú Karácsony Gergellyel, az ellenzék főpolgármester-jelöltjével!

A főpolgármester-jelölt elmondja, miért foglalkozik ennyit Berki Krisztiánnal, és mit szól a Fidelitas cirkuszos plakátjaihoz, vagy Tarlós megafonozásához. Nagyinterjú!

Bécsben a lakások csaknem egyharmada önkormányzati tulajdonban van, és a város a magáncégek bérházépítési programjait is támogatja, hogy kordában tartsa az albérletárakat. Videó!

Twitter megosztás Google+ megosztás