+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Pacher Tibor||Puli Space
2018. november 5. hétfő, 07:57
Miért ne lenne szükség űrkutatási biztosra, ha egyszer egyre több kisvállalat lát lehetőséget a világűrben, és amikor közösségi finanszírozásból létrehozott nanoműholdflották szállítják az adatokat?

Ferencz Orsolya kinevezése űrkutatási biztossá látható hullámokat vetett az interneten. Eltekintve a sajnos legtöbb esetben alpári szinten mozgó kommentektől a biztos személyét és néhány közéleti megnyilvánulását illetően,

 

ez a magyar net téridő-világát meghajlító esemény rávilágított arra, hogy mennyire nem érti a magyar társadalom, hogy miért érdemes a világűrrel foglakozni,

 

mennyi tudatlanság van még egyébként komoly szereplők fejében is a témát illetően. (Szándékosan nem idézek konkrét eseteket, nem akarok senkit megbántani).

 

A Mérce mutatott rá, hogy a miniszteri biztos kinevezésének miért van értelme, a Magyar Időkben pedig maga Ferencz foglalta össze, hol lát tennivalót és miért fontos „ott lenni” az űrkutatásban az államnak, nyilván a kormány preferenciáit is figyelembe véve.

 

Hogy mennyire átpolitizált napjainkban tényleg minden, azt a Magyar Idők cikkére való reagálás mutatja. A kormánypárti témáknak megfelelően bekerült a migráció is az érvelésbe: „Az űrkutatás vívmányait olyan kulcsfontosságú területen hasznosítjuk, mint a navigáció, a katasztrófavédelem és a migráció, ezért gazdasági és nemzetbiztonsági szempontból is fontos, hogy az állam is támogassa az űripart”, és erre a mondatra ugrott is jó néhány sajtótermék.

 

Ebből persze azt levezetni, hogy Orbánék még a világűrben is migránsokat hajkurásznának: szimpla ostobaság.

 

Térjünk vissza a józan elemzéshez

 

A mindennapi életünket jobbá tevő klasszikus példák – időjárás-előrejelzés, a katasztrófavédelmi alkalmazások, terménybecslés, navigációs rendszerek, és igen, a határellenőrzés is – az ESA portfóliájában is kiemelt szerepet játszanak. Az űrkutatás, űrtevékenység hasznosságát nem lehet elég sokszor hangsúlyozni, hiszen a legtöbb embernek még mindig – vagy már megint? – az a véleménye, hogy minden, ami a világűrrel kapcsolatos, az úri muri, a tudomány és a nagyhatalmi politika játéktere.

 

Éppen ezért az ESA is nagy hangsúlyt fektet a népszerűsítésre, tudományos ismeretterjesztésre. A nemrég indult ESA Space Talks programjában az első magyarországi eseményt a Puli csapata szervezte, és „Főpuliként” remélem, sokan csatlakoznak hozzánk itthon, hogy minél több ember tudjon arról, miért jó a világűrrel foglalkozni.

 

Ezen belül érdemes különbséget tenni az űrkutatás és az űrtevékenység között.

 

Kicsit leegyszerűsítve: az űrkutatás valóban a kutatással foglakozik, azaz a világűr, a Naprendszer, a világegyetem felfedezésével és megértésével, az űrtevékenység pedig a piaci folyamatokról szól.

 

A 2000-es évek óta egyfajta csendes forradalom zajlik az űrtevékenységben. Tőkeerős vizionárusok, mint Elon Musk (SpaceX, Tesla), Jeff Bezos (Blue Origin, Amazon) vagy Richard Branson (Virgin Galactic, Virgin Csoport) mellett a technológiai fejlődésnek köszönhetően – elsősorban az elektronikai komponensek miniatürizálásának és a CubeSat platform gyors elterjedésének következtében – egyre több kisvállalat lát lehetőséget a világűrben.

 

Ez már nem csak a NASA homokozója

 

Egy példa: a Spire – amely mindössze hat éves múltra tekint vissza, és egy közösségi finanszírozású projektből indult el – ma már valós idejű, globális tengerészeti és időjárási adatokat kínál ügyfeleinek nanoműholdflottája segítségével. Itthon a RadCube / Cross-rendszer fejlesztése megy hasonló irányba. A Spire flottájához hasonló kis tömegű műholdak indítása várhatóan megnégyszereződik a következő években – ennek az igénynek a kielégítésére is megindult a verseny. Az olcsó, kisebb rakéták gyakori, rendszeres indítását kínáló start-up vállalatok közül sikeres tesztrepüléseken van már túl az új-zélandi-amerikai Rocket Lab vagy az arizonai Vector.

 

Ezek a példák mutatják, hogy a világűr ma már nem a NASA vagy az ESA kiváltsága: a 2000-es évek elejétől megjelenő új szereplők elindították a „világűr demokratizálódását”,

 

és a piaci mechanizmusok megerősödését a korábban az állami űrügynökségek által dominált szektorban.

 

A Föld körül keringő miniműholdak sokasága óriási adatmennyiségeket fog generálni, amelyek felhasználása remélhetőleg a „jó oldalon” történik majd. Ahogy írtuk, optimalizált időjárás-előrejelzés, katasztófavédelem, terménybecslések, elsivatagosodás monitorozása, stb. Az űrt megjárt emberek számának gyors növekedésével pedig megsokszorozódhat azoknak a száma, akik segítenek felhívni a politikai vezetők figyelmét arra, hogy csak egy közös Földünk van, és a globális problémákat nem lehet bezárkózással, különutas politikával megoldani.

 

Az űrkutatási biztos elképzeléseivel elsősorban az űrkutatás szakpolitikai kereteit és az állam szerepvállalását kívánja erősíteni.

 

Ezzel abszolút egyetértek, nagyot lökne az országon egy sikeres űrszakma, állami és privát szinten egyaránt, és még nem is kell – nemzetgazdasági szinten –  sok pénz hozzá.

 

Ahogy a hvg.hu „Beszélgetések a jövőről” vitasorozatában megjelent hozzászólásomban írtam:

 

„(...) véleményem szerint (...) érdemes lenne megfontolni a luxemburgi példa követését, és önálló költségvetési szervként létrehozni a Magyar Űrügynökséget, amely amellett, hogy a magyar állami űrtevékenységet koordinálná, támogatná a szükséges oktatási (ma nem létezik koherens űrmérnöki képzés Magyarországon) és kutatási infrastruktúrát, valamint átlátható PPP projektek keretében bevonná a magánszektort is.

 

Ehhez japán mintára javaslom egy Magyar Űrgazdasági Alap létrehozását (Hungarian Space Fund) az állam és a magánszektor bevonásával, amely űripari startup cégeket támogatna.

 

Étvágygerjesztőnek megjegyzem, hogy Jan Wörner, az ESA főigazgatója szerint az űrtevékenységbe befektetett minden euró akár hatot is fial.”

 

A megvalósítás persze nem lesz könnyű – még az oly kicsi magyar űrszakmában sem lesz egyszerű konszenzusra jutni, nem beszélve a politikamentesség biztosításáról –, de egy biztos: ha nem indulunk el, nem jutunk sehova. Bár eddigi tapasztalataink nem adnak okot felhőtlen örömre, bízom benne, hogy túl fogunk lépni a szekértábor-mentalitáson legalább a világűrt illetően – a Puli pedig még a Holdra is elvinné Magyarországot

 

A szerző a Puli Space magánűripari cég alapítója. A Puli Space-ről írt korábbi cikkünket itt tudod elolvasni.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A német Zöldek hétfőn döntik el, hogy Annalena Baerbockkal vagy Robert Habeckkel lesz-e esélyük az ország történetében először zöld kancellárt adni. De kit és mit támogatnak a két magyar zöldpártnál? Az LMP-seknél inkább Baerbock látszik befutni, az egyetlen nyilatkozó párbeszédesnél pedig Habeck.

Az orosz cég így biztosan nem vehet részt a dukovany-i atomerőmű bővítésében. Szombaton Csehország 18 orosz diplomatát utasított ki.

Szilágyi György Jobbik-alelnököt indítják Jakab Péterék az előválasztáson a Budapest 14. választókerületben, ahol az előző két parlamenti választáson a Fidesz jelöltje nyert.

Az Európai Bizottság német elnöke protokollhibát vétett, amikor a kabinetfőnökével utasíttatta vissza az ukrán elnök meghívását Kijevbe.

Elszabadult a képregényboom Magyarországon, tele vagyunk jobbnál jobb címekkel: ötöt ajánlunk a klasszikusoktól Harari világmegfejtéséig!

Budapest a költségvetéséből egymilliárd forintot különített el arra, hogy a politikusok helyett a városlakók dönthessék el, hogy mit fejlesszenek ebből a pénzből. De mire akarják költeni az adóforintokat a budapestiek?

Az elmúlt egy hónapban adták be az eddigi összes covid elleni oltás 58 százalékát, de ez nem egységesen oszlik el a világon. Mutatjuk, hogyan áll az oltásokkal Közép-Európa!

A hét kérdése

Annyi érv és ellenérv merült fel a nyitás kapcsán, hogy mi nem tudunk dönteni, mondjátok el ti, mit gondoltok helyesnek!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.

A popzenészek és sztársportolók legújabb bevételi forrásáról Bornemissza Márkkal, az egyik legsikeresebb cipőbolthálózat, a Footshop magyar brand managerével beszélgettünk.

Az Európai Bizottság nemrég nyilvánosságra hozta az EU-s védettségi igazolásról szóló tervet. Lattmann Tamás nemzetközi jogásszal elemeztük, hogyan válhat valóra. Podcast!

Horváth Máté, a Dürer Kert koncertszervezője az Azonnalinak néhány részletet elárult arról, hogyan fog kinézni a lockdown utáni Dürer. Podcast!

Az 1848-as forradalomra és szabadságharcról szeretünk egy jó adag nemzeti mázzal és pátosszal leöntve gondolkodni. De mi köze a nemzeti ünnep lezüllesztéséhez Torgyán Józsefnek? Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás