+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Fekő Ádám
2018. november 5. hétfő, 18:08
A Kilenc hónap háború egyszerre mutatja be egy háború jellemre gyakorolt hatását és a kárpátaljai magyarság kilátástalan helyzetét. Semmi drámaian lassított jelenet, semmi szépen beállított kép, csak a lehangoló valóság. És egyáltalán nem biztos, hogy nem érte meg még így is jobban a főhősnek, hogy bevonult katonának a kelet-ukrajnai frontra.

A háború és annak a lélekre gyakorolt hatása kimeríthetetlen téma. Nyilván nem véletlenül nyernek díjakat erről szóló könyvek, filmek vagy mondjuk fotók. Ezeket magyar szemmel általában hajlamosak vagyunk valami nagyon messze zajló embertelen dologként kezelni, és örülünk, hogy messze van.

 

Csakhogy majdnem 25 évvel a Jugoszlávia szétesésével végződő vérontás után megint kaptunk egyet a szomszédba: Oroszország egyrészt magához csatolta Ukrajnától a Krím-félszigetet, Donyeckben pedig megalakult támogatásukkal a Donyecki Népköztársaság nevű szakadár terület, ahol változó intenzitással a mai napig folynak a harcok.

 

Az Ukrajna másik oldalán folyó harcok nem csak a Donbasz környékén élők mindennapjait teszik tönkre, hanem érintettek lettek azok a Kárpátalján élő magyarok is,

 

akiknek a magyar-ukrán határ túloldalára kerülésén kívül az égvilágon semmi közük nincs ahhoz, ami az ukránok és az oroszok közt zajlik. 

 

 

Egy itt élő fiatal magyarról szól Csuja László dokumentumfilmje, amit először a Szarajevói Filmfesztiválon mutattak be.

 

Jani saját döntéséből megy el háborúzni a kilátástalannak tűnő otthonából.

 

Már az bravúros, ahogy a néző kicsit megérti Janit: otthonában annyira látványosan nincs semmi, amibe kapaszkodni lehetne, hogy szinte kívántam valami intenzív élményt, ami kiszakít a szar munka-csúf körülmények-kevés pénz háromszögből. 

 

A háborúról nehéz újat mondani, de Csujának sikerült: mivel a frontnál játszódó jeleneteket Jani maga vette fel telefonnal, nézőként tulajdonképpen nem juthatunk közelebb ahhoz, mi folyik a világ szerencsétlenebbik felén.

 

Semmi drámaian lassított jelenet, semmi szépen beállított kép, csak a lehangoló valóság, amit sokszor csak a középiskolai gyökerekhez visszanyúló poénkodás és piálás tud elviselhetővé tenni.

 

A Kilenc hónap háborúnak nagyon jót tett, hogy nem akarták szóban megfejteni azt, amit amúgy sem lehet: ahelyett, hogy elmondatnák bárkivel is komor tekintettel, mi játszódik le bennük, inkább éreztetik azt. Tökéletesen rajzolódik ki, ahogy a menyasszonyával független életre vágyó vidám srác szép lassan rájön, mit vállalt be. Egyre távolabb kerül az egészséges világtól akkor is, amikor rövid időre hazaengedik a családjához. 

 

A legsúlyosabb a filmben mégsem a háború bemutatása, de még csak nem is az elidegenedés bemutatása. Ezeket más filmektől is megkaptuk, de Jani történetének új súlyt ad, hogy

 

egyáltalán nem vagyunk benne biztosak, nem érte-e meg neki így is bevonulni inkább.

 

A kárpátaljai magyarság még Kelet-Magyarországról nézve is annyira felfoghatatlanul nehéz helyzetben van (sőt, azt Ukrajna épp kicsit nehezebbé tette), hogy a közegből ítélve a háború volt hősünk egyetlen esélye a viszonylagos kitörésre, de még úgy általában arra is, hogy történjen vele valami.

 

 

Több okból is erősen ajánlott a Kilenc hónap háború. Annak mindenképp, aki szeretne kicsit tisztább képet kapni arról, mi folyik épp Ukrajna keleti részén, de a határon túli magyarság helyzete iránt érdeklődők is letaglózóan őszintén kapják meg a valóságot. És persze ne felejtsük el azokat sem, akik csak egy nagyon jó és egyedi dokumentumfilmet akarnának nézni. 

 

A Kilenc hónap háborút a Szarajevói Filmfesztiválon különdíjjal jutalmazta a zsűri, Magyarországon a Verzió Filmfesztiválon lesz először látható november 6-án, utána pedig november 9-én.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Miért nem történik semmi a Magyarországi ellenes hetes cikkel? A román elnökség részéről ígérik: áprilisban tárgyalni fognak az ügyről.

Húsz év megfigyelését elemezve tudósok arra jutottak: ugyan ritkábban alakulnak ki a nyugodt tengervízen hirtelen megjelenő óriáshullámok, de évről évre egyre nagyobb lesz a méretük.

Már be is jelentették az abortuszjogok pártolói: beperelik Mississippit,
hogy blokkolják a törvényt.

Edvard Munch híres képén valójában nem is az alak sikolt, sokkal inkább csak ő maga hall sikoltást – állítja a Brit Múzeum.

Hát mi mással foglalkozna az eheti Azonnali-lista, mint az esti Szlovákia-Magyarország szuperrangadóval? Ezúttal taktikai tanácsokkal látjuk el Rossi szövetségi kapitányt.

A hét kérdése

A miniszterelnök beígérte a térség újjászületését, de mi elképzelni sem tudjuk, mire gondolhatott. Szerintetek?

Azért ide elnéznénk

Az interaktív kiállítás Da Vinci halálának 500. évfordulóján érkezik, március 16-tól látogatható az Élményüzemben.

Előadás a szovjetek innovatív megoldásairól Budapesten március 22-én.

Na jó, ennél valamivel fancy-bb névvel fut a kolozsvári, március 29-31. közötti kóstoló.

Művészeti est március 30-án több, mint százötven slammer, költő és zenész társaságában. Helyszín: Négyszoba Galéria.

A branding hatásait járják körül magyar alkotók Pozsony egyik legmenőbb kiállítóterében, a Kunsthalléban, április 14-ig!

Ezt is szerettétek

Leginkább a még hezitáló német, spanyol és lengyel pártokon fog múlni a Fidesz sorsa az Európai Néppártban, de a kormánypártnak is vannak erős szövetségesei.

Alexisz Ciprasznak elég volt az első vörös vonalat átlépnie, hogy Berlin alig fél év alatt padlóra küldje. Ciprasz ugyanis, ellentétben Orbánnal, egy tényleges vörös vonalt érintett: a német bankok érdekeit.

Először az európai zöldpolitikában válhatna természetessé Európa újraegyesítése és az európai politika dekolonizálása.

Az AB az igazságügyi miniszter kérésére olvasott az igazságügyi miniszter korábbi gondolataiban! Sci-finek hangzik? Elmagyarázzuk!

Twitter megosztás Google+ megosztás