+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Ésik Sándor
2018. november 5. hétfő, 10:32
Általában a high tech és az élvonalbeli kutatás-fejlesztés mindentől függetlenül jó dolog. Akkor is az, ha másutt még kenyérre sincs pénz.

Mivel a hosszú hétvégét a közügyektől távol töltöttem (pl. amikor a hajléktalanos tüntetésre hívtak, épp egy agyagos-kavicsos bányaúton tekertem felfelé egy hegyre), csak most tudok reflektálni olyan dolgokra, mint űrkutatási biztos.

 

Az Azonnalin a Puli Space alapítója mondja el, hogy az űrkutatás jó dolog. Igaza van. Általában a high tech és az élvonalbeli kutatás-fejlesztés mindentől függetlenül jó dolog.

 

Akkor is az, ha másutt még kenyérre sincs pénz.

 

A szombatot a Cserehátban biciklizéssel töltöttem. Színcigány falvak, ahol a feszületekről vagy épp azok hiányából lehet következtetni arra, hogy egykor görögkatolikus ruszinok, római katolikus tótok, svábok, vagy református magyarok lakták a falut. Most szól a turbófolk, a román manele és a bolgár csalga magyar megfelelője, balkáni eredetű cigány népzenei alapokra komponált gépzene, olyan sztárokkal, akik régi fogalmak szerint aranylemezesek, és bérelt 3-4 éves Audikból énekelve testesítik meg a sáros rakacai udvaron a húszéves Audit bütykölők nagy álmait.

 

Közben az úton nincs aszfalt, az almásban nincs, aki leszedje az almát (utóbb apám felvilágosított, hogy direkt nem szedik le, géppel felszedik, léalmát lehet így is). Egyébként ezen az útszakaszon tudtunk pár kilométert csalni, egy harminc körül zötyögő Lamborghini traktor mögött. Az olaszok tudják, mitől döglik a légy, ugyanolyan kis kerek hátsólámpája van, mint a Ferrarinak. Csak mert a ‘zunióból kistafírozott gazda is tudja, mi az a nórokszaáj.

 

Szóval néhány tízmilliárd forintnak ezen a környéknek is lenne hely. Mondjuk a ránézésre kb. hatszáz lakosú Alsógagy, esetleg Hegymeg kaphatna egy tízezres stadiont...

 

Komolyabbra fordítva a szót, a high tech nagyon jó dolog.

 

Nem azért kell űrkutatni, mert Magyarországon épül majd az új Halálcsillag, hanem azért, mert olyan iparágról beszélünk, ahol pitiáner kicsi alkatrészek, csavarok, pöckök, izék, bigyók is dollártízezrekbe kerülnek.

 

Eleve, ha Magyarországon akár csak egy olyan cég működik, ami ilyeneket gyárt, az olyan bevételt jelent, mint egy fél autógyár. És akkor még nem is beszéltünk az ezzel járó rengeteg szabadalomról, amelyek adott esetben szintén milliárdokat hoznak. Például a wifi alapját képező antenna-technológiát Ausztráliában egy ilyen csapat fejlesztette ki, csak azok távoli csillagok rádióhullám-kibocsátásának vizsgálatára. Végül is, arra is jó...

 

A high tech revitalizálja a halott iparvidékeket. Európában a legtöbb hightech-centrum egykori csődbe ment nehézipari vállalatok infrastruktúrájára épül.

 

Az irodaházakban lehet laborokat csinálni, a csarnokok általában alkalmasak mindenféle kényes műveletre. Például az egykor kohók elbírására méretezett betonaljzat elég erős ahhoz, hogy elbírjon egy több tucat vagy akár több száz tonnás hiperszuper rezgésmentes aljat valamilyen műszerhez. Az ilyen létesítmények mellett általában van nagy kapacitású elektromos betáplálás és még ezer hasznos dolog. Például egyetem.

 

Az ESA-tagság is ezt a célt szolgálja. Az EU-országok közül ugyanis egyedül a franciáknak vannak eszközei arra, hogy „komoly” űrprogramot csináljanak, nagy, látványos rakétafellövésekkel, mindenki másnak viszont „csak” annyi űripara van, hogy ebbe bedolgozzon. És bedolgoznak, az emberiség összes jelentősebb közelmúltbeli űrmissziójában ott volt az ESA (Európai Űrügynökség) valamilyen műszere, sokszor komplett űrszondája. Az űrkutatás (és általában a tudomány) mára nagy hálózatok terméke, amelyekbe be lehet dolgozni. És be is kell.

 

Az ESA ilyen kutatásokat koordináló és finanszírozó ernyőszervezet, amelybe fizetni kell ugyan évi 8-10 millió beugrót (pl. a festői Kozármichelin focipályája, esetleg a rakamazi teknősbéka...), azonban ezt bőven visszaadja támogatásban, másrészt meg utána a megteremtett hozzáadott érték (pl. szabadalom) még a piacon is értékesíthető. Magyarország ezért is lépett be 2015-ben az ESA-ba. Csehország 2008 óta, Románia 2011 óta tag...

 

A legtöbb országban van valami hivatal, ami koordinálja az ilyen és hasonló kutatásokat. Magyarországon jellemzően ilyen az OTKA, az MTA kutatóintézeti hálózata, amely köszöni szépen, eddig egész jól elvolt a feladattal. Például magyar találmány az űrkohó, amelyet borsodi kutatók, inspirálva a sör habjától (frankón) fejlesztettek, és arra jó, hogy súlytalanságban csináljanak mindenféle fémdarabokat, amelyeknek mindenféle fontos tulajdonságai vannak.

 

Idővel ezeket a kutatókat (miután itthon a kutatót szaros közalkalmazottként tartják) majd elviszi valamelyik fémipari multi, fejében a sok-sok tudással. Wigner Jenő, Teller Ede, Neumann János... soroljam még?

 

Szóval szuper dolog az űrkutatási biztos, és a magyar űrkutatásra akkor is szükség van, ha Abaújszolnok és Baktakék között az utat már le se aszfaltozzák, leborították zúzott kővel, a makadámút nem kátyúsodik felkiáltással, mi meg jól tolhattuk a biciklit. De ez legalább hegyvidék, nincs rajta belvíz...

 

Csak az ember valamiért arra gondol, hogy hamarosan megalakulnak majd a Nemzeti Űrkutatási Kft-k, és az űrkutatás a magyar labdarúgás, kézilabda és vízilabda pályájára áll, amelyek már régebben állnak megbízható elvtársak irányítása alatt...

 

Ésik Sándor írása megjelent a Diétás Magyar Múzsán is, ott is tessék lájkolni!

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A német Zöldek hétfőn döntik el: Baerbockkal vagy Habeckkel lesz-e esélyük az ország történetében először zöld kancellárt adni. Vajon kit és mit támogatnak a két magyar zöldpártnál? Megkérdeztük.

Az iskolák is újra teljesen nyitva vannak, bár az osztályokban továbbra is viselni kell a maszkot. Az országban heteken belül jöhet a teljes nyitás.

Az orosz cég így biztosan nem vehet részt a dukovany-i atomerőmű bővítésében. Szombaton Csehország 18 orosz diplomatát utasított ki.

Szilágyi György Jobbik-alelnököt indítják Jakab Péterék az előválasztáson a Budapest 14. választókerületben, ahol az előző két parlamenti választáson a Fidesz jelöltje nyert.

Az Európai Bizottság német elnöke protokollhibát vétett, amikor a kabinetfőnökével utasíttatta vissza az ukrán elnök meghívását Kijevbe.

Elszabadult a képregényboom Magyarországon, tele vagyunk jobbnál jobb címekkel: ötöt ajánlunk a klasszikusoktól Harari világmegfejtéséig!

Budapest a költségvetéséből egymilliárd forintot különített el arra, hogy a politikusok helyett a városlakók dönthessék el, hogy mit fejlesszenek ebből a pénzből. De mire akarják költeni az adóforintokat a budapestiek?

A hét kérdése

Annyi érv és ellenérv merült fel a nyitás kapcsán, hogy mi nem tudunk dönteni, mondjátok el ti, mit gondoltok helyesnek!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.

A popzenészek és sztársportolók legújabb bevételi forrásáról Bornemissza Márkkal, az egyik legsikeresebb cipőbolthálózat, a Footshop magyar brand managerével beszélgettünk.

Az Európai Bizottság nemrég nyilvánosságra hozta az EU-s védettségi igazolásról szóló tervet. Lattmann Tamás nemzetközi jogásszal elemeztük, hogyan válhat valóra. Podcast!

Horváth Máté, a Dürer Kert koncertszervezője az Azonnalinak néhány részletet elárult arról, hogyan fog kinézni a lockdown utáni Dürer. Podcast!

Az 1848-as forradalomra és szabadságharcról szeretünk egy jó adag nemzeti mázzal és pátosszal leöntve gondolkodni. De mi köze a nemzeti ünnep lezüllesztéséhez Torgyán Józsefnek? Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás