+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2018. november 3. szombat, 08:01
A CSU egyik különce, Bernd Posselt korábbi európai parlamenti képviselő és Habsburg Ottó egykori közeli munkatársa egyszerre konzervatív, katolikus és antinacionalista. A politikus Münchenben nyilatkozott az Azonnalinak – Orbán Viktorról, CSU-ról és a természetes multikulturalizmusról. Interjú!

Bernd Posselt a bajor és az európai politika masszív alakja – és nem csak jelentős termete miatt. A politikus, aki saját bevallása szerint már reggelire is disznóoldalast eszik, egy olyan konzervativizmust képvisel, amely a baloldaltól értelemszerűen mindig is távol állt, de a mai jobboldalon is egyre ritkább: keresztény (katolikus) alapokon nyugvó, antinacionalista páneurópaizmus. Posselt a baloldaliaknak túl reakciós, a jobbosoknak pedig túl EU-párti, aki a muzulmánokkal szemben se elutasító.

 

Posselt, aki éveken át volt Habsburg Ottó trónörökös szárnysegédje és közeli munkatársa, 2014-ig a bajor keresztényszociálisok színeiben ült az Európai Parlamentben. Egyik fontos témája volt a közép-európai kisebbségek képviselete: szudétanémetek, trieszti szlovénok vagy erdélyi magyarok mindig számíthattak rá, ahogy Habsburg Ottóra is.

 

2014-ben a CSU listájáról nem tudott bekerülni a politikus – aki annyira kövér, hogy a választási plakátjain nem ő, hanem egy bika szerepelt inkább –, de a parlamenti munkát nem hagyta ott: azóta is, immáron saját költségén, részt vesz vendégként az EP munkájában. Az agglegény politikusnak ugyanis ez az élete: Európa egységét még egy jó ebédnél is fontosabbnak tartja. Jövőre megpróbál visszakerülni képviselőnek. Az Azonnalinak a bajor választások estéjén, a müncheni parlament egyik sarkában ülve nyilatkozott: Orbánról, multikulturalizmusról és a CSU szerepéről kérdeztük.

 

+ + +

 

Kijöttek az eredmények: a CSU több mint tíz százalékot vesztett. Nem voltak eléggé jobbosak? Vagy éppen hogy túlságosan is azok voltak? Mi a bukás oka?

 

A mostani eredmény természetesen nem jó, de bukásról szó sincs. Először is nyilvánvaló: a CSU-val szemben nincs többség, nélkülünk és ellenünk nem lehet kormányozni. Másrészről a mostani választás továbbra is bebizonyította: a CSU egy néppárt. Sőt, látva a többi német tartományban a helyzetet, kijelenthetjük:

 

a CSU maradt Németország utolsó néppártja.

 

De ki ma a nép?

 

Éppen ez az! A nép egyre heterogénabb, és ezt egy néppártnak tudomásul kell vennie, igazodnia kell a változásokhoz.

 

Arra gondol, hogy a társadalom multikulturálisabbá lett?

 

Nézze, ilyen divatszavakkal, mint a multikulturalizmus, nem tudok mit kezdeni. De ha a jelenséget magát nézzük: a multikulturalizmusban semmi új nincsen. Mi itt, Közép-Európában mindig is multikulturálisak voltunk. Az én felmenőim között szudétanémetek ugyanúgy vannak, mint stájerországi szlovénok. A nagymamám az első világháború előtt Szegeden élt amúgy, a papám meg a cseheknél nőtt fel. Különösen az egykori Habsburg Monarchia területén a multikulturalizmus nem újdonság, hanem történelmi tény és megélt valóság. Amivé az Európai Uniónak válnia kell, az nálunk már régóta természetes: a keveredés.

 

Beleillenek ebbe a keveredésbe a nem európai, új migránsok is?

 

Persze hogy! A történelem nem állt meg szerencsére.

 

Nagyon szép ez az elkötelezett európaiság, de mintha manapság az egész páneurópai eszme halódna, egyre kevesebben hisznek benne.

 

Éppen ellenkezőleg! Ma az európai egységet jelentős kihívások érik: akár a menekültek, akár a belső nacionalisták részéről. De éppen ezek a kihívások teszik erőssé és aktuálissá a páneurópai eszmét. A kihívásokat látva egyre többen veszik észre, hogy az európai egység nem magától értetődik, azért meg kell minden generációnak harcolnia. Nagyon jó tehát, hogy kihívások között élünk.

 

 

Száz évvel ezelőtt ért véget az Osztrák-Magyar Monarchia. Habsburg Ottó trónörökös legszorosabb munkatársaként lát párhuzamot az akkori monarchia és a mai EU között?

 

Közkeletű nézet, hogy a Monarchia azért bomlott szét, mert a „népek börtöne“ lett volna. Badarság! A Monarchia népei az utolsó percekig a Habsburgok uralma alatt akartak maradni,

 

Közép-Európa tragédiáit éppen a Habsburgok uralmának vége okozta,

 

ami után a német és az orosz imperializmus, a nácizmus és a kommunizmus szabad prédájává lettek a közép-európai népek. Ma az Európai Unió szintén megpróbál különféle népeket éppen az ő érdekükben összefogni. És ne feledjük: a Habsburgok nemzetek feletti birodalma mégiscsak elég jól és szépen elműködött hétszáz éven át! Azaz a Habsburg Birodalom igenis legyen csak perspektíva és remény a mostani EU számára is!

 

Bizakodó tehát?

 

Most jövök éppen az andechsi bencés kolostorból, ahol egy nagyon érdekes és jó hangulatú páneurópai találkozó volt, nagyon sokan jöttek. Magyarországról Prőhle Gergely tartott érdekes beszámolót…

 

Éppen mostanság távolította el őt a magyar kormány a Petőfi Irodalmi Múzeum éléről.

 

Igen, sajnos. Jót beszélgettünk azonban, mert már nem a magyar politika, hanem kizárólag a magyarországi evangélikusok nevében jött.

 

Térjünk vissza a CSU-hoz. Mi ma egy néppárt feladata?

 

Ahogy mondtam: a nép maga is változik. Ezt tudomásul kell venni. Egyszerre legyenek világos elveink, de maradjunk nyitottak a változásra. Ez a katolikus egyházban például nagyon jól működik. Egy néppártnak is erről kell szólnia. Nem hangos jelszavakat kell kiabálni, meg bezárkózni egy soha nem volt régmúltba. A néppártiságnak egy másik fontos tulajdonsága, hogy sok embert és véleményt megtűr.

 

Nem szabad hagyni, hogy a politika egyetlen ember uralma alá kerüljön.

 

Elmondja ezt a CSU testvérpártjának, a Fidesznek is néha?

 

Éppen Magyarország példája mutatja, hogy nem szabad egyetlen embert a politika középpontjába helyezni.

 

Megérti tehát a Fideszt és a magyar kormányt érő kritikákat?

 

Megértem, de egy valamit szögezzünk le nagyon határozottan: Magyarország vitathatatlanul egy demokrácia, a Fidesz pedig vitathatatlanul demokratikusan szerzett immáron harmadszorra is kétharmados többséget a budapesti parlamentben. A legnagyobb disznóság ezt kétségbe vonni! De eközben azt is világosan ki kell jelentenem, hogy sok mindennel, amit az én régi jóbarátom, Orbán Viktor mond Európáról, nem értek egyet.

 

Például?

 

Orbán nekem egyszerűen túl nacionalista. Be kell neki is látnia: a nemzetállamok, még a legerősebbek is, mint a német – és akkor a kicsikről, mint Magyarország, nem is beszélek – képtelenek egymaguk helyt állni a globális versenyben és a globális problémákkal szemben. Ma is a világ összlakosságának csupán hét százalékát teszi ki az EU. Tíz év múlva csak Nigériában annyian fognak élni, mint ma az EU-ban. Ilyen körülmények között politikai vakság és felelőtlenség a nemzetállamiságot támogatni. Egységesen kell fellépnünk számos kérdésben. Aki vissza akar térni a nemzetállamok korába, az egyszerűen téved.

 

Tehát elutasítja az orbáni politikát?

 

Nem. Orbán ma még sokszor nacionalista, de

 

azért a Viktor négyszemközt néha maga is belátja az európai egység alternatívátlanságát.

 

Remélem, majd nyíltan is megteszi.

 

A CSU-nak tehát elég, ha Orbán önöknek négyszemközt azt mondja, amit önök amúgy is hallani akarnak?

 

A Fidesz eleve nem csak Orbánból áll.

 

A CSU pedig – és ezt itt, az önök lapjában is megígérhetem – minden fórumon meg fogja védeni Magyarországot, Orbán Viktort és a Fideszt.

 

Orbán és a Fidesz, különösen a párt európai parlamenti képviselői, kiváló demokraták és elkötelezett európaiak – semmi kétségem nincs efelől. Számos barátom van a Fideszben, mind kiváló ember. És lehet, hogy itt-ott változott, számomra Orbán Viktor még mindig ugyanaz a hős maradt, aki 1989-ben elmondta a bátor beszédét Nagy Imre újratemetésénél.

 

A Fideszt nem csak a CSU akarja védeni, de az AfD is. Sőt, az AfD szerint Orbán sokkal inkább illik hozzájuk, mint az ön pártjához.

 

Az AfD kizárólag nácikból áll. Ha ők Orbánt maguknak tulajdonítják, azzal gyakorlatilag lenácizzák Orbánt. Ezt elutasítom,

 

Orbán nem náci, azaz semmi köze az AfD-hez.

 

Az AfD olyan, mint a régi Jobbik Magyarországon, azok is nácik voltak.

 

Az új Jobbik már szimpatikusabb önnek?

 

Dehogy. Senki nem tudja, ma milyenek. Az se biztos, hogy hosszú ideig fennmaradnak még. Semmi közünk egymáshoz.

 

 

Jövőre újra indulni fog az európai parlamenti választásokon. Mi a legnagyobb tét ma Európában?

 

Igen, indulni fogok, és a CSU is nagyon támogat, azaz ezúttal sikerülhet visszajutnom. A legnagyobb kihívásnak a belső európai megosztottságot látom.

 

Észak Dél ellen?

 

Egyrészről. De sokkal zavaróbb a Nyugat és a Kelet szembeállítása. Egyfajta Kelet-Európa-ellenesség kezd kialakulni számos nyugat-európai politikusban. Ezt azonnal be kell fejezni! Nincs Európa a keletiek, pontosabban: a közép-európaiak nélkül. És én ide sorolom az ukránokat, a bosnyákokat vagy az albánokat is. Őket is várjuk az európai egységbe.

 

Sokak szerint már a mai egység is túl nagy, alig működik.

 

Valóban mindenképp reformokra van szükség. Egy családban se megoldás, hogy minden egyes döntést egyhangúlag hoznak meg.

 

Ma az Európai Unió egyik nagy hibája, hogy majdnem minden kérdésben egyhangúságot vár el.

 

Ezt meg kell változtatni, igenis át kell térni a többségi elvre. A döntéseket a tagállamok (vagy a lakosság) többsége hozza meg! Nem lehet addig várakozni, amíg az utolsó tagállam is kegyeskedik igent mondani.

 

Európai Egyesül Államokat akar?

 

Isten mentsen! Se nemzetállamiság, se túlzott föderalizmus. Én a regionalizmusnak vagyok a híve. A katolikus egyház tanításából ismerjük a szubszidiaritás elvét: minden kérdést azon a lehető legalacsonyabb szinten kell megvitatni és eldönteni, amely szintet az adott kérdés leginkább érint.

 

A nemzetállamokon belül is elutasítom a központi túlhatalmat. Miért támogatnám akkor az EU-n belül?

 

Ami azonban fontos: világossá kell tenni, hogy van pár olyan kérdés, amit csak európai szinten tudunk szabályozni – a katonapolitikától a határvédelmen át a külpolitikáig. E néhány, de döntő kérdésben igenis fel kell teljesen adniuk a nemzetállamoknak a szuverenitásukat, és a döntéseket az EU-ra, mégpedig a többségi elvre, kell bízniuk.

 

De a legtöbb kérdés helyi ügy maradjon. Ne nemzetállami, hanem tényleg helyi! Adópolitika, oktatáspolitika, kultúrpolitika. Semmi keresnivalója nincs ezekben se az EU-nak, se a nemzetállamnak. Egy egészséges verseny is akkor tud létrejönni, ha nem mindent a központi hatalom dönt el. Mi itt Bajorországban, ahol nagyon sokszor kell az érdekeinket éppen nem Brüsszellel, hanem Berlinnel szemben megvédenünk, nagyon is jól tudjuk, mennyire fontos a decentralizáció.

 

Ha jól értem, akkor ön Macron föderalizmusát ugyanúgy elutasítja, mint Orbán nacionalizmusát.

 

Jól érti. Eleve

 

semmit se tartok erről a Macron-Orbán-viadalról. Ez egy művita, ami legfeljebb arra jó, hogy a két politikus fontosabbnak tudja magát mutatni, mint ami igazából.

 

De ha mégis Macron és Orbán víziói közül kell választani, melyiket választaná?

 

Konzervatívként eleve írtózom a vízióktól. Katolikusként meg tudom, hogy a megváltás nem e világon jön el.

 

De ön is e világon politikus.

 

Igen, nem is kerülöm meg a választ. El kell ismernem, hogy

 

Macron nagyon sok mindent nagyon jól lát.

 

Teljesen egyetértek vele, amikor közös kül- vagy hadipolitikát szorgalmaz, és az EU egységes fellépését hiányolja. Például Oroszországgal szemben! Macron mindezt jól látja.

 

De?

 

Macron belpolitikai vagy ideológiai javaslataival azonban nem értek egyet. Ő egy liberális, kozmopolita politikus. De azt is elutasítom, hogy például az adó- vagy szociális politikát egységesítsük Európában, Macronnak vannak ugyanis ilyen ötletei.

 

És az ellenpólus, Orbán nacionalizmusa?

 

Amint mondtam: Orbánt 1989 óta ismerem, és nagyon nagyra tartom. Egy bátor, hihetetlenül értelmes ember ő. Ezért remélem, hogy még idejében észre fogja venni: a mostani EU-ellenes és oroszbarát politikájával zsákutcába rohan befele.

 

Látom tehát annak veszélyét, amerre ma Orbán megy és viszi az országát.

 

De tényleg őszintén bízom abban, hogy Orbán, aki egy rendkívüli tehetség, szintén belátja ezt. Vagy legalább a körülötte lévők képesek lesznek a veszélyes folyamatokat feltartóztatni.

 

FOTÓK: Bakó Bea / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Jönnek a fapadosok téli akciói, úgyhogy mindenki vegyen jó vastag kabátot! Pár óra kínszenvedés után már meg is léptünk az országból egy kicsit.

Robert Habeck gondoskodik arról, hogy a német nagykoalíció már csak nevében legyen nagy.

Most már minden dátumot magunk mögött hagytunk, ami gátolt volna abban, hogy friss újborokat igyunk. Már piacon a 2018-as évjárat termése!

Sőt, a széntüzeléses erőműveket is. Sőt, 2050-re átállnak teljesen megújuló energiára.

Megmutatjuk a hét videóját, amit valahol Romániában vett fel egy térfigyelő kamera.

A hét kérdése

Gruevszki egy hatszázezer eurós Mercedes miatt volt kénytelen egy kétéves börtönbüntetés elől Magyarországra menekülni. Mit kérjünk a menedékjogért cserébe? Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Nyolc új filmmel és egy Arany Medvével érkezik november 15. és 19. között a Román Filmhét!

Temesváron, november 16-18. között a vicces nevű Rovinhud fesztiválon! Az Azonnali ott lesz.

Ez már BP: kóstold végig a juniboros borászok friss, 2018-as borait november 21-én!

Vázlat egy új politikához, Írók boltja, november 27-e.

DrMáriás kiállítását Orbán, Soros, Putyin és Trump ihlette. Meg még sokan. Megnyitó november 27-én az A38-on.

Ezt is szerettétek

Te hogy rövidítenéd Toroczkai László szélsőjobbos mozgalmának nevét?

Majdnem teljesen kész a december elsejei centenáriumra épülő katedrális a bukaresti parlament mögött.

Visszaszerezték a demokraták az amerikai törvényhozás alsóházát, a képviselőházat

Twitter megosztás Google+ megosztás