+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Bukovics Martin
2018. november 1. csütörtök, 08:30
Merre viszi majd leendő pártelnöke a német CDU-t? Egyáltalán: ki lesz az? Merkel nyomán indulnak el, vagy új korszakot kezdve, Merkeltől jobbra helyezkedik majd a párt? Reimut Zohlnhöfer, a Heidelbergi Egyetem politikatudományi intézetének professzora válaszolt kérdéseinkre.

Angela Merkel a héten robbantotta a bombát: decemberben mégsem pályázza meg pártja, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnökségét, a kancellári pozícióban viszont 2021-ig kitartana, utána visszavonul a politikától. Hogy mindez mit jelent, és mi az értelme, már megírtuk mi is az Azonnalin, de kíváncsiak voltunk arra is, hogyan látják német politológusok a kancellár döntését. Elsőként Reimut Zohlnhöfer, a Heidelbergi Egyetem politikatudományi intézetének professzora elemezte a helyzetet az Azonnali kérésére.

 

+ + +

 

Merkel bukását látjuk, vagy egy előkészített visszavonulás első lépését?

 

Egy tervezett visszavonulás első lépése volt a bejelentés. Azzal, hogy ezáltal Merkel magához ragadta a kezdeményezést, megvan a lehetősége arra, hogy lépésről lépésre maga szabja meg a visszavonulását.

 

Ki követi Merkelt a CDU élén? Milyen erényekkel, tulajdonoságokkal, politikai nézetekkel kell, hogy rendelkezzen a CDU új vezetője?

 

Sok, egymástól nagyon különböző jelölt van. Mindegyikőjükben közös, hogy az a céljuk, hogy megállítsák a párt további zuhanását a közvélemény-kutatásokban és a választók fejében. Míg pár jelölt – jelesül Friedrich Merz és Jens Spahn – egy társadalompolitikában a középtől jobbra álló, gazdaságpolitikában némileg liberálisabb irányvonalat képviselne, addig Annegret Kramp-Karrenbauer lényegében egy következő Merkel. De pont a társadalompolitikában neki is konzervatívabb a profilja Merkelhez képest.

 

Milyen következményei vannak Merkel visszalépésének a CDU-ra nézve? Visszatolódik a párt jobbra?

 

Jelen pillanatban úgy néz ki, igen. Azt azért megjegyezném, hogy

 

Merkel gazdaságpolitikailag szintén jobboldalon kezdte, és a migráció témájában sem lehetett tudni róla sokáig, hogy liberális álláspontot képvisel.

 

Ezeket a nézeteket aztán feladta, mégpedig azért, mert koalíciós kormányokat irányított. Nem zárom ki, hogy a CDU új vezetői ugyanilyen irányváltásokra kényszerülnek majd kormányzásaik során.

 

Mennyire erős a CDU-n belül a konzervatív szárny? Képes ez egyedül arra, hogy eldöntse a pártelnökválasztást? 

 

Merkel alatt erősen meggyengítették a párt konzervatív szárnyát, így nem tudok elképzelni olyan körülményt, hogy ők egyedül határozzanak az új CDU-vezető személyéről. Egyébként ketten is ezt a szárnyat erősítik az elnökjelöltek közül: Jens Spahn és Friedrich Merz. A CDU-n belül mindig is fontos volt az egyensúly a baloldalibb és a konzervatív szárny között, most még inkább az, hiszen a baloldali szárny jelentősen erőre kapott az elmúlt tíz évben. 

 

Ki lesz Merkel utódja a kancellári pozícióban? Egyáltalán, maga akarja kiválasztani az utódját?

 

Nem gondolnám, hogy Angela Merkel leendő kancellárként szeretné láttatni az új CDU-elnököt.

 

És jó oka van rá. Merkel nagyon vitatott személyiség párton belül, az ő támogatása az általa támogatott elnökjelöltnek még árthat is, hiszen ezesetben az illető nem mondhatná magáról, hogy új korszakot szeretne kezdeni.

 

Gabor Steingart szerdai reggeli hírlevele Friedrich Merzről már ideális kancellárként ír. Neki milyenek az esélyei? Egyáltalán: kívülállónak, vagy nagy visszatérőnek látják őt?

 

Nehéz már most megbecsülni, melyik jelölt milyen esélyekkel indul decemberben, hiszen még azt sem tudjuk, a pályán van-e már minden induló.

 

Merz tíz évet töltött el a politikán kívül. Ez nagy előnye a CDU támogatói körében, hiszen a neve nem fonódik össze az elmúlt évek nehézségeivel.

 

Ebből a szempontból mondható tehát kívülállónak. Ám ugyanez már nem feltétlenül előny a pártfunkcionáriusok szemében, akiknek dönteniük kell az új pártelnök személyéről – hiszen mégiscsak nekik kell vállalniuk a felelősséget az elmúlt évek politikájáért.

 

NYITÓKÉP: EU2017EE / Flickr

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Egyedül a liberálisoknak és a balközépnek volt nagyjából egyenletes a teljesítménye a kontinensen.

Hiába teljesítették időre az EU feltételeit, Párizs és Berlin is kigáncsolta a tárgyalások megkezdését a nyárra.

A paktumot még mindenki tagadja, de lehet benne ráció: a liberálisok megkapják az EP vezetését, cserébe a Néppárté lehet a Bizottság.

Nehogy lemaradj bármiről is! Olvasd cikkeinket jóval előbb, mint mások! Mutatjuk, hogyan!

A nemrég megválasztott, progresszív szlovák elnök beszédében minden polgár szolgálatát ígérte, és hitet tett az etnikai és nemzeti kisebbségek védelme mellett is.

A hét kérdése

Ha már Kálmán Olga is feltűnt, itt az ideje, hogy átszakadjon az a gát, és minimum tíz név összejöjjön az ellenzék potenciális jelöltjeinek listájára!

Azért ide elnéznénk

A kilencvenedik. A pesti Duna-korzón, június 13-17. között.

A borzalmas név ellenére is érdemes újragondolni mindazt, amit erről az unalmasnak tűnő fajtáról tudni vélünk. Június 22.

A Piacok Napján az Erzsébet tér egy hatalmas közösségi piaccá változik, idén már 6. alkalommal, június 23-án.

JazzTM, július 5-7. között Európa 2021-es kulturális fővárosában. Elég erős lineuppal, a közelben!

Tanúság? Cinkosság? Kortárs művészek fejtik meg a pannonhalmi főapátság galériájában. Egész nyáron!

Ezt is szerettétek

Hogy történt a rendszerváltás? Mit kell tudni a prágai gólemről? Milyen bosszúra készül az Álmok Fejedelme? Könyves Kálmán!

Valerij Pekar szerint az egész nyelvtörvényügy csak egy háborús ország átmeneti problémája. Interjú.

Amikor mi olyan speciálisnak érezzük magunkat, nem árt elmenni egy magát ugyanúgy meg- és feltalálni igyekvő másik volt szocialista fővárosba.

Ellenőriztük, mennyire vannak képben az emberek azzal, hogy kikre is lehet szavazni. Videó!

Twitter megosztás Google+ megosztás