Handó Tünde is írt egy törvényjavaslatot: még jobban leuralná a bírókat

Láthatóan nem tetszik Handó Tünde OBH-elnöknek, hogy az őt ellenőrizni hivatott Országos Bírói Tanács törvényjavaslatot írt az ő túlhatalmának a korlátozására. Inkább Handó maga is írt egy javaslatot, hogy még erősebb kontroll alá vonhassa az OBT-t. Elmagyarázzuk, mi ez az egész, és miért para.

Október elején az Azonnalin számoltunk be arról a javaslatról, amit az Országos Bírói Tanács (OBT) dolgozott ki Handó Tünde OBH-elnök megfékezésére. Azt szeretnék például a bírák, hogy ne ülhessenek az OBH-t felügyelő OBT-ben Handó kinevezettjei, citálhassa az OBT Handót a parlament igazságügyi bizottsága elé, és kapjon az OBT külön pénzt, amit Handó nélkül is elkölthet.

A javaslatot az igazságügyi miniszternek szánták a bírók, akik maguk nyilván nem tudnak törvényt kezdeményezni a parlamentben. Végül is a bírák javaslatát a parlamentben az LMP-s Ungár Péter nyújtotta be (aki egyébként az Azonnali többségi tulajdonosa, bár a bírók szempontjából ez irreleváns). A parlamenti honlap szerint a javaslat egyelőre tárgysorozatba vételre vár, tehát még az se biztos, hogy egyáltalán megvitatják majd a képviselők, hogy hogyan kéne átalakítani a bírói testületek viszonyát az érintettek szerint, az ő tapasztalataik alapján.

Időközben az OBT-be póttagokat akartak volna választani, de az esemény érdekes módon megpuccsolódott, miután a jelöltséget vállalókat nyíltan leszavazták abban, hogy akár csak póttagjelöltek legyenek. Akkor az OBT ezt úgy kommentálta: talán nem véletlen, hogy az eredménytelenre sikeredett küldöttgyűlés résztvevőinek egyharmada Handó közvetlen kinevezési jogkörébe tartozik.

A sikertelen póttagválasztás azért sem volt mindegy, mert Handó már május óta illegitimnek tekinti az OBT működését, annak ugyanis négy tagja lemondott. Miután az októberi küldöttgyűlésen is sikerült megakadályozni az OBT feltöltését a hiányzó tagokkal, így Handó továbbra is arra hivatkozik, hogy az őt ellenőrizni hivatott OBT elég tag hiányában illegitim (egyébként a törvény által megkövetelt szótöbbséget a jelenlegi 11 taggal is tudja produkálni a testület).

Most azonban úgy tűnik, már Handó is szeretné, hogy az OBT végre „legitim” legyen

Persze eddig is az volt, de hogy az ő fogalmai szerint mit jelent a legitim, az nagyon szépen kiderül abból a törvényjavaslatból, amit az OBH az OBT javaslatára válaszul dolgozott ki. A szöveget a múlt héten már ki is küldték véleményezésre a bíróságoknak, derül ki az OBT közleményéből. Az OBT Handó javaslatát is közzétette, itt lehet olvasgatni.

Legyenek többen az OBT-ben! Kezdők, haverok, szevasztok!

Az őt elvileg ellenőrizni hivatott OBT taglétszámát Handó megnövelné a mostani 15-ről 26-ra, és úgy alakítaná át a testület összetételét, hogy minden ítélőtábláról és törvényszékről 1-1 bírót küldjenek a testületbe az ottani összbírói értekezletek. Ehhez nem is kell már a jelenleg OBT-tagokat választó küldöttértekezlet, úgyhogy az mehetne is a kukába. Ráadásul nagy különbségek vannak a törvényszékek és ítélőtáblák létszáma között, de a javaslat erre a különbségre nincs tekintettel: ugyanúgy egy tagot küldhetne a nyolcszáz fős budapesti bíróság, mint valamelyik ötven bíróból álló vidéki törvényszék – mutat rá az OBT, amely a honlapján kielemezte Handó javaslatát.

Egyébként képest a mostani szabályozás garantálja, hogy az alacsonyabb szintű járásbíróságokról is legyenek tagjai az OBT-nek, tehát minden bírósági szint képviselve legyen, de

így mit is keressenek az őt ellenőrző szervben? Ellenben lenne ott keresnivalójuk a fiatal kezdő bíráknak, akiket viszonylag könnyű lojálissá nevelni, Handó javaslata ugyanis eltörölné azt a jelenleg érvényes követelményt, hogy legalább ötéves bírói gyakorlat szükséges az OBT-tagsághoz.

Ami a leginkább gyanús az egészben, hogy Handó javaslata nem zárja ki azt, hogy a törvényszékek és ítélőtáblák magát a törvényszéki vagy ítélőtáblai elnököt delegálják az OBT-be.

Az OBT pont ezért akarná kizárni, hogy az OBH-elnök kinevezettjei egyáltalán tagjai lehessenek az OBT-nek, de úgy tűnik, ilyen apró összeférhetetlenségi aggályok továbbra sem tartoznak hozzá Handó Tünde legitimitásról vallott elképzeléseihez.

Handó a humorát is megcsillogtatja

Azért azt nem lehet mondani, hogy Handó ne hallgatná meg a bírákat, vagy ne lenne valamennyi humorérzéke, ugyanis egy fontos követelést azért beépített a saját javaslatába – igaz, nem úgy, ahogy azt a bírák gondolták. Az OBT ugyanis azt szerette volna, ha a jelenlegi féléves rotálódás helyett több évre egyetlen elnöke lenne a testületnek, amely így hatékonyabban tudna dolgozni.

A Kúria elnökét meg ugye a parlament választja kétharmaddal, csak úgy, mint Handót. Mondjuk Darák Péter legalább Handóval ellentétben nem tekinti illegitimnek az OBT-t, aminek amúgy hivatalból ő is tagja már a jelenlegi szabályok szerint is.

Jóindulattal szintén a humor, sőt, netán az önirónia nyomának is tekinthető az az elképzelés, hogy elég lenne kilencven nap elmúltával pótolni az OBT hiányzó tagjait, így közben póttagokra se lenne szükség. Miközben ugye Handó szerint jelenleg pont azért illegitim az OBT, mert tagjai hiányoznak. De annyira azért eszerint nem tartaná sürgősnek a tagok pótlását most mégsem. Persze lehet, hogy az OBH-elnök szájíze szerint átstrukturált OBT már mindenhogyan legitim lenne, főleg, ha megfelelő arányban feltöltik a Handó által kinevezett törvényszéki és ítélőtáblai elnökökkel.

Handó kompromisszumkészsége (vagy humorérzéke) sajnos idáig terjedt, ugyanis az OBT korábbi javaslatának többi elemére szót sem fecsérel az általa most körbeküldött tervezet. Tehát sem a pályázatok eredménytelenné nyilvánítása, sem az összeférhetetlenség, sem az OBT jogi személyisége nem szerepel a szövegben.

Az OBT a javaslatra tett észrevételeiben egyébként amiatt is aggódik, hogy

ami pedig egyértelműen alkotmányellenes lenne.

Miért kéne bárkinek aggódnia a bírók belharcai miatt?

Ha valakinek volt már peres ügye, az feltehetően átérzi, hogy miért fontos a törvényes, független bíróhoz való jog és az igazságszolgáltatás függetlensége. Olyankor meg főleg nem mindegy a dolog, amikor egy rakás alkotmányellenes törvényt hoznak, és ezzel szemben mondjuk pont az eljáró bírók tudnak fellépni, amikor ilyet alkalmazniuk kell. (Elég csak a kaposvári ügyre gondolni, ahol végül is a hajléktalanság büntetése miatt az Alkotmánybírósághoz fordult az eljáró bíró, pedig a hajléktalanság tilalmát még az alkotmányba is beleírta a Fidesz.)

Szóval nagyon nem mindegy, hogy hagyják-e az egyes bírókat rendesen függetlenül dolgozni, és mennyiben ad lehetőséget a rendszer arra, hogy a parlament által megválasztott OBH-elnök a kinevezettjein keresztül közvetetten nyomást gyakorolhasson akár tőle egészen messze, alacsony szinteken is. Arra van az OBT, hogy az OBH-elnököt kontrollálja,

Persze egyelőre ez csak egy tervezet, Handó feltehetően lobbizik majd vele egy kört az igazságügyi miniszternél, aki aztán majd mérlegelheti, hogy érdemes-e még több hatalmat bízni egy Handó-féle elszabadult hajóágyúra.

Megkérdeztük az OBH-t is a javaslatukról, és arról, hogy amennyiben a véleményezés során a bírók nemtetszésüket fejezik ki, visszavonják-e azt, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ. Amennyiben persze utóbb válaszolnak, arról beszámolunk.