+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Pintér Bence
2018. október 28. vasárnap, 20:39
A Bata cipőtől kezdve Karel Gotton át a Beneš-dekrétumok, avagy mit adott nekünk Csehszlovákia, amely idén ünnepelhetné a századik születésnapját, ha közben nem esett volna ketté? Készíts be egy Kofolát és kattints, a Kisvakond már vár!

Nem túl hangos a magyar közbeszéd a centenáriumi év kapcsán: lassan száz éve a világ fellélegzett, véget ért a nagy háború. Persze Magyarország a vesztesek között volt, talán ezért nem jó szívvel emlékezünk a sok évfordulóra, ami most jön, és amelyek jó része a szomszédos államokban – amelyek részben vagy egészben a történelmi Magyarország területeinek elszakításával jöttek létre – ünnep.

 

1918 októberében például létrejött egy állam, amely aztán egészen 1993-ig létezett is. Ez az állam Csehszlovákia volt, amely eredeti formájában a főként szlovákok és magyarok lakta egykori Felvidék, a vegyes etnicitású Kárpátalja, illetve a Monarchia osztrák államrészéhez tartozó, főleg csehek és németek által lakott Csehország és Morvaország összeolvadásával jött létre.

 

Gondoljunk erről bármit, az eleinte valamiféle polgári demokráciának induló, majd a második világháború után kommunistává váló csehszlovák állam nyomot hagyott a történelemben.

 

Vegyük hát sorra: mit adtak nekünk a csehszlovákok?

 

1. Bata cipő

 

Bár még az Osztrák-Magyar Monarchia fénykorában, 1894-ben alapította meg Tomáš Baťa testvérével a Bata cipőgyárát, a cég legszebb időszakát mégis már a Monarchia felbomlása után és a második világháború előtt, Csehszlovákiában élte.

 

Baťa első sikereit úgy érte el, hogy Amerikában tanulmányozta a tömeggyártási technológiákat, amelyeket aztán ő maga is bevezetett Zlín városában található gyárában.

 

Az első világháború alatt a cég egy sor katonai megrendelést kapott, de a következő, válságos időszakban sem bukott be: Tomáš Baťa megfelezte a cipői árait (ezt reklámozza a lenti plakát; a munkások pedig beleegyeztek abba, hogy negyven százalékkal csökkentik a fizetéseket; ugyanakkor a Bata volt az egyik első cég, ahol a profitból a dolgozók is részesülhettek.

 

Bata cipő

Baťa húzása bejött, olcsó cipőire óriási kereslet volt, nem csak Csehszlovákiában, hanem világszerte; a cég pedig maga is terjeszkedett Európában, egyre több iparágba szállva be. A második világháború után a cég története elszakadt a kommunistává váló Csehszlovákiától, központja Kanadába, majd Svájcba költözött.

 

2. Rajzfilmek: Kisvakond, Rumcájsz

 

Ha már cipő, jöjjön egy egykori cipész: a csehszlovák mesék közül elég sok megtalálta az útját Magyarországra is. Köztük volt a Rumcájsz, a városból az erdőbe költözött suszter, akiből végül gazdag emberek eszén mindig túljáró zsivány lesz. A rajzfilmet 1967 és 1974 között vetítették eredetileg.

 

 

Aztán ott volt a Kisvakond, Zdeněk Miler rajzfilmje, ami 1957-ben indult útjára, és amelyet talán mindenki ismer.

 

Az első részt, amit az 1957-es Velencei Filmfesztiválon mutattak be, itt fent meg is tudod nézni.

 

3. Karel Gott

 

Az ember, aki nélkül Korda Györgyöt nem lehetne – teljesen alaptalanul – a magyar Karel Gottnak nevezni. A plzeňi születésű, idén hetvenkilenc éves táncdalénekesnek több száz lemeze jelent meg eddig, és

 

negyvenegyszer választották meg a legjobb cseh(szlovák) férfihangnak – legutóbb éppen tavaly.

 

 

Gott különösen népszerű német nyelvterületen, 1968-ban például Ausztriát képviselte az Eurovíziós Dalfesztiválon a Tausend Fenster (Ezer ablak) című dallal.

 

4. Václav Havel

 

Havel volt az ember, aki alatt megszűnt Csehszlovákia, de ez ne tévesszen meg minket: őt is Csehszlovákiának köszönhetjük. Havel azonban nem csak Csehszlovákia utolsó és Csehország első elnöke volt, hanem elismert író, aki a kommunista rendszer elleni aktivizmusa miatt többször ült börtönben is.

 

 

Idézzünk is tőle egy szép gondolatot: 

 

„A demokrácia természetes hátránya, hogy azok kezét, akik tiszteletben tartják, megköti, s azoknak, akik nem veszik komolyan, mindent megenged.”

 

5. Milan Kundera

 

Egy bölcsész vagy bölcsészlány táskájából sem hiányozhat Milan Kundera valamelyik műve! Az örök Nobel-díj esélyes szerző 1929-ben született, idén tehát nyolcvankilenc éves lesz, és Brnoban született. 1975-ben disszidált Franciaországba, 1981 óta francia állampolgár.

 

 

Ha valakit érdekelnek a hatvanas-hetvenes évek csehországi történései, a prágai tavasz eseményei és hatásai, akkor lapozza fel A lét elviselhetetlen könnyűségét – nem fogja megbánni!

 

6. Kofola

 

Ittál már Kofolát? Nem? itt az ideje, hogy kipróbáld! Olyan, mint a kóla, de igazából egyáltalán nem olyan.

 

Nehéz ezt elmagyarázni. Ezen a videón amerikaiak próbálják ki az italt:

 

 

7. Miloš Forman

 

Most fel lehetne sorolni legalább három tucat csehszlovák filmet, de ez egy minimalista lista, így maradjunk Miloš Formannál, a Száll a kakukk fészkére, az Amadeus és a Hair rendezőjénél. Az idén áprilisban elhunyt rendező 1932-ben született, és egészen 1968-ig élt Csehszlovákiában. Estére legyen itt egy könnyed, énekes rész a Hairből:

 

 

8. A „robot” szó

 

Gondolatad volna? A manapság mindenfelé használt, angolba nagyon szépen beépült szó egy csehszlovák science-fiction színdarabból származik. Karel Čapek írta, R. U. R. a címe, és 1920-ban jelent meg először. A történetet 1923-ra már harminc nyelvre fordították le.

 

 

Čapek először a laboři szót akart használni, ami a latin munka szón alapszik, de testvére, Josef ezt túl műnek találta, és a roboti szót javasolta, ami csehül kemény munkát, szlovákul pedig simán munkát jelent.

 

9. Gépek: Bzmot-vonat, Škoda

 

Szerte az országban járnak, én leginkább bakonyi kirándulásokon találkoztam vele: 1977-től érkeztek Magyarországra a csehszlovák gyártmányú Bzmot vonatok.

 

 

Elképesztő dolognak hangzik a rendszerváltás után, a fogyasztói társadalom kellső közepébe született emberként azt hallani, hogy egykor csak meghatározott számú autóból lehetett választani, és még úgy is várni kellett rá éveket, mire megkaptad. Az egyik ilyen autó volt a Škoda 120-as, amelyik 1976-ban debütált.

 

 

10. Beneš-dekrétumok

 

Mi sem lehetne derűsebb befejezése a listának, mint az a száznegyvenhárom elnöki rendelet, illetve azon belül is az a tizenhárom jogszabály, ami konkrétan kimondta 1945-ben az ország területén élő németek és magyarok kollektív bűnösségét. A jogszabályokat a rendszerváltás után, illetve az EU-csatlakozás előtt sem vizsgálták felül, azokat

 

az egykori Csehszlovákia mindkét utódállama, Csehország és Szlovákia is jogrendje részének tekinti,

 

a szlovák parlament pedig 2007-ben meg is erősítette azok sérthetetlenségét.

 

NYITÓMONTÁZS: Pintér Bence / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Pedig az ortodox egyházfő pár hete még arról beszélt, az okostelefonok szolgaságba döntik felhasználóikat, és elhozhatják az Antikrisztust.

Nem látod át, hogy pontosan mi is lesz most szombaton? Tüntetés, sztrájk, vagy útlezárás? Netán mindegyik? Elmondjuk, jelen állás szerint hogyan alakul a hétvége!

Csak a képviselők egyharmada szavazott bizalmat Svédország eddigi leggyengébb kormányának, de a radikális jobboldalt sikerült kiszorítani.

Hiába kérték ki ausztriai állampolgárok a róluk szóló személyes adatokat az óriáscégektől, nem kaptak meg minden lényegi információt – állítja egy adatvédelemmel foglalkozó szervezet.

Ha a Twitter androidos alkalmazását használod, és megváltoztattad a fiókodhoz tartozó e-mail-címet 2014 novembere és 2019 januárja között, van egy rossz hírünk.

A hét kérdése

A rabszolgatörvény nyomán sztrájkban gondolkoznak a szakszervezetek. Neked mi lenne az utolsó csepp a pohárban? Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Január 20-án Karácsony Gergely és Horváth Csaba csapnak össze az ellenzéki főpolgármesteri előválasztás keretein belül!

Dé:Nash, Pe$tipatkány és LIL IOM január 24-én lépnek fel.

Milyen a vidék az egyik legjelentősebb magyar képzőművész szemével?
Január 24-én kiderül!

Végig lehet kóstolni az összes hazai furmintot! Február 7-én!

Világhírű természetfotósok képeit lehet megcsodálni február 16-án Budapesten.

Ezt is szerettétek

Szerinte nyolc és fél éve úgy kéne viselkednie az ellenzéknek a parlamentben, ahogyan azt a rabszolgatörvénynél tette.

Mi az, ami miatt megdicsérné Lázár Jánost, és mi az, ami miatt csak őrá tud gondolni?

Kell-e tőle félni, és eléggé félünk-e tőle már most?

Elmagyarázzuk, ki hogyan ferdíti el a túlóratörvényt, és mi is
az igazság valójában!

Twitter megosztás Google+ megosztás