+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Bukovics Martin
2018. október 28. vasárnap, 18:01
Vasárnap választott Németország négy leggazdagabb tartományának egyike, Hessen. A 18 órai számok alapján gyengén, de megvolt a most is kormányzó CDU-zöld koalíció többsége, ám ahogy elkezdték megszámolni a voksokat, úgy illant ez el. A szélsőjobboldali AfD pedig most már minden tartomány parlamentjében képviselteti magát.

A cikket 22 órakor frissítettük!

 

Hogy a pártok milyen plakátokkal kampányoltak, azt Techet Péter lefotózta, és el is mesélte a sztorijukat. De ez már lecsengett, úgyhogy az Azonnali mutatja a 21:41-es exit poll számait.

 

A választási részvétel 67,5 százalékos volt a becslés szerint.

 

1. CDU (jobboldali centrumpárt) 27,0% (-11,3), 35 mandátum
2. SPD (szociáldemokrata) 20,0% (-10,7), 26 mandátum
3. Zöldek (polgári-balliberális ökopárt) 19,6% (+8,5), 25 mandátum
4. AfD (szélsőjobboldali protesztpárt) 13,2% (+9,2), 17 mandátum
5. FDP (polgári-jobbliberális) 7,7% (+2,7), 10 mandátum
6. Die Linke (baloldali populista) 6,2% (+1,0), 8 mandátum

 

Ezzel az eredménnyel az AfD immáron minden német tartományi parlamentben jelen van. Rajtuk kívül leginkább okuk az ünneplésre még a Bajorország után itt is nagyot nyerő Zöldeknek van – a jó szereplést rengeteg hússal ünneplik a választás éjszakáján.

 

2013-ban 73,2 százalékos részvétel mellett a CDU büszkén nyert 38,3 százalékkal, az SPD második volt 30,7 százalékkal, a Zöldek 11,1 százalékkal harmadikak, a Linkspartei 5,2-vel épp túljutott a küszöbön, a liberális FDP pedig hálálkodhatott a maga 5,0-jával. Az akkoriban még gazdasági liberális, euróellenes AfD-t frissen alapították, így 4,1 százalékos eredményük bár jónak számított, a tartományi parlamentbe való bejutáshoz nem volt elég. 

 

 

Mik ezek a számok?

 

Fontos tudni, hogy ezek nem a végleges eredmények, hanem egy viszonylag pontos, az eddigi választásokon 1-2 százalékos hibahatárral dolgozó exit poll felmérés számai. A német ARD köztévé megbízásából a tartomány sokszínűségét lefedő, tehát wiesbadeni elitnegyedet, kasseli munkáskerületet, darmstadti műszakiegyetemista-negyedet és geisenheimi borászkörnyéket is tartalmazó 195 szavazókörben nagyjából 25 ezer hessenit kérnek meg a szavazás napján, szavazást követően arra, hogy töltsön ki egy kérdőívet.

 

A kutatásban való részvétel önkéntes és anonim.

 

A kitöltött szavazólapokat a mai nap folyamán óránként juttatták el az Infratest-Dimap közvélemény-kutató cég központjába, ahol folyamatosan értékelik ki őket. A kutatócég a röviddel urnazárás, vagyis 18 óra előtti voksoknál van a legnagyobb gondban – a 17 és 18 óra közötti idősávban nemes egyszerűséggel megtippelik az eddigi tapasztalatok alapján, hogy hogyan szavazhattak a még nem szavazók, valamint azok a csoportok, akik körében kevesebb a beérkező válasz.

 

A 18 óra után közölt prognózisokba már belefolynak a megszámlált szavazatok is. Akit bővebben is érdekel, milyen módszerrel tudnak a német exit pollok ennyire pontosak lenni, itt elolvashatja.

 

 

Milyen kormánya lesz a tartománynak?

 

Egy biztos: a szélsőjobboldali AfD nem lesz benne az új hesseni kormányban, mivel mindegyik bejutott párt kizárta a velük való koalíciókötést.

 

Az elegáns-nagypolgári Wiesbadenben (ez a Rajna-parti város a tartomány fővárosa, nem a két és félszer több lakosú Majna-parti Frankfurt) a most is kormányzó CDU-Zöldek koalíciónak nagyon erősen billeg a többsége.

 

 

Ha nem jön össze a folytatás a fekete-zöld koalíciónak, akkor a legvalószínűbb a Jamaika-koalíció (a CDU, a Zöldek és az FDP hármasa),

 

de ha úgy alakulnak végül a mandátumszámok, lehet esély egy tisztán baloldali koalícióra (SPD, Zöldek, Linkspartei), vagy akár a pártok színei miatt közlekedésilámpa-koalíciónak is nevezett SPD-FDP-Zöldek-kormányzásra is.

 

 

Milyen hatással lesz mindez a berlini nagykoalícióra?

 

A cikkben már idézett exit poll kitér arra is, hogy a megkérdezett választók 50 százaléka – a CDU-tól elfordult hesseniek 73 százaléka, az SPD-től elfordultak 53 százaléka – szerint a hesseni tartományi választás kiváló alkalom arra, hogy figyelmeztető jelzést küldjenek a nagykoalíciónak, amellyel mindössze 30 százalék elégedett Hessenben. Sok jót tehát nem ígérnek az eredmények a nagykoalíció két vezetőjének, vagyis sem Angela Merkel CDU-elnöknek, sem Andrea Nahles SPD-elnöknek.

 

Nem csoda, hogy mindketten azzal tömték az emberek fejét a kampány során, hogy helyi szempontok, ne a berlini kormányzás minősége alapján hozzák meg döntésüket. A nagykoalíció felbomlása esetén a CDU főtitkára új választás kiírását helyezte kilátásba.

 

A tanulságokat és lehetséges következményeket pedig majd Techet Pétertől olvashatod el hétfő reggel az Azonnalin. 

 

A cikket Hessenben készített fotókkal illusztráltuk. Sorrendben: Frankfurt belvárosa egy felhőkarcoló tetejéről; Idstein történelmi belvárosa; Rüdesheim szőlői, alattuk pedig a Rajna, ahogy folyik. A címlapfotón a legendás frankfurti zöld mártás és összetevői láthatóak.

 

Jó magyar nyelvű recept itt van hozzá.

 

FOTÓK: Bukovics Martin / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

„Ez itt a finn-svéd határ. Negyven éve nem történt itt semmi.” Miért is jó az, hogy az EU dögunalmas?

Éjfélig vitatkoztak, de nem jutottak egyezségre az EU-s vezetők a nyugat-balkáni bővítés ügyében, még csak ígérgető dokumentumra sem futotta.

Bangóné Borbély Ildikó szerint annyira egyértelmű, hogy elcsalta a választást a helyi Fidesz, hogy az újraszámlálással sem elégednének meg.

A magyar fociválogatottnak a reményt jelentette a holland bíró tévedése, az azeri szurkolókat viszont rettentően felháborította.

Szombaton egy második brexitnépszavazás megtartásáról szavazhatnak, pedig közben a miniszterelnök már megállapodott az Európai Bizottsággal.

Jean-Claude Juncker jelentette ezt be a Twitteren. Az ír határ kapcsán sikerült dűlőre jutni, de még az Európai Tanácsnak is jóvá kell az egészet hagynia.

Rossz és jó döntéseket is hoztak, de szerették Budapestet, ezért megérdemli a két volt főpolgármester a díszpolgári címet Karácsony szerint.

A hét kérdése

Egy kormányközeli lap népszavazást akar arról, hogy a konzervatív Debrecen legyen Magyarország új fővárosa a liberális Budapest helyett. Mit szólsz hozzá? Ez a kérdés!

Azért ide elnéznénk

Kömlődi Ferenc kiállításmegnyitója Barcs Miklóssal, október 18-án a Jurányi Suterene-ben!

Piactúra, szitabuli, térbeéneklés, séta és számháború a 8-ban. Október 18-19-én!

Pest felől csúnyán néz ki a Vác fölötti, leharapott hegy, de most egy túrán megmutatják a másik, szebbik oldalát. Október 20.

Bécsben, október 28-án!

Áldokumentumok, fiktív bizonyítékok, emlékkollázsok, időutazó tárgyak december 1-ig!

Ezt is szerettétek

Minek folyton inspirálódni? – kérdez vissza Tarlós István, mikor arról kérdezzük, melyik kelet-európai város példájából inspirálódhatna Budapest. Nagyinterjű a főpolgival!

Elfogadna-e Tarlóstól tanácsot, és lesz-e Kálmán Olga az alpolgármestere? Azonnali-nagyinterjú Karácsony Gergellyel, az ellenzék főpolgármester-jelöltjével!

A főpolgármester-jelölt elmondja, miért foglalkozik ennyit Berki Krisztiánnal, és mit szól a Fidelitas cirkuszos plakátjaihoz, vagy Tarlós megafonozásához. Nagyinterjú!

Bécsben a lakások csaknem egyharmada önkormányzati tulajdonban van, és a város a magáncégek bérházépítési programjait is támogatja, hogy kordában tartsa az albérletárakat. Videó!

Twitter megosztás Google+ megosztás