+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Bakó Bea
2018. október 25. csütörtök, 09:00
A német Zöldek vezetője el tudná képzelni, hogy feltegyenek egy magyart a listájukra az Orbán elleni harc jegyében. De mit szólnak ehhez az érintettek? Az Azonnali megkérdezte őket.

Lepjük meg Orbánt, és vele együtt Európát! Induljanak magyar jelöltek a német, francia, lengyel vagy horvát pártok listáin! Ha Magyarország elvileg úgysem demokrácia, ezzel segíthetné a többi tagállam a szenvedő magyar népet – írtuk az Azonnalin nemrég, sőt, az ötletről megkérdeztük a német Zöldeket vezető Robert Habecket is, aki azt mondta: ők páneurópai listákat akartak ugyan, ami nem jött össze, de végül is el tudja képzelni azt is, hogy elindítsanak egy magyar zöldet a német listán.

 

Nagy lehetőség lehetne ez a magyar zöldpolitikusoknak, hiszen jelenleg nem úgy néz ki, hogy túl sok mandátum teremne nekik zöldvonalon Magyarországon.

 

Az öt százalékos küszöb környékén mozgó LMP-t most hagyta ott az EP-képviselője, Meszerics Tamás, a másik zöld, Jávor Benedek pedig a még harmatosabb támogatottságú Párbeszédben politizál.  

 

Megkérdeztük tehát a szóba jöhető magyar politikusokat az ötletről: a jelenlegi EP-képviselők, a párbeszédes Jávor Benedek és az LMP-ből most távozott Meszerics Tamás mellett az LMP EP-képviselőjelöltségre alkalmasnak látszó politikusai, Vágó Gábor és Kendernay János véleményére voltunk kíváncsiak.

 

Az eredmény nagy harcot sejtet. Jávor és Vágó mindenképp csak magyar listáról akar mandátumot. Kendernay nem zárta ki, hogy felmenjen a német Zöldek listájára, de idő előttinek tartja a kérdést fél évvel az EP-választás előtt.

 

Meszerics, aki lehetséges újraindulásáról korábban is szerényen nyilatkozott az Azonnalinak, az LMP-ből való távozása után pedig már nyilvánvalóan a pálya széléről kiabál, azt mondta: ő már öt éve is szorgalmazott egy olyan felállást, hogy a közép-európai országok zöldpártjai tegyenek képviselőket egymás listáira, de csak jelképesen. Az ötlet a lista befutó helyek utáni részeire vonatkozott volna, és mindenképp a kölcsönösség elve alapján. Ez már akkor sem jött be, azóta pedig a pont a Zöldek által bedobott páneurópai listák ötletét is elvetette az Európai Parlament.

 

Azonban más tagállamban indulás esetén azt is figyelembe kell venni, hogy milyen szakpolitikák iránt érdeklődik valaki – fejtegette Meszerics. Ő például szociális és munkaügyekkel is foglalkozik, és ezen a téren nem tudna német választókat képviselni, akiknek teljesen mások a prioritásaik a magyarokhoz képest. Viszont jellemzően zöld, a környezetvédelemhez szorosan kapcsolódó területeken el tudna képzelni ilyen cserét, például Jávor Benedek ezen logika alapján felférne egy német listára szerinte.

 

Jávor azonban kiábrándított bennünket. Azt írta: 

 

„én azt szeretném, ha Magyarországon, a magyar választók akaratából választanának meg európai parlamenti képviselőnek.

 

A páneurópai listák ötletét támogatom, és sajnálom, hogy végül ezt elvetették, de ezek hiányában nem tervezem. és nem szeretnék más ország zöld pártjának a listáján szerepelni, jóllehet a Zöldek történetében volt már ilyesmire precedens.”

 

Hasonlóképp az LMP-s Vágó Gábor is a magyarokban bízik. 

 

„Szerintem ez az alap, hogy valaki ott éljen, ahol a választói, ismerje gondjaikat, céljaikat, ezért én nehezen elképzelhetőnek tartom, hogy kecskemétiként más országok pártjainak listáját erősítsem.”

 

Egyedül Kendernay János, az LMP elnökségi tagja és külpolitikusa nem zárkózott el kategorikusan az ötlettől. Mint írta, eddig még senki nem kereste meg, de érdekes dolognak tartja, hogy egy-egy párt listájára felkerülhetnek akár más ország politikusai, erre magyar vonatkozásban is volt példa – utalt például arra, hogy az erdélyi EMNP-s Tőkés László legutóbb a Fidesz listájáról lett EP-képviselő.

 

Kérdésünkre, hogy eszerint felmenne-e a német Zöldek EP-listájára, azt mondta, hogy a kérdést idő előttinek tartja. Kendernay egyébként annyira otthonosan mozog már az európai politikában, hogy a bajor választás estéjén München egyik legturistásabb sörözőjében, a belvárosi Hofbräuhausban szervezett saját magával beszélgetést Magyarország (!) és Európa jövőjéről.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Újabb közös pontra lettünk figyelmesek Szerbiával a pécsi vásárban: 1900 forintért bárki hirdetheti Oroszország urát.

Ma választ Horvátország. Mivel győzködték vagy riogatták a pártok a választókat? Spoiler: menekültekkel nem. Választás előtti plakátkörkép!

A portugál vezetés szerint abszurd, hogy a britek szerint nem biztonságos náluk nyaralni, mert az angoloknál rosszabb a koronavírus-járvány, mint náluk.

„Az, hogy gyakorolhasd a mandátumodat, nem függhet attól, hajlandó vagy-e elfogadni egy magánvállalkozás feltételeit” – véli az Európai Parlament egyik alelnöke.

A szerecsenekről elnevezett berlini metrómegálló, a Mohrenstraße a jövőben egy olyan környékbeli utca nevét fogja viselni, ami egy orosz zeneszerzőről emlékezik meg.

A függetlenként politizáló Bencsik János könyöradománynak tartja azt, és nemet nyomott a kezdeményezésre. Az okokat megkérdeztük tőle!

Az SZFE hallgatói táncoltak és énekeltek, mialatt az Országgyűlés megszavazta egyetemük alapítványi kézbe vonását, a tüntetésen megjelent Karácsony Gergely is. Fotók!

A hét kérdése

Szeptemberig pihenőre megy a parlament, kell is, mert sok minden történt: összegyűjtöttünk 10+1 emlékezetes pillanatot, te pedig szavazhatsz a kedvencedről!

Azért ide elnéznénk

Ivan Krastev bolgár filozófus beszélget a járvány utáni Európáról a bécsi Kreisky Forum online-rendezvényén július 6-án.

Miért menekülnek el melegek még ma is Kelet-Európából? A berlini ZOiS online-rendezvényén erről lesz szó július 9-én.

Hogyan kéne támogatni a válság és az automatizáció miatt munkájukat veszített embereket? A Friedrich Ebert Stiftung és az Új Egyenlőség online rendezvénye. Július 9.

Mi köti össze Kozma Lajost, a fényképész házát és Nagy Imrét? Mi volt Karády Katalin Amerikából való hazatérésének titokban tartott feltétele és mi köze ennek a Rózsadombhoz? Kultúrtörténeti séta július 11-én.

Július 30-án újra vitáznak az újságírók: most Pető Péter, a 24.hu, és Békés Márton, a Kommentár főszerkesztője fog „összecsapni” a MagNet Közösségi Házban.

Ezt is szerettétek

A sugárzástól nem kell félnünk, nem úgy a környezeti károktól és a privátszféránk szűkülésétől.

Milyen lehet elindulni egy olyan ország választásán, ahol az egyik ellenzéki vezető szerint „minden kibaszott rossz”?

Donald Trump annyira rosszul kezelte a koronavírus-járványt, hogy azt már a Fox News sem hagyja szó nélkül. Hatással lehetett ez a George Floyd halálát követő tüntetésekre és az elszabaduló indulatokra?

Járvány utáni munkaerőpiaci körkép a Helyzetben.

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Twitter megosztás Google+ megosztás