+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Bakó Bea
2018. október 25. csütörtök, 09:00
A német Zöldek vezetője el tudná képzelni, hogy feltegyenek egy magyart a listájukra az Orbán elleni harc jegyében. De mit szólnak ehhez az érintettek? Az Azonnali megkérdezte őket.

Lepjük meg Orbánt, és vele együtt Európát! Induljanak magyar jelöltek a német, francia, lengyel vagy horvát pártok listáin! Ha Magyarország elvileg úgysem demokrácia, ezzel segíthetné a többi tagállam a szenvedő magyar népet – írtuk az Azonnalin nemrég, sőt, az ötletről megkérdeztük a német Zöldeket vezető Robert Habecket is, aki azt mondta: ők páneurópai listákat akartak ugyan, ami nem jött össze, de végül is el tudja képzelni azt is, hogy elindítsanak egy magyar zöldet a német listán.

 

Nagy lehetőség lehetne ez a magyar zöldpolitikusoknak, hiszen jelenleg nem úgy néz ki, hogy túl sok mandátum teremne nekik zöldvonalon Magyarországon.

 

Az öt százalékos küszöb környékén mozgó LMP-t most hagyta ott az EP-képviselője, Meszerics Tamás, a másik zöld, Jávor Benedek pedig a még harmatosabb támogatottságú Párbeszédben politizál.  

 

Megkérdeztük tehát a szóba jöhető magyar politikusokat az ötletről: a jelenlegi EP-képviselők, a párbeszédes Jávor Benedek és az LMP-ből most távozott Meszerics Tamás mellett az LMP EP-képviselőjelöltségre alkalmasnak látszó politikusai, Vágó Gábor és Kendernay János véleményére voltunk kíváncsiak.

 

Az eredmény nagy harcot sejtet. Jávor és Vágó mindenképp csak magyar listáról akar mandátumot. Kendernay nem zárta ki, hogy felmenjen a német Zöldek listájára, de idő előttinek tartja a kérdést fél évvel az EP-választás előtt.

 

Meszerics, aki lehetséges újraindulásáról korábban is szerényen nyilatkozott az Azonnalinak, az LMP-ből való távozása után pedig már nyilvánvalóan a pálya széléről kiabál, azt mondta: ő már öt éve is szorgalmazott egy olyan felállást, hogy a közép-európai országok zöldpártjai tegyenek képviselőket egymás listáira, de csak jelképesen. Az ötlet a lista befutó helyek utáni részeire vonatkozott volna, és mindenképp a kölcsönösség elve alapján. Ez már akkor sem jött be, azóta pedig a pont a Zöldek által bedobott páneurópai listák ötletét is elvetette az Európai Parlament.

 

Azonban más tagállamban indulás esetén azt is figyelembe kell venni, hogy milyen szakpolitikák iránt érdeklődik valaki – fejtegette Meszerics. Ő például szociális és munkaügyekkel is foglalkozik, és ezen a téren nem tudna német választókat képviselni, akiknek teljesen mások a prioritásaik a magyarokhoz képest. Viszont jellemzően zöld, a környezetvédelemhez szorosan kapcsolódó területeken el tudna képzelni ilyen cserét, például Jávor Benedek ezen logika alapján felférne egy német listára szerinte.

 

Jávor azonban kiábrándított bennünket. Azt írta: 

 

„én azt szeretném, ha Magyarországon, a magyar választók akaratából választanának meg európai parlamenti képviselőnek.

 

A páneurópai listák ötletét támogatom, és sajnálom, hogy végül ezt elvetették, de ezek hiányában nem tervezem. és nem szeretnék más ország zöld pártjának a listáján szerepelni, jóllehet a Zöldek történetében volt már ilyesmire precedens.”

 

Hasonlóképp az LMP-s Vágó Gábor is a magyarokban bízik. 

 

„Szerintem ez az alap, hogy valaki ott éljen, ahol a választói, ismerje gondjaikat, céljaikat, ezért én nehezen elképzelhetőnek tartom, hogy kecskemétiként más országok pártjainak listáját erősítsem.”

 

Egyedül Kendernay János, az LMP elnökségi tagja és külpolitikusa nem zárkózott el kategorikusan az ötlettől. Mint írta, eddig még senki nem kereste meg, de érdekes dolognak tartja, hogy egy-egy párt listájára felkerülhetnek akár más ország politikusai, erre magyar vonatkozásban is volt példa – utalt például arra, hogy az erdélyi EMNP-s Tőkés László legutóbb a Fidesz listájáról lett EP-képviselő.

 

Kérdésünkre, hogy eszerint felmenne-e a német Zöldek EP-listájára, azt mondta, hogy a kérdést idő előttinek tartja. Kendernay egyébként annyira otthonosan mozog már az európai politikában, hogy a bajor választás estéjén München egyik legturistásabb sörözőjében, a belvárosi Hofbräuhausban szervezett saját magával beszélgetést Magyarország (!) és Európa jövőjéről.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Hát mi mással foglalkozna az eheti Azonnali-lista, mint az esti Szlovákia-Magyarország szuperrangadóval? Ezúttal taktikai tanácsokkal látjuk el Rossi szövetségi kapitányt.

Kiderült, hogy a Most-Híd is beáll a szlovák elnökválasztás első fordulójában fölényes sikert arató liberális politikus mögé.

Ezzel kezdődött el a kasztinghét, amikor minden, magát kicsit komolyan vevő ember lepattintotta a baloldali kormánypártok felkérését arra, hogy ő legyen a miniszterelnök.

Alig alakult meg a Nigel Farage-féle új, brexit-párti formáció, néhány iszlamofób tweet miatt lemondott a Brexit Párt elnöke.

Rosszul adták meg székhelyüket, ráadásul Fekete-Győr András sem képviselhetné a pártot hivatalos ügyekben.

A hét kérdése

A miniszterelnök beígérte a térség újjászületését, de mi elképzelni sem tudjuk, mire gondolhatott. Szerintetek?

Azért ide elnéznénk

Az interaktív kiállítás Da Vinci halálának 500. évfordulóján érkezik, március 16-tól látogatható az Élményüzemben.

Előadás a szovjetek innovatív megoldásairól Budapesten március 22-én.

Na jó, ennél valamivel fancy-bb névvel fut a kolozsvári, március 29-31. közötti kóstoló.

Művészeti est március 30-án több, mint százötven slammer, költő és zenész társaságában. Helyszín: Négyszoba Galéria.

A branding hatásait járják körül magyar alkotók Pozsony egyik legmenőbb kiállítóterében, a Kunsthalléban, április 14-ig!

Ezt is szerettétek

Leginkább a még hezitáló német, spanyol és lengyel pártokon fog múlni a Fidesz sorsa az Európai Néppártban, de a kormánypártnak is vannak erős szövetségesei.

Alexisz Ciprasznak elég volt az első vörös vonalat átlépnie, hogy Berlin alig fél év alatt padlóra küldje. Ciprasz ugyanis, ellentétben Orbánnal, egy tényleges vörös vonalt érintett: a német bankok érdekeit.

Először az európai zöldpolitikában válhatna természetessé Európa újraegyesítése és az európai politika dekolonizálása.

Az AB az igazságügyi miniszter kérésére olvasott az igazságügyi miniszter korábbi gondolataiban! Sci-finek hangzik? Elmagyarázzuk!

Twitter megosztás Google+ megosztás