+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
2018. október 24. szerda, 19:18
A bizottsági elnöknek épp egy magyar nemzeti ünnepen sikerült az európai történelem nagy pillanatának neveznie Erdély száz évvel ezelőtti egyesítését Romániával. Az Azonnali megkereste Junckert.

Minden, ami Romániát érinti, Európát is érinti, és ez viszont is igaz – így értette Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke, amikor 

 

Erdély és Románia egyesítésének századik évfordulója kapcsán arról beszélt, hogy ez nem csak egy román, hanem egy európai ünnep is, és nem csak a román, hanem az európai történelem nagyszerű pillanata is.

 

Legalábbis így magyarázta Juncker sajtófőnökhelyettese főnöke szavait az Azonnali megkeresésére, idézve az EB-elnök teljes beszédét, melyet a román államfő európai parlamenti látogatásának apropóján tartott Strasbourgban. Klaus Johannis az Európai Unió jövőjéről szóló plenáris ülésen szólalt fel, bemutatva vízióját az EU jövőjéről. Románia január elsejétől veszi át az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét.

 

Juncker meleg szívvel üdvözölte Johannist, akit még nagyszebeni polgármestersége idejéből ismer. A kettejük közötti barátságot igyekezett történelmi kontextusba helyezni, kijavítva azt a gyakori tévhitet, miszerint az erdélyi szászok a kelet-németországi tartományból, Szászországból érkeztek volna a mai Románia területére, hiszen ők – állítása szerint – valójában luxemburgiak eredetileg. Vagyis a mai Luxemburg, Flandria, Vallónia és Vesztfália területéről érkeztek Erdélybe, mint ahogy az a szász városok építészetén, különösen Nagyszebenen meg is látszik.

 

Junckertől – azon kívül, hogy pontosan hogyan is értette a nagy vihart kavart kijelentését – az Azonnali azt is szerette volna megtudni, hogy ha tényleg egy európai ünnepnek tekinti a román egyesítést, akkor meglátása szerint hogyan kéne azt európai szinten megünnepelni, szán-e erre uniós forrásokat, illetve részt vesz-e valamelyik december elsején tartandó állami ünnepségen Romániában.

 

Az EB-elnök sajtófőnök-helyettese, Mina Andreeva biztosította az Azonnalit arról, hogy boldogan értesítene minket, ha főnöke részt venne a román ünnepi megemlékezésen, de jelenleg nem tud ilyen részleteket megosztani velünk, sem jövőbeli eseményekkel kapcsolatos spekulációkba bocsájtkozni. Annyit azért hozzátett, hogy a román kormány decemberben meglátogatja az Európai Bizottságot, és az EU-biztosok januárban Bukarestbe utaznak a soros elnökség nyitányára, tehát bőven lesz alkalma Junckernek megünnepelni a centenáriumot, amennyiben így dönt.

 

Az Azonnali kérdésére, miszerint – ha már október 23-án sikerült így megnyilvánulnia az EB-elnöknek – legalább gratulált-e Magyarországnak a forradalom 62. évfordulója alkalmából, Andreeva kitérő választ adott, mondván nem tud ilyenről.

 

A román centenárium az Azonnali stábját is megihlette. Végigjártuk az országot, pontosabban az Erdélyen kívüli részét és erről videósorozatot is készítettünk. Itt felfedezheted Romániának azt az arcát, amit kevésbé ismernek a magyarok.

 

Szokásos heti kérdésünkben pedig Juncker kijelentésén felbuzdulva arra vagyunk kíváncsiak, hogy szerinted a román centenáriumon kívül mi legyen még európai ünnep? Szavazz!

 

Itt pedig megnézheted, mennyi minden jót kívánnak a magyar országgyűlési képviselők keleti szomszédunknak:

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy a Pfizer oltása öt vagy csak egy évre jó, de a fertőzésen való átesésnél hosszabb ideig biztosít védelmet, mondta ugyanő.

Rettenetes tsudák estek meg, a Gonosz bélyegével kérkedők ingerlik 's gúnyolják az igazakat.

A frakció után a pártcsaládból való távozás immáron puszta formalitás, írja egyikük.

A parlamenten kívüli Progresszív Szlovákia csak azt szeretné, hogy valaki más legyen a kormányfő, Robert Fico és Peter Pellegrini exminiszterelnökök viszont népszavazást írnának ki az előrehozott választásról.

Még mindig befizethetik az elmaradt hathavi tb-tartozást azok, akiknek emiatt elvileg február 12-től már az életmentő beavatkozásokért is fizetniük kéne, derült ki Tállai András parlamenti válaszából.

A kizárásról a Néppárt politikai közgyűlése dönt majd, amint a járványhelyzet azt lehetővé teszi.

A hét kérdése

Ezt nemcsak Deutsch Tamás kérdezi: miközben a Néppárt válaszol a sajtókérdésünkre, mondjátok el, miért!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

A Helyzet-interjúban vendégünk Miklósy Krisztián synthwave zenész, akivel kitárgyaltuk, hogyan válik valósággá lassan a nyolcvanas évek sci-fijeinek retrofuturizmusa. Podcast!

Hogyan hat a klímaváltozásra a CSOK Vági Márton szerint? Csalár Bence divatblogger pedig a magyarok ízléséről, a divattal való kapcsolatukról és a magyar vidék divatjáról mesélt. Podcast!

Szálinger Balázs költővel beszéltünk, aki elmondja, miért vonult ki a városból és a Facebookról, és mi köze a költészethez a verses reklámoknak és Krúbinak.

Van-e a magyar politikában még élet Facebook nélkül? Ezt a kérdést vitatjuk meg az elején! A második fele: meglepetés!

Megújult a Helyzet, az Azonnali podcastja! Prieger Zsolt, az Anima Sound System frontembere mesél cigányságról, vírusról és jellemfejlődésről.

Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.

Twitter megosztás Google+ megosztás