+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2018. október 18. csütörtök, 17:27
Noha az európai sajtó jelentős részét bejárta hír, hogy Matteo Salvini elindulna a szélsőjobboldali pártok közös jelöltjeként az Európai Bizottság elnöki posztjáért, a Repubblicának adott interjúban az olasz belügyminiszter egyáltalán nem ennyire egyértelmű. Annál egyértelműbben vall szerelmet Moszkvának.

Az olasz balliberális Repubblica napilapnak Moszkvában adott nagyinterjút Matteo Salvini, olasz bevándorlásellenes belügyminiszter, a mára szeparatistából neofasisztává lett Lega elnöke. A kérdésre, hogy vállalná-e az európai szélsőjobboldali pártok vezetését a jövő tavaszi EP-választáson, azaz lenne-e szívesen közös jelöltjük Jean-Claude Juncker helyére az Európai Bizottság élén, Salvini azt mondja, hogy „örömmel látom, hogy bennem Olaszországon kívül is a népek védelmezőjét látják”,

 

mindazonáltal nem tudja, akar-e indulni: „a május még messze van, meglátjuk, de azért gondolok rá”.

 

Ja ljublju

 

Az interjúban fontosabb, hogy a politikus – akinek pártja anyagi támogatást is kapott már a Kremltől – ismét egyértelműen kiáll Oroszország érdekei mellett: „Ororszországban otthon érzem magam, biztonságban vagyok.”

 

Salvini a moszkvai Известия (Izvesztyija) napilapnak is adott tegnap interjút, ebben emelte a tétet, és már azt is mondta:

 

„Oroszországban otthonosabban érzem magam, mint egyes EU-s országokban.”

 

Az interjúban hitet tett Moszkva Ukrajna-politikája mellett, és ismételten az Oroszországgal szembeni szankciók eltörlését követelte.

 

Guy Verhofstadt, az európai liberálisokat tömörítő ALDE frakcióvezetője élesen vágott vissza Salvininek: „Ha Moszkvában érzi magát otthon, miért nem marad ott?” Egyben az európai érdekek elárulásával vádolta meg a nyíltan moszkovita politikust.

 

A moszkvai sajtótájékoztatóján Salvini élesen bírálta az Európai Unió jelenlegi vezetőit: a mostani helyzetet Európában úgy jellemezte, mint „a bunker utolsó óráit”, később pedig „a római birodalom összeomlása előtti időkhöz” hasonlította a jelenlegi európai politikát.

 

Beáll Orbán Salvini mögé?

 

Hogy – akár ismét a Kreml pénzéből – lehetne-e ő az európai szélsőjobbos pártok közös jelöltje, sokban függ attól is, kik állnának be mögé.

 

Az Európai Parlament szélsőjobbos frakcióját, a „Nemzetek és Szabadság Európája” csoportot Salvini mellett az osztrák Szabadságpárt (FPÖ), a belga Flamand Érdek (VB), a holland Szabadság Pártja (PVV), a Svéddemorkaták (SD) és a francia Nemzeti Tömörülés (egykori Nemzeti Front, RN) alkotja. E pártok egy-egy EU-országban jelentős sikert érhetnek el – Olaszországban a Lega első helyen áll, a franciáknál és az osztrákoknál a széljobb a második vagy harmadik helyre esélyes –, de összeurópai szinten legfeljebb a harmadik, negyedik helyért versenghetnek a liberálisokkal.

 

Nagy fogás lenne ezért számukra Orbán Viktor Fidesze: a magyar kormánypárt rég elvesztette a háttértámogatást az Európai Néppárton belül, ideológiailag eleve szélsőjobboldali, és többször – elég csak Orbán milánói útjára gondolni – kokettált a nyugat-európai szélsőjobboldallal. A bajor választásokon az AfD két vezető politikusa is elmondta az Azonnalinak: ők is Orbánt „természetes szövetségesüknek” tartják.

 

Mindazonáltal Orbánnak hatalomtechnikailag még mindig megéri a május után is várhatóan legnagyobb frakcióval rendelkező Európai Néppárton belül páriának lennie – esetleg rombolnia –, mint eleve kiülnie a valamennyi más pártcsalád által elutasított széljobbra vezérnek.

 

Az is kérdéses, hogy egyáltalán tud-e a szélsőjobb nemzetek felett együttműködni. Hiába vannak közös ellenségeik (Brüsszel, migráció, iszlám) és akár bőkezű barátjaik (Moszkva), az egyes széljobbos pártok között sok a vitatéma: az olasz és az osztrák nacionalizmus nemrég éppen Dél-Tirol miatt kapott hajba, Salvini (aki pár napja intenzíven vett részt a dél-tiroli választási kampányban) elutasítja, hogy a dél-tiroli németek és ladinok (amint arról az Azonnali is beszámolt) osztrák útlevelet kapjanak.

 

De van vitatéma másutt is, a nacionalizmus már csak ilyen.

 

FOTÓ: Matteo Salvini / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Aki meg kommunista jelképeket használ, az maximum 3 évet kapna. De lenne kibúvó is: csak fel kell dobni a többi komcsit, s te megúszod.

Az Erdélyi Magyar Néppártot a Fidesz hozta létre, csak aztán bukott a projekt. Most meg lett egy elnökük, akinek legnagyobb politikai teljesítménye, hogy le akarta köpni Demszkyt, de mást köpött le.

Talán kevesen tudják itthon, de Lengyelország a fantasztikus irodalom terén is legalábbis középhatalom. Mit olvassunk a lengyel sci-fi és fantasy világából? Segítünk.

Lengyelországban összeállt az Európa-párti ellenzék a kormányzó jobboldali populisták ellen, de még így sem garantált a győzelem: a színes koalíció le van maradva Jarosław Kaczyński pártjához képest.

Ők olyanokkal szeretnek ünnepelni, akik nem annektálnak egy-egy félszigetet.

A hét kérdése

A miniszterelnök beígérte a térség újjászületését, de mi elképzelni sem tudjuk, mire gondolhatott. Szerintetek?

Azért ide elnéznénk

Az interaktív kiállítás Da Vinci halálának 500. évfordulóján érkezik, március 16-tól látogatható az Élményüzemben.

Előadás a szovjetek innovatív megoldásairól Budapesten március 22-én.

Na jó, ennél valamivel fancy-bb névvel fut a kolozsvári, március 29-31. közötti kóstoló.

Művészeti est március 30-án több, mint százötven slammer, költő és zenész társaságában. Helyszín: Négyszoba Galéria.

A branding hatásait járják körül magyar alkotók Pozsony egyik legmenőbb kiállítóterében, a Kunsthalléban, április 14-ig!

Ezt is szerettétek

A volt bécsi nagykövet, Szalay-Bobrovniczky Vince az Azonnalira kommentelt!

A termékenységi ráta növelése, a bevándorlás megállítása és Európa felébresztése: nem csak a magyar kormány programját jellemzik ezek a szlogenek.

A strasbourgi Európai Parlament képviselői bárjában értük el Alessandra Mussolinit, aki Berlusconi Forza Italiája színeiben ül az EP-ben.

Először az európai zöldpolitikában válhatna természetessé Európa újraegyesítése és az európai politika dekolonizálása.

Twitter megosztás Google+ megosztás