+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Pintér Bence
2018. október 18. csütörtök, 07:41
Az Európai Bizottság kutatóközpontja azonosította, hol törhetnek ki háborúk és egyéb konfliktusok a víz (és annak hiánya) miatt.

Azt már az ENSZ jelentése miatt tudjuk, hogy ha nem lépünk gyorsan, 2050-re végletesen megváltozik a Föld klímája. Most kutatók egy csoportja arra is rávilágított, hogy

 

jelenlegi tudásunk szerint a jövőben hol várhatóak konfliktusok a vízhiány miatt.

 

Az Earther által kiszúrt tanulmányt az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontja készítette. A kutatók szerint nem szabad lebecsülni a szerepet, amit az elapadó vízforrások jelentenek. Céljuk az volt, hogy azonosítsák a kérdésben legsebezhetőbb régiókat, és remélik azt is, hogy még most párbeszéd indulhat be a különböző felek közt, hogy elkerüljék a későbbi konfliktusokat.

 

A kutatáshoz gépi tanulásos módszerrel dolgoztak, algoritmus segítségével vizsgálták meg azokat a faktorokat, amelyek a történelemben korábban vízháborúkhoz vezettek (volt belőlük pár, itt lehet böngészni). A modellbe beleszámították például az egyes területek hozzáférését az édesvízhez, a klímaváltozás mértékét és demográfiai változókat.

 

Ami biztos:

 

a határokon fekvő vízforrások, tavak és folyók konfliktusokhoz fognak vezetni,

 

ha az édesvíz ritka, az emberek sokan vannak, a politikai helyzet pedig változó.

 

Öt olyan régiót azonosítottak, ahol várhatóan ilyen helyzet fog fennálni:

 

ilyen a Nílus, a Gangesz és Brahmaputra, az Indus, a Tigris és az Eufrátesz, illetve a Colorado folyók vidéke.

 

Van egy nagyobb térkép is:

 

 

A kutatók úgy látják, hogy az ilyen területeken a következő ötven-száz évben 75-95 százalékkal fogja növelni a konfliktusok esélyét a populáció növekedése és a klímaváltozás.

 

De a konfliktusok nem feltétlenül kell, hogy háborúhoz vezessenek. Fabio Farinosi, a kutatócsoport vezetője szerint erre is jó a kutatásuk: még időben azonosítani lehet a veszélyeztetett régiókat, és fel lehet készülni a válságokra, vagy akár el is lehet kerülni őket.

 

FOTÓ: a kutatásból

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Mi történt pontosan Szombathelyen, és mi fog történni a városban az őszi választáson? Az Azonnali helyben járt utána!

Egy amerikai zoológus válaszolt az égető kérdésre: nem kell például állandóan zabálniuk, mint a teheneknek.

Tommy Robinson szerint a brilépés leghangosabb szószólója végső soron ugyanúgy egy milliomos tőzsdebróker, aki lenézi a melósokat.

Sok-sok gyerek születik, mi meg döntsük el, milyen Európában nőjenek fel. Erről szól a klip.

Mutatjuk 2019 Budapestjének valószínűleg legígéretesebb gyakornokságát: a miénket.

A hét kérdése

A Notre-Dame hétfői katasztrófája egész Európát megmozgatta. De vajon mi tudná összehozni a magyarokat?

Azért ide elnéznénk

Az Azonnali összeültet vitázni pár ifjú politikust április 25-én az Aurórában. Regisztráljatok!

Működik-e az ökologikus vidékfejlesztés? Mit kéne csinálniuk az önkormányzatoknak? Konferencia április 26-án.

Bringázz április 28-án a Margitsziget és a Városliget között több száz másik emberrel!

Április 25–28. között a Millenáris Parkba ismét kivonulnak a kiadók, és sok szerző is ott lesz.

Hogyan teljesített az Európai Bizottság a luxemburgi Jean-Claude Juncker vezetése alatt? Április 29-én a Corvinus Egyetemen megtudhatod.

Ezt is szerettétek

György Péter a Notre-Dame-on kívül a legújabb trianoni emlékmű terveiről is beszélt az Azonnalinak. Interjú!

Mi történt a dél-balkáni országgal és a Magyarországon menedékjogban részesített Nikola Gruevszki pártjával?

Révész Máriusz kormánybiztos Azonnalinak tett ígérete szerint kátyúzni is fognak a pénzből!

Elmentünk egy kampányfórumra Újvidéken, mert most először szavazhatnak az EP-választáson a vajdasági magyarok. Riport!

Twitter megosztás Google+ megosztás