+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Pap Botond
2018. október 17. szerda, 11:29
Mit jelent a hazánkra nézve, ha a londoni nagykövet nyíltan megkérdőjelezi a részvételi demokrácia fontosságát a „jó kormányzás” jegyében? Attól tartok, semmi jót.

Magyarország londoni nagykövetsége immáron sokadik éve rendezi meg a nagykövetségi évnyitó fogadását az Egyesült Királyságban tanuló magyar diákok számára, ami remek alkalmat nyújt rég nem látott ismerősökkel találkozni, megismerkedni az újonnan érkezettekkel.

 

Szalay-Bobrovniczky nagykövet úr beszéde minden évben egy különszám, ami már önmagában megéri a londoni tömegközlekedés viszontagságainak elviselését, azonban idén sikerült önmagán is túltennie.


Beszéde közben Szalay-Bobrovniczky Kristóf úgy döntött, hogy hagyja a munkatársai által gondosan előkészített beszédet, és inkább az összegyűltek hatására a magyar demokráciáról, jó kormányzásról és a diákság kötelességeiről kezd Szókratészt, Platónt és Kádárt megszégyenítő okfejtésbe.

 

Szerinte a nyugati liberális oktatásban „sokat beszélnek a demokrácia részvételi oldaláról, a részvételről, az esélyegyenlőségről. Kevesebbet beszélnek valamilyen okból az egész céljáról: a jó kormányzásról.”

 

Pedig, mint mondta: „a demokráciák mire eljutnak a kormányzásig, többnyire bizonytalanok… nehezen jutnak egyről a kettőre”, szemben hazánkkal, ahol szerencsére teljesül a „jó kormányzás”. (Bár ezek szerint akkor a demokrácia nem?)

 

Arra nem tért ki, hogy demokrácia hiányában hogyan lehet biztosítani hosszútávon az úgynevezett „jó kormányzást”, meg hogy hogyan döntjük el, hogy mi az a „jó kormányzás”, illetve gyanítom, a többségi- és arányos választási rendszerek körüli vita igencsak szélesre sikerült irodalmát sem forgatta sokat a nagykövet. De ezeken az apróságokon nem szabad fennakadnunk. 


 
Túl sok időnk amúgy sem maradt a sorosista-liberális agitációra, ugyanis sikerült a legszemléletesebb példát megtalálnia a nagykövet úrnak a hazánkban uralkodó „jó kormányzásra”: „Kevesen tudják azt, hogy a világon ma már Magyarországon a repülésirányítás terén vagyunk a legfejlettebbek”.

 

Persze sokakban azonnal felvetődhet a kérdés, hogy mennyire teljesülnek a „jó kormányzás” feltételei „politikai értékrendtől függetlenül is”, ha legkézenfekvőbb példa erre a hazai repülésirányítás

 

(ami, a nagykövet úr mentségére szóljon, tényleg elsőrangú a világon). Vajon a hajléktalanság betiltása, a magánnyugdíjak lerablása és a lakástakarék eltörlése, esetleg az oktatás és az egészségügy jelen helyzete a jó kormányzás koncepciójába hogyan férnek bele? Sajnos erre már nem kapunk választ.


 
Helyette, mint jó tanár, felírta a házi feladatot a táblára. A híresen liberális brit felsőoktatásban az órákon, a társainkkal való beszélgetéseinkben mi, a magyar diákok mint a nemzet mini-nagykövetei kell, hogy eljárjunk. Arra kérte a jelenlévő diákságot, hogy

 

„egyszerűen hazafias alapon, ha lehet, védjék meg Magyarországot” akár politikai meggyőződésünk ellenére is.

 

Lehet, hogy én vagyok rosszindulatú, de ennek kicsit olyan szaga volt, mintha a saját munkáját akarná ránk tolni, és ezen nem segített az sem, hogy tudom: voltak a diákság soraiban Habony Árpád jóbarátjánál magasabban kvalifikált emberek is, akik akár alkalmasak lennének nagyköveti feladatra.


 
Természetesen amilyen az adjon Isten, olyan volt a fogadj Isten. Az angliai, javarészt liberális, de legalábbis kormányellenes magyar diákság eleinte csak kínos összenézések, kisebb elfojtott kuncogások közepette, majd egy-két hangos nevetés, halk konfrontatív megjegyzés, és az érdektelenségből eredő hangos beszélgetés keretében hallgatta végig Szalay-Bobrovniczky alkalomhoz illő gondolatait.

 

Vélhetően a nagykövet úr is érezhette a helyzet kínosságát, mivel gondolatívének tetőpontján gyorsan a beszéd után felszolgálandó alkoholra terelte a szót, és lezárta monológját. Én mondjuk eleve nem értem, minek hozta fel a témát, főleg, hogy volt megírt beszéde, és vélhetőleg pontosan tudta, hogy a jelenlévők – 25 évnél fiatalabb, külföldön tartózkodó, egyetemet végzettek vagy egyetemisták – körében a legalacsonyabb a kormány támogatottsága.


 
Egy érdekes kérdést mégiscsak felvet a nagykövet úr okfejtése.

 

Mit jelent a hazánkra nézve, ha a londoni nagykövet nyíltan megkérdőjelezi a (részvételi) demokrácia fontosságát a „jó kormányzás” jegyében?

 

Attól tartok, semmi jót. Ugyanis – csak hogy mindenki számára világos legyen – pont azért beszél mindenki, aki ért a témához, a részvétel és az esélyegyenlőség fontosságáról, mert ez az egyetlen út, ahogy el lehet dönteni, hogy mi az a „jó kormányzás”, és biztosítani lehet a fenntartását is.

 

Hogy visszakanyarodjak az ókori görögökhöz: a demokrácia eljátszása helyett kinevezhetnénk filozófus királyokat is, csak akkor semmilyen eszközünk nem lenne, hogy elmozdítsuk őket a hatalomból, ha azok feladják a „jó kormányzást”, és a nép kárára magánrepülőzni kezdenének, hogy odaérjenek az Athén-Spárta diszkoszvető rangadóra.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Kövér László szerint az európai integráció tulajdonképpen olyan, mint a nácizmus, a sztálinizmus, és az amerikai imperializmus.

Behrouz Boochani korábban úgy nyert ausztrál irodalmi díjat, hogy egy ausztrál menekülttáborban tartották őrizetben, most Új-Zélandtól kapott ideiglenes vízumot.

Thierry Breton és Adina Vălean is átment a meghallgatáson, csak a magyar biztosjelölt fog kapni még plusz kérdéseket.

A magyar jelölt jó teljesítményt nyújtott, de nem tudta elhitetni, hogy biztosként le tudna szakadni az Orbán-kormányról.

Csak azért, hogy aztán pár hét múlva ki is lépjenek – már ha tényleg kilépnek. Von der Leyennek főhet a feje, ki tudja, mikor lép hivatalba a már most is késő új Európai Bizottság.

Bedőlni látszik a Le Pen-ellenes fal: egyre több baloldali szavazó választaná egy második fordulóban a szélsőjobboldali politikust a jelenlegi elnök ellenében. Te hogy döntenél?

A hét kérdése

„Támogasson téged a Momentum!” – hangozhatna a mondat azoktól, akiken megpróbáltak segíteni Fekete-Győrék az elmúlt napokban.

Azért ide elnéznénk

Jobbnál jobb európai filmeket vetítenek november 13-15. között, ráadásul még jegyet is lehet nyerni!

És mindegyiktől lehet kóstolni! Ráadásul Budapesten! És még finomak is a borok. Nov. 23.

Eljött a te időd! Ugyanis a szocialista párt szervezésében megnézhető Az ifjú Karl Marx című film november 14-én.

Fantasztikusirodalmi találkozó november 30-án!

Jávor Benedekkel, Stumpf Andrással és Bajomi-Lázár Péterrel december 12-ig.

Ezt is szerettétek

Miért nézik le egymást az értelmiségiek és a melósok? Három pályakezdő: egy büszke gázszerelő, egy egyetemista és egy self made man mondja el.

Romániának is valamiről illene szólnia. Most arról szól, hogy nagy, és még nagyobb akar lenni. Így nehéz lesz bármiféle autonómia, mert az nem mennyiségi, hanem inkább minőségi cél. Véleménycikk!

Az EU leendő éléskamrája lehetne a zöldségek tömegét termelő Észak-Macedónia, aminek az új nevét a lakói nagy része rühelli, de elviselik az olyannyira vágyott EU-tagság áraként. De lesz-e ebből valami?

Eddig is csak egy-két helyen szabadott videózni a parlamentben, de mostantól még kevesebb helyen lehet, és még hangfelvételt készíteni se szabad szinte sehol a Házban.

Twitter megosztás Google+ megosztás