A Kádár-korban egy történelmi atlasz létezett, az is tele volt hibákkal

Szerző: Petróczi Rafael

2018.10.17. 17:01

A szocializmus egyetlen térképkiadójában megpróbálták félreállítani, végül Angliába emigrált Bereznay András történeti térképész, aki Az élet, meg minden podcastban azt is elmondja, miért támogatta a brexitet.

A Kádár-kori Magyarországon volt, hogy csak egyetlen iskolai történelematlasz létezett, ami viszont – nem kevésbé, mint mai társaik – tele volt hibákkal – ezt vette észre az Élet, meg minden podcast vendége, Bereznay András, Londonban élő történeti térképész, akinek a nevéhez olyan nemzetközileg elismert térképek fűződnek, mint a Times Európai Történelmi Atlasza.

A fiatal Bereznay nem teketóriázott, írt egy cikket az atlasz tévedéseiről, ami szerencsésen meg is jelenhetett a Magyar Történelmi Társulat Századok című folyóiratában. A szakmailag helytálló munkával csupán egyetlen gond volt:

a hibás atlaszt az ország akkoriban egyetlen térképkiadója, a Kartográfiai Vállalat készítette.

És bizony az ott dolgozók nagy részének szemét szúrta, személyes támadásnak vették, hogy az ő atlaszukat egy nevenincs egyetemista kritizálja.

Bereznay ennek ellenére is jelentkezett a Kartográfiai Vállalathoz, ám hiába vették fel, abban nem volt köszönet. Nem arról volt szó ugyanis, hogy ott az ifjú történeti térképszés valódi szakmai munkát végezhetett volna.

„Aznap, amikor beléptem, fekete-fehéren kiderült, hogy ők ezt úgy gondolták, hogy házon belül félreállítanak.

Beosztottak a térképes levelezőlapok csoportjába, és azzal kellett volna foglalkoznom, hogy mondjuk Jászberényben milyen utcák vannak, és azt rajzolgassam. Na nem, ez világos volt, hogy itt valami rossz szándék van” – mesélte Tóth Szabolcs Töhötöm műsorvezetőnek a történész. A sorba beállni nem hajlandó fiatalember így már az első munkanapján kilépett a Kartográfiai Vállalattól.

A Kádár-rendszer amúgy sem nézte jó szemmel, ha valaki a történelmi hazugságokra rávilágított. Bereznay is megtapasztalta ezt, aki már kilenc-tíz éves korában felfedezte, hogy Magyarország határai a megelőző korokban nem éppen ott voltak, ahol most.

„Bújtam a térképeket, és megrázó erővel hatott rám, amikor egyszer csak azonosítottam, hogy az egyes országok kiterjedése valamikor nem ugyanakkora volt, mint ma. (...)

Elkezdtem utánajárni a dolgoknak, és azt mondhatom, hogy így tizenegy éves koromra – persze nem tudományos szinten – én tulajdonképpen a történelmi térképekre specializálódtam” – mesélte a történeti térképész.

Ezt szóba hozni azonban a Kádár-érában nemhogy nem volt etikus, az már nacionalizmusnak számított. Ahogy Bereznay elmondta: a szocialista időszakban az alfa és az omega a Szovjetunió volt.

Így pedig nemhogy felesleges, egyenesen bűn volt arról gondolkodni, hogy a Szovjetunió határai nem mindig voltak érvényesek,

és egy ország korábban nem pontosan ott helyezkedett el, mint akkoriban.

Bereznay Angliába emigrált, és azóta elismert szakember lett. Angol nyelvterületen publikált atlaszai és könyvei mellett nevéhez fűződik az Erdély ezeréves múltját bemutató történeti atlasz, valamint A cigányság történetének atlasza, ami tudományos alapon bizonyítja, hogy a roma etnikai közösség, a cigányság történelme a világtörténelem elidegeníthetetlen része.

A történeti térképész az Élet, meg minden podcastben – többek között – elmesélte azt is, hogyan vesztegette meg a Kádár-rendszer az értelmiséget, hogy miért haragudott meg rá a térképészet akkori atyaúristene, Radó Sándor, illetve hogy miért támogatta 2016-ban a brexitet.

Akit bővebben érdekel a beszélgetés, az itt, vagy akár cikkünk alatt is meghallgathatja Az élet, meg minden adását, Bereznay András angol nyelvű honlapja pedig itt érhető el.

NYITÓKÉP: Pixnio