+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Kardos Gábor
2018. október 9. kedd, 20:53
Hét pontban arról a rengeteg sületlenségről, ami a török elnök magyarországi látogatása során a magyar nyilvánosságban megjelent.

1. Máig felróni a mai törököknek az ország egy részének öt évszázaddal ezelőtti elfoglalását olyan tudatlanság, korlátoltság, sőt primitívség, mintha egy svájci a szent galleni kalandozások alapján viszonyulna a mai magyarokhoz, eleven történelmi sérelemként felemlegetve a sok évszázada történteket egy azóta teljesen más történelmi identitású országnak.

 

Az egykori Oszmán Birodalom és a modern török állam közti különbségek kábé olyan alapvetőek, mint a kalandozó pogány magyarok és letelepedett, keresztény utódaik között.

 

2. Ha már itt tartunk, a modern török állam, a közigazgatás és a mezőgazdaság modernizációjában kulcsszerepet játszottak a magyarok, amiről itthon alig tud valaki, holott a két ország kapcsolatában még jelentősebb előnyt jelenthetne, mint a német újraegyesítésben játszott szerepünk német relációban (ami ennél a török modernizációban játszott magyar szerepnél sokkal jelentéktelenebb hozzájárulás, de ehhez képest untig ismételgetik, és már a könyökén jön ki mindenkinek).

 

3. Magyar-török relációban nem a régmúlton kéne tehát rugózni, pláne búsmagyarkodni-keseregni, hanem azt illene sokkal jobban tudatosítani, hogy a modern korban a két ország sokkal inkább baráti, sőt szövetségesi viszonyban volt. Egyáltalán nem ellenségként kellene tehát ma gondolnunk Törökországra. Mert

 

ugye ott van például Rodostó, de nemcsak a Rákóczi-szabadságharc, hanem 1848 után is sokan oda menekültek, akik emigrációból akartak tovább küzdeni a magyar szabadságért és egy európaibb országért.

 

4. A török hódoltsági területeken egyáltalán nem üldözték a protestánsokat úgy, ahogy a Habsburg-ellenreformáció a többi területen (például gályarabnak hurcolva el a hitüket megtagadni nem akaró lelkészeket). Sőt: a török hódoltságban akár templomokat is építhettek, egyébként nemcsak a protestánsok, hanem akár katolikusok is, mert vallásilag az Oszmán Birodalom sokkal toleránsabb volt. (Ezt a történelmi tényt most az „iszlám veszélyt” emlegetőknek sem ártana pöttyet felidézni, netán elgondolkodni rajta.)

 

5. Az országot részben elfoglaló Oszmán Birodalom nemcsak katonailag volt erősebb és fejlettebb, de nem kevés tekintetben kulturálisan is. Hogy mást ne mondjunk, az ő közvetítésükkel jutott el ide az a fűszerpaprika-kultúra (illetve maga a paprika, a paradicsom, a kukorica) is, ami azután a magyar konyha legfőbb identitásképző elemévé vált – csak ugye megfeledkeztünk arról, hogy mindez török eredetű, ahogy a töltött paprika és hadd ne soroljam még, hogy mi minden.

 

Iszonyúan primitív leegyszerűsítés, hogy csak egy olyan, a vallási fanatizmus görbe tükrében megjelenő keresztényölő török ellenségképe él máig a magyar fejekben, ami sokkal inkább a kor Magyarországára jellemző vallási fanatizmus (például az ellenreformáció) kivetítése az ennél sokkal felvilágosultabb, toleránsabb és nemzetközibb oszmán török kultúrára.

 

6. Eredettudatát tekintve a törökség nem véletlenül tekint testvérnépként a magyarra. Az európai identitás illúzióját dédelgető, de közben újra félbalkánivá lesüllyedt magyarságnak otromba nagy diplomáciai (és kulturális) öngól mindebben nem a két ország és a két nép lehető legjobb kapcsolatát előmozdító erkölcsi tőkét látni, hanem valami idióta történelmi sértettséget továbbra is felkérődzve áldozati pózba merevedni, nehogy valami konstruktív történhessen a jelenben vagy a jövőben.

 

7. Mindez persze nem jelenti azt, hogy Erdoğan zsarnoki tetteiről hallgatni lehetne vagy kellene. De: 

 

Erdoğant azonosítani a török néppel és Törökországgal ugyanolyan tragikus korlátoltság és hiba, mint az eddig sorolt csúsztatások és tévhitek.

 

Sajnos jóformán egyetlen olyan megszólalást nem láttam, amelyik Erdoğan bírálatával együtt ne hozott volna elő primitíven törökellenes felhangokat, történelmietlen előítéleteket értelmetlenül egymásra halmozva. A mai magyar kormány minden olyan lépése, ami erősíti a török-magyar együttműködést alapvetően helyes – régi adóssága volt már ez a magyar külpolitikának.

 

Megint más kérdés, hogy nem kéne despotáknak hízelegni, és főleg nem példának tekinteni autoriter populizmusukat.

 

Olvass még Kardos Gábortól az Azonnalin, van mit!

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A német nemzetiségi listáról bejutott parlamenti képviselő, Ritter Imre mélyen hallgat.

Olga Ljubimova óriási aranyköpéseket felejtett a régi blogján: baromira nem értem a művészfilmeket, nem akarom megnézni a Mona Lisát, a British Museum időpazarlás volt, a Louvre-ba soha nem is mennék.

További gesztusokat tenne a spanyol kormány a katalánok felé. Nem véletlenül, hiszen tőlük függ a parlamenti többség.

A hétvégi olasz tartományi választások majd megmutatják: újjáépülés, vagy végleges leépülés következik-e.

Csalódott-e az MSZP-s Pollreisz Balázs győri polgármesterjelölt, hogy egy volt párttársa nyíltan a fideszes jelölt mellé állt? Válaszolt az Azonnalinak!

Az európai labdarúgó bajnokságok első osztályainak bevételi listáján Magyarország befért a legjobb húszba, a bevételi források eloszlásában Kazahsztánhoz hasonlítunk.

Kiszivárgott a bölcsek jelentése, eszerint a Fidesz maradhatna a Néppártban, de amíg nem viselkedik jól nyilvánosan, felfüggesztve marad.

A hét kérdése

A két zöldpárt már az összefogásvitában is ugyanott áll, egybe kell-e tehát olvadniuk? Ez a hét kérdése az Azonnalin!

Azért ide elnéznénk

Mit tettek a világ vezetői, hogy megfékezzék a klímaváltozást? Erre keresik a választ a MagNet Közösségi Házban január 24-én pénteken. Filmvetítés után szakértők beszélgetnek!

Beszélgetés, britpop DJ, pezsgő. Január 31-én, mikor máskor?

Erről a Fidesz is gyakran beszél, de ez most más lesz. Jakab András jogász és Gyurgyák János történész adnak elő február 12-én.

Kiállítás Jankovics Marcell ismert és kevésbé ismert műveiből: animációktól Trianon-rajzokig. Február 2-ig a Műcsarnokban.

Politikai aspektusok a cseh és a szlovák művészetben 1989 után. Izgi kiállítás Pozsonyban egészen február 23-ig.

Ezt is szerettétek

Szerintünk az újságírókat korlátozó új szabályok nem felelnek meg az alkotmány követelményeinek, úgyhogy bepereltük az Országgyűlés Hivatalát és magát Kövért is.

Mikor lesz tárgyalás és ítélet? Mi lesz, ha nyerünk? Hogy néz ki egyáltalán egy kereset a házelnök ellen? Elmondjuk a perünk kulisszatitkait!

Eddig is csak egy-két helyen szabadott videózni a parlamentben, de mostantól még kevesebb helyen lehet, és még hangfelvételt készíteni se szabad szinte sehol a Házban.

Digital Health Summit, a digitális egészségügyi megoldásokon dolgozó szakemberek, fejlesztők, befektetők és az egészségügyi intézményvezetők fóruma.

Twitter megosztás Google+ megosztás