+++ MIBEN FEJLŐDJÜNK, MIRŐL ÍRJUNK? MONDD EL A VÉLEMÉNYEDET AZ AZONNALIRÓL! +++
Kollai István
2018. október 8. hétfő, 17:41
Egyre látványosabban távolodnak egymástól a magyar honfoglalásra és államalapításra vonatkozó magyar és szlovák történelemmagyarázatok.

Nyitrabajna (szlovákul Bojná) egy kis falu Nagytapolcsány közelében, különösebb hírnévvel és látnivalóval korábban nem rendelkezett.

 

 

Úgy tűnik, ez lassan megváltozik, mert igencsak kiterjedt ásatási és feltárási munkák folynak itt, többek között a Szlovák Tudományos Akadémia régészeinek közreműködésével, amiknek célja az itteni morva település feltárása. A jelenlegi feltételezések szerint az egyik legnagyobb ószláv központ lehetett itt. Ha valaki ellátogat Bojnára, már láthat rekonstruált faházat és erődített kaput – egy valahai morva erődítmény újraképzelt bejáratát.

 

Mindez bevett szokás a régészeti és feltárási munkák során, visszaadni egy egykori közösség életének a hangulatát. A kérdés inkább az, hogy a feltárt kövekre, leletekre milyen narratíva, milyen történelemmagyarázat épül. A bojnái morva ünnepségeket például „Szvatopluk Király solymászai” nyitják meg, és az itteni rendezvények más módon is továbbépítik Cirill és Metód kultuszát is.

 

A történelmi mítoszteremtés nem szlovák sajátosság, lehet bőven a saját portánk előtt is söpörni.

 

Ami a morva korról folytatott vitákat sajátossá teszi, az az, hogy a történészek közötti kapcsolatok, konferenciák és tapasztalatcserék nem visznek semmilyen pozitív irányba, és inkább egy egymásra licitáló hangulat alakult ki.

 

A Szlovák Tudományos Akadémiának van például egy mítoszrombolónak szánt kiadványa, a „Mi szlovák mítoszaink” (Mýty naše slovenské). Ez a könyv sok szlovák történelmi legendával szembenéz, de a morva államiság központját továbbra is Szlovákia területére helyezi, sőt, újra feleleveníti és továbbépíti azt a homályos feltételezést, hogy a morva közigazgatás lényegében tovább élt a Magyar Királyságban.

 

A magyar történészek erre olyan érvekkel szoktak reagálni, hogy a Kárpátok vidékének óriási területeit nevezték az oklevelek lakatlannak, és hogy sok ottani megyének sokáig nem volt olyan stabil közigazgatása, mint az ország más területein. Mégis,

 

a legújabb szlovák történelmi elemzések szerint a morva megyerendszert nemcsak a Magyar Királyság, hanem a cseh és a lengyel államszervezetek is átvették,

 

azaz a morva eredetmítoszra építve az összes visegrádi országgal megpróbálják felvenni a versenyt, valamiféle ősiség hangoztatásával.

 

A magyar régészek és történészek részéről pedig újra és újra felmerül, hogy Szvatopluk birodalmának központját a Duna-medence déli területein kell keresni, újabban pedig az a teória is napvilágot látott, hogy a 907-es pozsonyi csata nem Pozsonynál volt, hanem a Dunántúlon, Zalavárnál.

 

 

Ez a szlovákok számára azért lényeges, mert a pozsonyi csata írásos említéseiből lett levezetve és megalkotva a „Bratislava” városnév;

 

ha a csata nem Pozsonynál volt, akkor Bratislava ma legfeljebb a kis-balatoni Zalavár szlovák neve lehetne.

 

A 19-20. századi magyar-szlovák vitatémák körül ha megegyezés nincs is, de legalább van párbeszéd, és főként érzékelhető a módszertani megoldások közelebb kerülése. Ez a szakmai hatás a túl homályos, forráshiányos morva kor, illetve a magyar honfoglalás kapcsán nem érezhető, és ha megnézzük a legújabb történelmi kiadványok merész narratíváit, akkor úgy tűnik, ez a korszak válik a legélesebb vitatémává a közeljövőben.

 

Kollai István cikke először a pozsonyi Új Szó napilapban jelent meg. Hogy az Azonnalin is olvashatod, az azért van, mert együttműködünk a felvidéki lappal.

 

FOTÓ: Mike Steele / Flickr

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A jövőben a felhasználók beállíthatják, hogy ha a weboldalakon böngésznek, az onnan származó adatokat ne lehessen összekötni a
Facebook-profiljukkal.

Depresszió, bipoláris zavar és skizoférnia: ezek a betegségek is gyakoribbak voltak ott, ahol rosszabb a levegő minősége – állítja egy új tanulmány.

Azt követelik, hogy a középkor óta megtartott Ducasse D'Ath felvonulást távolítsák el az UNESCO világörökségi listájáról a feketére mázolt vadember figurája miatt.

Annyira felpörgött az ír határ kérdése, hogy még a német kancellár is elmondta, szerinte mik az esélyei Johnsonnak.

A születésétől siket Lee Duck-hee-ben senki sem hitt, amikor profi teniszkarriert álmodott magának. Ő az első siket, aki ATP-teniszmeccset nyert.

A hét kérdése

Egy 34 millió forintos adakozás még bőven nem elég, de nekünk van pár ötletünk arra, hogy mivel lágyíthatná meg Tiborcz szeretett nemzetünk szívét!

Azért ide elnéznénk

Figyelemfelhívó bringatúra Budapestről Szentendrére augusztus 24-én délelőtt.

Beszéddel is készül. Augusztus 24-én, a pesti Jelen bisztróban.

Dumbledore wouldn't let this happen. Augusztus 31-én délután, Budapesten.

Gellért Ádám ad elő a Clio Intézet estjén szeptember 4-én.

Tokaj-Hegyalja legszebb falujában szeptember 13-án végig lehet kóstolni a helyi borászatok legjobb borait.

Ezt is szerettétek

Mire elég, ha Zuzana Čaputová elnök azt mondja magyarul, hogy köszönöm? Jarábik Balázs felvidéki elemző elmagyarázza.

A Coca-Cola ugyanolyan politikai termék, mint a Fidesz. Kár, hogy az előbbinek a magyar ellenzék is bedőlt, írja Techet Péter.

A véleménybuborékok ártanak jobban a demokráciának, vagy pártízezer „hülye” szavazó?

Az Azonnali birtokába kerültek a 2018-as szerződéseik: volt, ahol a kutatási pénznek nevezett összegből focipályát újítottak fel. Hogy mi?! Tényfeltárás!

Twitter megosztás Google+ megosztás