+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Kollai István
2018. október 8. hétfő, 17:41
Egyre látványosabban távolodnak egymástól a magyar honfoglalásra és államalapításra vonatkozó magyar és szlovák történelemmagyarázatok.

Nyitrabajna (szlovákul Bojná) egy kis falu Nagytapolcsány közelében, különösebb hírnévvel és látnivalóval korábban nem rendelkezett.

 

 

Úgy tűnik, ez lassan megváltozik, mert igencsak kiterjedt ásatási és feltárási munkák folynak itt, többek között a Szlovák Tudományos Akadémia régészeinek közreműködésével, amiknek célja az itteni morva település feltárása. A jelenlegi feltételezések szerint az egyik legnagyobb ószláv központ lehetett itt. Ha valaki ellátogat Bojnára, már láthat rekonstruált faházat és erődített kaput – egy valahai morva erődítmény újraképzelt bejáratát.

 

Mindez bevett szokás a régészeti és feltárási munkák során, visszaadni egy egykori közösség életének a hangulatát. A kérdés inkább az, hogy a feltárt kövekre, leletekre milyen narratíva, milyen történelemmagyarázat épül. A bojnái morva ünnepségeket például „Szvatopluk Király solymászai” nyitják meg, és az itteni rendezvények más módon is továbbépítik Cirill és Metód kultuszát is.

 

A történelmi mítoszteremtés nem szlovák sajátosság, lehet bőven a saját portánk előtt is söpörni.

 

Ami a morva korról folytatott vitákat sajátossá teszi, az az, hogy a történészek közötti kapcsolatok, konferenciák és tapasztalatcserék nem visznek semmilyen pozitív irányba, és inkább egy egymásra licitáló hangulat alakult ki.

 

A Szlovák Tudományos Akadémiának van például egy mítoszrombolónak szánt kiadványa, a „Mi szlovák mítoszaink” (Mýty naše slovenské). Ez a könyv sok szlovák történelmi legendával szembenéz, de a morva államiság központját továbbra is Szlovákia területére helyezi, sőt, újra feleleveníti és továbbépíti azt a homályos feltételezést, hogy a morva közigazgatás lényegében tovább élt a Magyar Királyságban.

 

A magyar történészek erre olyan érvekkel szoktak reagálni, hogy a Kárpátok vidékének óriási területeit nevezték az oklevelek lakatlannak, és hogy sok ottani megyének sokáig nem volt olyan stabil közigazgatása, mint az ország más területein. Mégis,

 

a legújabb szlovák történelmi elemzések szerint a morva megyerendszert nemcsak a Magyar Királyság, hanem a cseh és a lengyel államszervezetek is átvették,

 

azaz a morva eredetmítoszra építve az összes visegrádi országgal megpróbálják felvenni a versenyt, valamiféle ősiség hangoztatásával.

 

A magyar régészek és történészek részéről pedig újra és újra felmerül, hogy Szvatopluk birodalmának központját a Duna-medence déli területein kell keresni, újabban pedig az a teória is napvilágot látott, hogy a 907-es pozsonyi csata nem Pozsonynál volt, hanem a Dunántúlon, Zalavárnál.

 

 

Ez a szlovákok számára azért lényeges, mert a pozsonyi csata írásos említéseiből lett levezetve és megalkotva a „Bratislava” városnév;

 

ha a csata nem Pozsonynál volt, akkor Bratislava ma legfeljebb a kis-balatoni Zalavár szlovák neve lehetne.

 

A 19-20. századi magyar-szlovák vitatémák körül ha megegyezés nincs is, de legalább van párbeszéd, és főként érzékelhető a módszertani megoldások közelebb kerülése. Ez a szakmai hatás a túl homályos, forráshiányos morva kor, illetve a magyar honfoglalás kapcsán nem érezhető, és ha megnézzük a legújabb történelmi kiadványok merész narratíváit, akkor úgy tűnik, ez a korszak válik a legélesebb vitatémává a közeljövőben.

 

Kollai István cikke először a pozsonyi Új Szó napilapban jelent meg. Hogy az Azonnalin is olvashatod, az azért van, mert együttműködünk a felvidéki lappal.

 

FOTÓ: Mike Steele / Flickr

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Nagy formában voltak a szurkolók, egyszerre sikerült a magyarokat, a menekülteket és Koszovót is gyalázni. Plusz még a pályára is bementek.

Tragédia a Krím-félszigeten, újabb bizonytalan tárgyalás a Brexit kapcsán, de legalább minket beengedtek kormányinfóra. Kanadában viszont most jó lehet!

A szocializmusban félre akarták állítani, ezért Angliában csinált karriert Bereznay András térképkészítő. Az Élet, meg mindenből az is kiderül, miért támogatta a brexitet.

Ha Alexander Stubb lesz a Néppárt spitzenkandidatja, elég nyílt harcba fog kezdeni az illiberális demokrácia ellen.

Ha már a plakátokról is ő köszön vissza Magyarországon, az a minimum, hogy a közösségi médiában is tartsa a kapcsolatot az átlagemberekkel!

A hét kérdése

A Fidesz nagyon gyorsan lezavarta a kérdést, de mi a ti véleményetekre is kíváncsiak vagyunk a hét kérdésében.

Azért ide elnéznénk

Hogy állunk ma Magyarországon a drogokkal? Megtudhatod október 18-án az ELTE-n.

A városrészt alapító Paulheim-családról, és az általuk építtetett épületek tucatjairól mesélnek.

Ha szereted a sorozatot, és unatkoznál szombat este,
akkor ott a helyed!

Vasárnap 2,5 kilométeres gyalogtúrát indítanak
a főapátság körül.

A death metál banda október 23-án érkezik Magyarországra. Vendég: Hypocrisy, The Spirit.

Ezt is szerettétek

A bajor keresztényszocialisták müncheni kampányzáróján járt az Azonnali csapata.

A bonyolult okfejtések helyett csak egy kis nyál kell hozzá.

De mégis mit nem sikerült eltanulni a magyar miniszterelnöktől?

Twitter megosztás Google+ megosztás