+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Bukovics Martin
2018. október 8. hétfő, 11:36
A globális felmelegedés ellen vívott csata még nincs veszve, ha a politika és a gazdaság megfelelő gyorsasággal reagál, 2050-re megállítható a bolygó hőmérsékletének további durva növekedése, áll a világklímatanács friss jelentésében. Az viszont egyáltalán nem mindegy, hogy addigra 1,5 vagy 2 Celsius-fokkal melegedik-e fel a Föld. Elmondjuk, miért.

Valószínűleg a következő évek lesznek történelmünk legfontosabbjai, fogalmazott Debra Roberts szombaton. Az illető a dél-afrikai Durbanban található klímavédelmi hivatal vezetője, és a Nobel-békedíjas Éghajlat-változási Kormányközi Testület (vagy világklímatanács, vagy IPCC) hétfőn publikált új tanulmányának egyik fő szerzője.

 

A tanulmány szerint ugyanis minden azon múlik most, hogy milyen erőműveket épít az emberiség a következő években, milyen üzemanyag hajtja az autóinkat a jövőben, mennyire gyorsan képes eltávolodni az ipar a kőolajtól, a széntől és a földgáztól. Az ezen kérdésekre adott válaszok döntik el, el tudjuk-e kerülni a klímaváltozás legszörnyűbb következményeit. A tanulmány arra is választ ad: tehetünk-e még egyáltalán bármit a Földért?

 

A csata nincsen még veszve, állítja igencsak határozottan a világklímatanács.

 

A fizika és kémia törvényei szerint ugyanis lehetséges az az ambíciózus cél, hogy 2100-ig csak 1,5 fokkal nőjön a Föld átlaghőmérséklete az ipari forradalom előtti időszakhoz képest, más kérdés, hogy a politika és a gazdaság törvényei lehetővé teszik-e ezek érvényesülését. Gyors és átható változtatásokat kell ugyanis végrehajtani az iparban, az energiatermelésben, a közlekedésben, a mezőgazdaságban, valamint a városok és épületek tervezésénél is.

 

A kiinduló helyzet a következő: ha nem teszünk ellene semmi érdemlegeset, 2030 és 2052 között 1,5 Celsius-fokkal nő a bolygó átlaghőmérséklete az ipari forradalom előtti időszakhoz képest. Most nagyjából 1-1,2 fokos növekedésnél tartunk, ennek mértéke évtizenedeként . 0,2 fok. (Ha a lábunkat lógatjuk csak, és cselekvés helyett legfeljebb csak imádkozunk, a 3-4 fokos növekedés sem kizárható.) Ahhoz, hogy ezt az értéket ne lépjük túl, 2050-ig a megújulók aránya 70-85 százalékos kell legyen a globális energiatermelésben.

 

A jelentés 33 oldalas (!) vezetői összefoglalójában azt írják: a cél ugyanaz, mint amiben a 2015-ös párizsi klímacsúcson megállapodtak, hogy a globális széndioxid-kibocsátás 2010-es szintjét 2030-ra 45 százalékkal csökkentsék, 2050-re pedig nettó nulla köbméter szén-dioxidot bocsásson ki az emberiség. Ha ez nem jön össze, több CO2-t kell majd a légkörből kivonni, mint amennyit az emberiség egyáltalán kibocsát.

 

Mint azt a berlini Die Tageszeitung megjegyzi, ezt Párizsban anno a szigetországok rakatták be a párizsi klímaegyezmény végleges szövegébe, de akkor még nem igazán látta át senki, mivel jár majd ez. A választ a világklímatanács friss jelentése adja meg: 40 ország 91 szerzője dolgozott rajta két és fél éven át.

 

A jelentés szerint óriási a különbség aközött, hogy a Föld 1,5 vagy 2 Celsius-fokkal melegedik-e föl.

 

A 1,5 fokos növekedés ugyanis 10 centiméterrel kevesebb tengerszint-emelkedést jelent. Azaz: nagyjából 10 millióval csökken azon szigetországokban élők száma, akik a víz térfoglalása miatt elvesztik otthonukat, nem beszélve arról, hogy az Északi-sark így százévente csak egyszer marad jégmentes nyáron. Ha 2 fokkal növekedne bolygónk átlaghőmérséklete, az Északi-sark minden tizedik év nyarán jégmentes lenne.

 

1,5 fokos hőmérséklet-növekedés esetén a koralloknak „csupán” 70-90 százaléka pusztul el, 2 foknál kivétel nélkül az összes, és halat is jóval kevesebbet lehet majd fogni. A kutatók modellje szerint

 

a világgazdaság 1,5 fokos hőemelkedés mellett jobban növekedne, és „párszáz millió emberrel kevesebb” fogja megszenvedni

 

az aszályok, áradások, viharok okozta elszegényedést. Számos fejlődő ország ezért követeli évek óta az 1,5 to stay alive elvet. Arról nem beszélve, hogy a szibáriai, alaszkai és kanadai tundra metánt tartalmazó permafroszttalaja közepes valószínűséggel nem olvad ki hosszú távon az 1,5-ös növekedés esetén. (Egy-egy helyen azért már mintha beindult volna valami.)

 

 

A bolygó átlaghőmérsékletének 1 Celsius-fokos emelkedése egyébként már most is látványos, teszik hozzá a kutatók. Szélsőségesebbé vált az időjárás, gyakrabban fordul elő hőség és aszály, eltolódnak a vegetációs zónák. A Nílus deltájában például már most óriási termőterületek tűnnek el a sós tengervíz beáramlása miatt.

 

Ahhoz, hogy a felmelegedést elkerüljük, olyan gyorsan csökkennie kell a széndioxid-kibocsátásnak, mint eddig még soha. Ha a csökkentést jól, az ENSZ fenntarthatósági céljainak megfelelően csinálja az emberiség, az összességében tisztább energiát és élhetőbb környezet eredményez. Ha viszont rosszul – vagyis ha a földeket és erdőket nem élelmiszer, hanem energia termelésére használjuk –, azt a szegények sínylik meg.

 

Az 1,5 fokos hőmérséklet-növekedést célul kitűző modellek ugyanis kivétel nélkül mind olyan technikák bevetésével számolnak, amelyet az emberiség még nem próbált ki:

 

a szén-dioxid légkörből történő kivonásával, és az erdők sűrűbb fásításával.

 

Az IPCC jelentése bátorítást is ad a politikusoknak: a szöveg egy korábbi, januári verziójához – amelyben még lehetetlennek tartották, hogy az emberiség képes legyen 1,5 fokban korlátozni a Föld hömérsékletének növekedését – képest számos helyen mérséklődtek az állítások. Valerie Masson-Delmotte francia klímakutató a Die Tageszeitungnak azt mondta, jó hír, hogy az 1,5 Celsius-fokos határ eléréshez szükséges akciók egy része már folyamatban van. Ilyen például a zöld energiák térnyerése világszerte. 

 

A változások eléréséhez persze rengeteg pénzre van szükség, az 1,5 fokos cél nem olcsó mulatság. Az IPCC szerint az eddigi összeg ötszörösét, legalább 900 milliárd dollárt kell világszerte zöld technológiákba és energiatakarékosságba fektetni. De nem csak emiatt drága az átállás: egy valódi klímavédelemnek ugyanis rengeteg vesztese lenne azokban a régiókban (főleg a Perzsa-öböl menti államokban), amelyek fő megélhetése ma a kőolaj, a szén és a földgáz köré épül.

 

Hogy ez mit jelent, azt Kardos Gábor korábban már leírta az Azonnalin: az általunk ismert szabadság korának vége van.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A flamand nacionalisták kiléptek a kormányból, mert a belga parlament támogatta a migrációs csomagot. Így a miniszterelnök kisebbségi kormányzásra kényszerül.

Ha tovább növekszik a szén-dioxid koncentrációja, az hatással lehet a memóriánkra, koncentrációs-és döntéshozatali képességeinkre.

A német viccpárt leszállította a megoldást arra, hogyan gyűlölheti tovább a fideszes média, illetve az AfD az egyik kedvenc ellenségét!

Kiderült, hogy az öt éve még a Janukovics ellen tüntető, ám mostanra a forradalomban csalódott ukrán szerepét egy fehérorosz férfi játszotta el.

Tényleg megtörténik, a Lehet Más a Politika kongresszusa simán megszavazta a kritikus főpolgármesteri jelöltségét.

A hét kérdése

Szakszervezetek, diákok, pártok vonulnak utcára Budapesten szombaton a rabszolgatörvény ellen. Mi lehet ebből? Csak egy sima tünti? Sárgamellény-import? Kormányváltás?

Azért ide elnéznénk

Beszélgetés december 11-én a Nyitott Műhelyben.

Művészeti vásár megnyitó december 12-én.

Fidesz vs. LMP vs. Jobbik vs. MSZP vs. DK vita az EU-ról december 12-én.

December 17-én a főszerepben: Ady karácsonyi versei és Kosztolányi eddig nem
ismert szövegei.

Kömlődi Ferenc és Tamás Veronika vezet be a látszat-ellentétek világába december 19-én a Múzeum körúton!

Ezt is szerettétek

A szélsőjobboldali befolyás azonban töretlen a párton belül.

A zöldpolitikus Karácsony Gergely miért épp az olcsóbb autózásért tüntetők mellett állt ki a sárga mellénnyel?

Nem az a kérdés, hogy jöjjön-e a vasút privatizációja, hanem az, hogy mikor.

Twitter megosztás Google+ megosztás