+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Kulcsár Árpád
2018. október 7. vasárnap, 19:12
Hiába mondta mindenki, hogy szavazzanak, a románok nem szavaztak eléggé a melegeket és a csonka családokat is hátrányosan érintő „családvédő” népszavazáson. A romániai magyarok még annyira sem.

Helyi idő szerint este kilenckor lezárják az urnákat Romániában a család fogalmának újradefiniálásáról szóló népszavazás kapcsán. Bár a hivatalos eredményekre még várni kell, már a délutáni nyilatkozatokból is az látszott, hogy még a kezdeményezők is óriási bukásra számítanak.

 

És nem érdemtelenül: ekkora öngólt még sosem lőtt sem az egyház, sem az őket támogató politikai pártok, hogy egy kétnapos népszavazáson, ahol a 30 százalékos részvétel is elég lenne, a második nap délutánján csak 15,21 százalékos legyen a részvétel.

 

A referendum hetek óta lázban tartja a közvéleményt, és nem is volt kicsi a mozgósítás, a Mentsétek Meg Romániát pártot leszámítva minden parlamenti erő a részvételre buzdított, így a három magyar párt is. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség hivatalosan a részvétel pártján volt, de voltak a prominenseik között, akik elhatárolódtak a hivatalos állásponttól. A Magyar Polgári Párt és az Erdélyi Magyar Néppárt pedig az igennel való szavazásra buzdított, ezt megfejelték még Magyarországról érkező hangok is. (A fideszes Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter például még vasárnap is a hagyományos család értékeiről beszélt a Kossuth Rádióban).

 

A népszavazással egyet nem értők aggodalma sem tűnt alaptalannak, ugyanis a CURS közvélemény-kutató intézet 34 százalékos részvételt jósolt. De hiába az egyházak és pártjaik erős kampánya, az eddigi adatokból az tűnik ki, hogy a rommagyar lakosságot a legkevésbé sem hatotta meg a népszavazás, 

 

a „székely megyékben” a legalacsonyabb a részvételi arány, olyannyira, hogy 13:00-kor már csak Kovászna (6,47 százalék) és Hargita (8,36 százalék) volt 10 százalék alatt az országban.

 

Nem csoda, hogy a népszavazást kezdeményező Koalíció a családért délutáni sajtótájékoztatóján támadó hangot ütött meg, és a nevében szociáldemokrata román kormánypártot, a PSD-t kezdte vádolni azzal, hogy nem szervezték meg rendesen a népszavazást. Valamint azt is állították, hogy a politikum bojkottálja az ország keresztényeinek kezdeményezését. Más kérdés, hogy

 

úgy néz ki, még azt a hárommillió embert is nehezen szedik össze, akik aláírták az ügyben indított polgári kezdeményezést.

 

Az jövőbeli elemzések izgalmas tárgya lesz, hogy miért nem sikerült mobilizálni a hagyományosan melegekkel szemben előítéletesnek tekintett romániai társadalmat, s mint ilyen, mennyi félnivalója van az egyházaktól a kegyeiket általában túlzottan is kereső pártoknak.

 

FRISSÍTÉS (21.45): A végleges szám 20,41 százalékos részvételt jelez, vagyis 3 731 704 szavazó jelent meg a népszavazáson. A legkevesebben a székelyföldi Kovászna megyében járultak az urnák elé: mindössze az ott lakók 8,50 százaléka tartotta fontosnak a népszavazást. A legtöbben a bukovinai Szucsáva megyében (30,67 százalék), a havasalföldi Dâmbovița megyében (28,98 százalék) és a magyar határ melletti Bihar megyében (28,92 százalék) mentek el szavazni.

 

FOTÓ: AFP

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Igor Matovičról kiderült, hogy forrásmegjelölés nélkül vett át egy csomó szöveget a szakdolgozatában. Most azt mondja: ha tényleg plagizált, „de facto tolvaj” lett belőle.

A bécsi magyar nagykövet szerint nem igaz, hogy a magyar kormány iszlámellenes lenne, valójában a keresztények érdekében lépnek fel.

Az eddigi tartományi szabályozás szerint a pártoknak ugyanannyi férfit és nőt kellett indítaniuk a tartományi választásokon. Most az AfD perelt, és nyert.

António Costa sem szeretné, ha jogállamisági feltételhez kötnék az EU új hitelprogramját, de egészen más miatt, mint Orbán Viktor: a portugál miniszterelnök szerint ugyanis az értékekkel nem szabadna kereskedni.

Müller Cecília tisztifőorvos dönthet arról a járványügyi adatok alapján mostantól, legyenek-e az egyébként fertőzöttként besorolt országokon belül alacsony esetszámúként, vagyis
zölddel megjelölt területek.

A hatóságok már meg is kezdték az ellenzéki „panaszkodók” letartóztatását.

Úgy tűnik, hajlunk a miniszterelnök javaslatára, és idén inkább Magyarországot fedezzük fel. A balatoni foglalások száma is nagyot nőtt még az elmúlt évihez képest is.

A hét kérdése

Jól összezavarta az idei vakációszezont a koronavírus, de aki akar, az bel- és külföldre is elég sok helyre tud utazni. És te merre mész idén nyáron? Ez a hét kérdése az Azonnalin!

Azért ide elnéznénk

Ehhez a nyárhoz épp illik!

A legintelligensebb magyar DJ újra toporgást rendez Budapesten júlis 18-án.

Kis koncertek lehetnek, például Entrópia Architektúra is!

Az egyik fideszes, a másik nem különösebben: Békés Márton vs Pető Péter.

Minden háztartás kedvenc lázadójáról lesz szó.

Ezt is szerettétek

Miért tüntetnek a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói és oktatói? Mit mond a megválasztott, de a kormány által kinevezett rektor? És a politika? Körbejártuk.

Vajon a francia helyhatósági választásokon meglepő győzelmeket arató zöldeket meddig repítheti a siker?

A sugárzástól nem kell félnünk, nem úgy a környezeti károktól és a privátszféránk szűkülésétől.

Milyen lehet elindulni egy olyan ország választásán, ahol az egyik ellenzéki vezető szerint „minden kibaszott rossz”?

Donald Trump annyira rosszul kezelte a koronavírus-járványt, hogy azt már a Fox News sem hagyja szó nélkül. Hatással lehetett ez a George Floyd halálát követő tüntetésekre és az elszabaduló indulatokra?

Járvány utáni munkaerőpiaci körkép a Helyzetben.

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás