Parlamenti frakciója lehet a Mi Hazánk Mozgalomnak?

Kövér László már egyeztetett a Jobbikot korábban otthagyó Dúró Dórával arról, hogy ha találnak maguk mellé még néhány képviselőt, a fideszes parlamenti többség úgy alakítja át a házszabályt, hogy a Mi Hazánk Mozgalomnak frakciója lehessen – erről írt levélben a jobbikos tagságnak Sneider Tamás, a Jobbik elnöke szombaton. Sneider szerint ha ez így van, az „megmagyarázza, milyen csatatérre tartanak a távozók: olyanra, ahol ők és a Fidesz egy oldalon állnak”.

Az ügyben kereste az Azonnali Dúró Dórát, de először nem sikerült utolérnünk.

Mint az Aonnalinak elmondta, a köszönésen túl nem beszél a házelnökkel, és annak ismeretében, hogy a Fidesz hogyan áll az ellenzéki kezdeményezésekhez, felesleges is lenne ilyesmiről tárgyalniuk. 

A Mi Hazánk vezetője, Toroczkai László viszont csütörtökön este még lebegtette a frakcióalakítást, mikor úgy fogalmazott az ATV-ben:

Meglepően kevés idő kellett ahhoz, hogy Toroczkai jóslata beválljon, ugyanis péntek reggel már attól volt hangos a kormánypárti sajtó: a Jobbik alelnöke, Volner János levelet írt a választókerületi elnököknek és szervezőknek, melyben jelezte: kezdeményezi az elnökség feloszlatását és új tisztújító kongresszus összehívását, mert szerinte a Jobbik össze akar borulni a „balliberális” LMP-vel.

Még alelnök, de már nem frakciótag

Ennek az lett a vége, hogy Volnert egy hosszadalmas, rendkívüli frakcióülést követően kizárták a frakcióból, emiatt pedig két másik jobbikos képviselő, Apáti István és Fülöp Erik is vele tartott. Volner ettől függetlenül azt kommunikálja: nem akar a Jobbikból kilépni, inkább a párt elnöke szeretne lenni, hogy változtasson annak irányvonalán.

Erre papíron még van lehetősége, ugyanis

Ennek az vethet véget, hogy – ahogy várható volt – a politikus szombaton bejelentette: a Szent Koronára tett esküjük ellenére sem ő, sem pedig Apáti és Fülöp nem adják vissza a mandátumukat. Emiatt pedig már etikai eljárást indíthat Volnerék ellen a Jobbik, aminek következményeképp jó eséllyel hamarosan alelnöki posztját is bukja, vagyis ezt követően nyíltan közeledhet a jobbikos szakadárok által nyáron megalapított Mi Hazánkhoz.

Mire ad lehetőséget a házszabály?

A jelenlegi szabályozás szerint frakció alakítására a megelőző választáson országos pártlistát állító és mandátumot szerző, ugyanazon párthoz (vagy annak jogutódjához) tartozó képviselők jogosultak. Képviselőcsoportot legalább öt képviselő alakíthat, illetve három képviselő akkor is, ha mandátumukat ugyanazon önálló országos pártlistáról szerezték.

Ezek alapján

és nyilvánvalóan a Jobbik jogutódjának sem tekinthető. Ugyanakkor a Fidesznek érdekében állhat tovább aprózni az ellenzéket, vagyis nem lenne meglepő, ha módosítanák a házszabályt. 

Mások is profitálhatnának egy esetleges módosításból

Nemcsak a volt jobbikosok járnának jól egy esetleges módosítással.

Persze az is elképzelhető, hogy a kormánypártok úgy variálnak a hatályos szabályokon, hogy csak a volt jobbikosok tudjanak frakciót alakítani, a többi független pedig nem. A házszabály jelenleg hatályos verzióját egyébként épp a Fidesz alakította ilyenre: 2013-ban így az LMP-ből távozó, párbeszédessé lett, valamint az MSZP-t otthagyó DK-s képviselők nem alakíthattak frakciót. (Más kérdés, hogy a minimális létszám alá csökkenő LMP-s képviselőcsoport egy módosításnak köszönhetően megmaradhatott.)

A lépést éppen azzal indokolta Gulyás Gergely, a Fidesz akkori frakcióvezető-helyettese, hogy azok a pártok jogosultak frakcióalakításra, akik elindultak a választásokon.

A frakció alakítása egyébként több előnnyel is jár. Például a frakciók számára kötelező minden parlamenti bizottságban helyet biztosítani, de pozitív hozadék lehet az is, hogy míg a független képviselők nem szólalhatnak fel napirend előtt, addig a képviselőcsoportok tagjai igen.

FOTÓ: Mi Hazánk Mozgalom / Facebook