+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Bukovics Martin
2018. október 6. szombat, 10:02
Jövő vasárnap választ Bajorország. Egy héttel a választás előtt már csak 33-35 százalékra mérik a kormányzó CSU-t, amely egyedül biztosan nem fog tudni kormányt alakítani. Sőt, matematikailag még olyan felállás is lehetséges, hogy egy négypárti szivárványkoalíció lenyomja a CSU-t. A pártelnök Seehofer már most a tartományi miniszterelnök Söderre hárít. Mi folyik Bajorországban?

Jövő vasárnap, október 14-én választanak maguknak a bajorok tartományi vezetést. Németország legnagyobb és leggazdagabb tartományát hosszú idők óta a kvázi állampártként működő CSU (Keresztényszociális Unió) vezeti, amely az Angela Merkel-féle CDU-val (Kereszténydemokrata Unió) együtt pártszövetséget alkot. 

 

Bár Markus Söder bajor miniszterelnök a héten már az űrben is elképzelte Bajorországot, a bajor szavazók valahogy egyre inkább képesek a CSU nélkül elképzelni szeretett tartományukat.

 

A legfrissebb közvélemény-kutatási adatok alapján ugyanis tovább folytatódik a párt mélyrepülése. Egy héttel a választás előtt már csak 33-35 százalék közé mérik a CSU-t. A második hely stabilan a Zöldeké: a Robert Habeck társelnök által a héten alaposan felszántott délnémet tartományban 18 százalékon áll a polgári szavazatokra hajtó ökopárt.

 

A harmadik helyen a szebb napokat látott szociáldemokrata SPD áll 12 százalékkal – a nagy kérdés az lesz, hogy a bajor nagyvárosokban hogyan szerepel a párt, nem viszik-e el szavazói nagyrészét a Zöldek.

 

A negyedik helyért nagy most a verseny: mind a bevándorlásellenes AfD, mind az önkormányzatiságra nagyobb hangsúlyt helyezni kívánó, közvetlendemokrácia-párti polgári Freie Wähler 10 százalékon áll. Az AfD egyébként éppen önfelszámolásba kezdett Bajorországban: míg a kampány elején még a 20 százalékos szereplés sem tűnt lehetetlennek (a CSU hadat is üzent nekik), most már ott tartanak, hogy az országos AfD-elnökség kizáratná a pártból Franz Bergmüllert, az egyik listavezetőjüket és potenciális tartományi frakcióvezetőjüket, amiért 2013-ban két hónapon keresztül egyszerre volt tagja az AfD-nek és a Freie Wählernek is. Bergmüller belső intrikákról beszél, és bíróság előtt keresi igazát az országos vezetéssel szemben.

 

A polgári-liberális FDP 5,5-6 százalékkal még éppen bejut a müncheni tartományi parlamentbe, a baloldali populista Linkspartei a maga 4,5 százalékával még éppen nem éri el a bejutási küszöböt.

 

Kormányalakítás a CSU nélkül? Sima ügy!

 

Ha trollkodós kedvükben lennének a CSU-n és AfD-n inneni bajor pártszervezetek, összejöhetne, ami 1945 óta még soha nem fordult elő: egy olyan bajor kormány, amiben nincs benne a CSU.

 

A Süddeutsche Zeitung azt írja, hogy bár túl nagy valószínűsége nincs ennek a forgatókönyvnek, egy Zöldek-SPD-FDP-Freie Wähler négyesnek meglenne a többsége a friss felmérések számai szerint. Vagyis még az AfD-re se lenne szükség ahhoz, hogy a CSU ellenében megalakuljon egy bajor tartományi vezetés. Markus Blume CSU-főtitkár már riogat is ezzel az opcióval: szerinte egy szivárványkoalíció kormányozhatatlanná tenné Bajorországot. 

 

De ki vezeti akkor a tartományt október 14-e után? Az biztos, hogy a CSU egyedül nem fogja tudni. Kétpárti koalíció csak egy CSU-Zöldek felállás esetén jöhet garantáltan össze, mivel a történelmi okokból nagykoalíciónak nevezett CSU-SPD-felállásnak nem biztos, hogy meglenne a többsége. Azért nem biztos ez, mert Bajorországban a választási rendszer inkább hasonlít a magyarra, mint a német szövetségi választáséra: a bajor tartományi parlament mandátumarányának meghatározásánál figyelembe veszik mind a pártlistákra, mind az egyéni körzetek jelöltjeire leadott szavazatokat. Ha pedig jól szerepel a nagyvárosokban, a kutatásokban harmatos 12 százalékra mért SPD még a végén csak bekúszhat a kormányba.

 

A bűnbakkeresés már most elkezdődött

 

A CSU elnöke, Horst Seehofer, akit amúgy pont tavaly télen taszított le Markus Söder addigi bajor pénzügyminiszter a tartományi kormányfői posztról, már próbálja hárítani a felelősséget magáról a gyenge választási eredmény miatt. A politikus a müncheni Süddeutsche Zeitungnak adott ma reggeli interjújában arról beszél:

 

neki ahhoz aztán semmi köze, hogy annak a pártnak, amelynek ő az elnöke, ennyire béna számokat mérnek a közvélemény-kutatók.

 

Mint Seehofer elmondta, ő az elmúlt időszakot szövetségi belügyminiszterként töltötte, és sem a bajorországi ügyekbe, sem a bajor választási kampányba nem avatkozott bele. A CSU elnöke ezzel Söderék azon korábbi felvetésére válaszolt, miszerint a keresztényszociális párt a nagykoalíció általában Seehofer által generált válságait fogja megszívni október 14-én.

 

Az egészben a legviccesebb amúgy az, hogy a CSU tavaly azért engedett Söder nyomásának, és váltotta le Horst Seehofert a bajor miniszterelnöki posztról, mert a 2017-es őszi szövetségi választáson a bajor párt mindössze 38 százaléknyi szavazatot kapott a tartományban.

 

De tényleg olyan rossz ez a 33-35 százalék, vagy akár a tavaly őszi 38?

 

A párt eddigi bajorországi tartományi választási eredményeit nézve elég egyértelmű a választ ad a Süddeutsche Zeitung grafikája:

 

 

A CSU-ban ki is adták a jelszót, hogy mindez csupán egy pillanatfelvétel, a tapasztalat pedig az, hogy sok minden megváltozik a választás előtti 48 órában, így folytatniuk kell egy last minute kampányt is. Még Edmund Stoiber, a párt korábbi elnöke is megszólalt: szerinte a választási eredmény egészen más lesz, mint a várakozás – már csak azért is, mert a választók majd' fele még nem tudja, kire szavazzon.

 

Hogy végül kire fognak, azt az Azonnalin fogod tudni követni, ugyanis a választás hétvégéjén Münchenből tudósítunk majd! 

 

FOTÓ: Markus Spiske / Flickr

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Nem az jelenti rájuk a veszélyt, hogy rozoga csónakokkal kelnek át a tengeren, hanem az útközben jellemző erőszak. Marokkó különösen veszélyes.

Főleg a szélsőjobb politikusok és kommentelők jeleskednek ebben. Több politikus is valamiért a támadás szót használta a párizsi tűzre.

Nikola Gruevszki pártjának „sorosista” jelöltje és a
szocdem jogászprofesszor
fej-fej mellett állnak az első forduló után. Két hét múlva lesz a második forduló, de nagyon alacsony a részvételi kedv.

Komoly etnikai és vallási ellentétek, és egy alig pár hónapja véget ért politikai válság kísérik a merényleteket az indiai-óceáni szigetországban.

Egy német középkorász az orvostudomány mai állása alapján vizsgálta meg az evangéliumokban leírt kereszthalált, és arra a megállapításra jutott: Jézus kómába esett, de nem halt meg.

A hét kérdése

A Notre-Dame hétfői katasztrófája egész Európát megmozgatta. De vajon mi tudná összehozni a magyarokat?

Azért ide elnéznénk

Az Azonnali összeültet vitázni pár ifjú politikust április 25-én az Aurórában. Regisztráljatok!

Bringázz április 28-án a Margitsziget és a Városliget között több száz másik emberrel!

Április 25–28. között a Millenáris Parkba ismét kivonulnak a kiadók, és sok szerző is ott lesz.

Hogyan teljesített az Európai Bizottság a luxemburgi Jean-Claude Juncker vezetése alatt? Április 29-én a Corvinus Egyetemen megtudhatod.

Idén 100 éves a Bauhaus. Május 4-én és 5-én megünnepelheted.

Ezt is szerettétek

György Péter a Notre-Dame-on kívül a legújabb trianoni emlékmű terveiről is beszélt az Azonnalinak. Interjú!

Mi történt a dél-balkáni országgal és a Magyarországon menedékjogban részesített Nikola Gruevszki pártjával?

Révész Máriusz kormánybiztos Azonnalinak tett ígérete szerint kátyúzni is fognak a pénzből!

Elmentünk egy kampányfórumra Újvidéken, mert most először szavazhatnak az EP-választáson a vajdasági magyarok. Riport!

Twitter megosztás Google+ megosztás