+++ MIBEN FEJLŐDJÜNK, MIRŐL ÍRJUNK? MONDD EL A VÉLEMÉNYEDET AZ AZONNALIRÓL! +++
Bukovics Martin
2018. október 6. szombat, 10:02
Jövő vasárnap választ Bajorország. Egy héttel a választás előtt már csak 33-35 százalékra mérik a kormányzó CSU-t, amely egyedül biztosan nem fog tudni kormányt alakítani. Sőt, matematikailag még olyan felállás is lehetséges, hogy egy négypárti szivárványkoalíció lenyomja a CSU-t. A pártelnök Seehofer már most a tartományi miniszterelnök Söderre hárít. Mi folyik Bajorországban?

Jövő vasárnap, október 14-én választanak maguknak a bajorok tartományi vezetést. Németország legnagyobb és leggazdagabb tartományát hosszú idők óta a kvázi állampártként működő CSU (Keresztényszociális Unió) vezeti, amely az Angela Merkel-féle CDU-val (Kereszténydemokrata Unió) együtt pártszövetséget alkot. 

 

Bár Markus Söder bajor miniszterelnök a héten már az űrben is elképzelte Bajorországot, a bajor szavazók valahogy egyre inkább képesek a CSU nélkül elképzelni szeretett tartományukat.

 

A legfrissebb közvélemény-kutatási adatok alapján ugyanis tovább folytatódik a párt mélyrepülése. Egy héttel a választás előtt már csak 33-35 százalék közé mérik a CSU-t. A második hely stabilan a Zöldeké: a Robert Habeck társelnök által a héten alaposan felszántott délnémet tartományban 18 százalékon áll a polgári szavazatokra hajtó ökopárt.

 

A harmadik helyen a szebb napokat látott szociáldemokrata SPD áll 12 százalékkal – a nagy kérdés az lesz, hogy a bajor nagyvárosokban hogyan szerepel a párt, nem viszik-e el szavazói nagyrészét a Zöldek.

 

A negyedik helyért nagy most a verseny: mind a bevándorlásellenes AfD, mind az önkormányzatiságra nagyobb hangsúlyt helyezni kívánó, közvetlendemokrácia-párti polgári Freie Wähler 10 százalékon áll. Az AfD egyébként éppen önfelszámolásba kezdett Bajorországban: míg a kampány elején még a 20 százalékos szereplés sem tűnt lehetetlennek (a CSU hadat is üzent nekik), most már ott tartanak, hogy az országos AfD-elnökség kizáratná a pártból Franz Bergmüllert, az egyik listavezetőjüket és potenciális tartományi frakcióvezetőjüket, amiért 2013-ban két hónapon keresztül egyszerre volt tagja az AfD-nek és a Freie Wählernek is. Bergmüller belső intrikákról beszél, és bíróság előtt keresi igazát az országos vezetéssel szemben.

 

A polgári-liberális FDP 5,5-6 százalékkal még éppen bejut a müncheni tartományi parlamentbe, a baloldali populista Linkspartei a maga 4,5 százalékával még éppen nem éri el a bejutási küszöböt.

 

Kormányalakítás a CSU nélkül? Sima ügy!

 

Ha trollkodós kedvükben lennének a CSU-n és AfD-n inneni bajor pártszervezetek, összejöhetne, ami 1945 óta még soha nem fordult elő: egy olyan bajor kormány, amiben nincs benne a CSU.

 

A Süddeutsche Zeitung azt írja, hogy bár túl nagy valószínűsége nincs ennek a forgatókönyvnek, egy Zöldek-SPD-FDP-Freie Wähler négyesnek meglenne a többsége a friss felmérések számai szerint. Vagyis még az AfD-re se lenne szükség ahhoz, hogy a CSU ellenében megalakuljon egy bajor tartományi vezetés. Markus Blume CSU-főtitkár már riogat is ezzel az opcióval: szerinte egy szivárványkoalíció kormányozhatatlanná tenné Bajorországot. 

 

De ki vezeti akkor a tartományt október 14-e után? Az biztos, hogy a CSU egyedül nem fogja tudni. Kétpárti koalíció csak egy CSU-Zöldek felállás esetén jöhet garantáltan össze, mivel a történelmi okokból nagykoalíciónak nevezett CSU-SPD-felállásnak nem biztos, hogy meglenne a többsége. Azért nem biztos ez, mert Bajorországban a választási rendszer inkább hasonlít a magyarra, mint a német szövetségi választáséra: a bajor tartományi parlament mandátumarányának meghatározásánál figyelembe veszik mind a pártlistákra, mind az egyéni körzetek jelöltjeire leadott szavazatokat. Ha pedig jól szerepel a nagyvárosokban, a kutatásokban harmatos 12 százalékra mért SPD még a végén csak bekúszhat a kormányba.

 

A bűnbakkeresés már most elkezdődött

 

A CSU elnöke, Horst Seehofer, akit amúgy pont tavaly télen taszított le Markus Söder addigi bajor pénzügyminiszter a tartományi kormányfői posztról, már próbálja hárítani a felelősséget magáról a gyenge választási eredmény miatt. A politikus a müncheni Süddeutsche Zeitungnak adott ma reggeli interjújában arról beszél:

 

neki ahhoz aztán semmi köze, hogy annak a pártnak, amelynek ő az elnöke, ennyire béna számokat mérnek a közvélemény-kutatók.

 

Mint Seehofer elmondta, ő az elmúlt időszakot szövetségi belügyminiszterként töltötte, és sem a bajorországi ügyekbe, sem a bajor választási kampányba nem avatkozott bele. A CSU elnöke ezzel Söderék azon korábbi felvetésére válaszolt, miszerint a keresztényszociális párt a nagykoalíció általában Seehofer által generált válságait fogja megszívni október 14-én.

 

Az egészben a legviccesebb amúgy az, hogy a CSU tavaly azért engedett Söder nyomásának, és váltotta le Horst Seehofert a bajor miniszterelnöki posztról, mert a 2017-es őszi szövetségi választáson a bajor párt mindössze 38 százaléknyi szavazatot kapott a tartományban.

 

De tényleg olyan rossz ez a 33-35 százalék, vagy akár a tavaly őszi 38?

 

A párt eddigi bajorországi tartományi választási eredményeit nézve elég egyértelmű a választ ad a Süddeutsche Zeitung grafikája:

 

 

A CSU-ban ki is adták a jelszót, hogy mindez csupán egy pillanatfelvétel, a tapasztalat pedig az, hogy sok minden megváltozik a választás előtti 48 órában, így folytatniuk kell egy last minute kampányt is. Még Edmund Stoiber, a párt korábbi elnöke is megszólalt: szerinte a választási eredmény egészen más lesz, mint a várakozás – már csak azért is, mert a választók majd' fele még nem tudja, kire szavazzon.

 

Hogy végül kire fognak, azt az Azonnalin fogod tudni követni, ugyanis a választás hétvégéjén Münchenből tudósítunk majd! 

 

FOTÓ: Markus Spiske / Flickr

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Egy új felmérés szerint a kelet-európai diákok többsége bizonytalanságot érez a Brexit miatt, és már tapasztalt rasszizmust is, de háromnegyedük a jövőben is az Egyesült Királyságban élne.

Aki „vitathatatlan” bizonyítékkal áll elő arról, hogy Bielefeld nem létezik, megkapja a pénzt.

2020-tól kezdve három éven át segítenék Marokkót, Etiópiát és Malit, hogy helyi fejlesztésekkel előzzék meg a migrációt.

Csomagolásmentes sarok, kevesebb műanyagszemét, több friss termék, szép célok, de vajon megvalósíthatóak?

Az FPÖ kutyás szelfik helyett Strache régi riválisáról szóló posztokkal árasztja el a bukott pártelnök rajongói oldalát.

A hét kérdése

Egy 34 millió forintos adakozás még bőven nem elég, de nekünk van pár ötletünk arra, hogy mivel lágyíthatná meg Tiborcz szeretett nemzetünk szívét!

Azért ide elnéznénk

Figyelemfelhívó bringatúra Budapestről Szentendrére augusztus 24-én délelőtt.

Beszéddel is készül. Augusztus 24-én, a pesti Jelen bisztróban.

Dumbledore wouldn't let this happen. Augusztus 31-én délután, Budapesten.

Gellért Ádám ad elő a Clio Intézet estjén szeptember 4-én.

Tokaj-Hegyalja legszebb falujában szeptember 13-án végig lehet kóstolni a helyi borászatok legjobb borait.

Ezt is szerettétek

Mire elég, ha Zuzana Čaputová elnök azt mondja magyarul, hogy köszönöm? Jarábik Balázs felvidéki elemző elmagyarázza.

A Coca-Cola ugyanolyan politikai termék, mint a Fidesz. Kár, hogy az előbbinek a magyar ellenzék is bedőlt, írja Techet Péter.

A véleménybuborékok ártanak jobban a demokráciának, vagy pártízezer „hülye” szavazó?

Az Azonnali birtokába kerültek a 2018-as szerződéseik: volt, ahol a kutatási pénznek nevezett összegből focipályát újítottak fel. Hogy mi?! Tényfeltárás!

Twitter megosztás Google+ megosztás