+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2018. október 6. szombat, 19:49
Huszonhétből csak két helyen végzett az első helyen a kormánypárti jelölt, a jobboldali liberális ellenzék viszont egész jól szerepelt a cseh részleges szenátusi választás első fordulóján.

Szombat délután ért véget a kétnapos csehországi szenátusi választás első fordulója, amelynek keretében a szenátus nyolcvanegy tagjából huszonhétről döntöttek a választók. A részvétel alacsony volt, az ötven százalékot se érte el.

 

A jövő héten tartandó második fordulóba minden körzetből az első két helyezett jut tovább. A szabályok szerint csak ott kell második fordulót tartani, ahol egyik jelölt sem szerezte meg első körben a szavazatok több mint felét, de gyakorlatilag két jelölt kivételével ezt senkinek sem sikerült megugrania.

 

Egyértelmű győztes nincs, több párt is tudott első helyeket szerezni az egyes körzetekben.

 

A második fordulót első helyről kilenc ODS-es várhatja: az ODS (Polgári Demokrata Párt) leginkább Václav Klaus egykori államfőhöz közel álló, konzervatív-liberális, EU-szkeptikus párt, amely Babiš-sal szemben a legnagyobb ellenzéki erő ma.

 

Az ODS mellett más ellenzéki erők is szereztek meg első helyet. Különösen jól szerepeltek az EU-párti kereszténydemokraták, akik három körzetben állnak elöl. Többek között első helyen áll saját körzetében Daniel Herman egykori kereszténydemokrata kultuszminiszter is, aki 2017 tavaszán élesen bírálta Orbán Viktort a CEU-törvény miatt, és felajánlotta: jöjjön Prágába az egyetem. Három helyen pedig a jobboldali liberális polgármestereket tömörítő, regionális STAN (Polgármesterek és Függetlenek) párt áll elöl.

 

Több körzetben a jobboldali ellenzéki pártok közös jelöltet állítottak, ők állnak például a morvaországi Brno (Brünn) belvárosában az élen.

 

A cseh főváros, Prága egyik körzetében pedig az EU-párti liberális jobboldal közös jelöltje, Jiří Drahoš már az első fordulóban megszerezte a szavazatok ötvennégy százalékát,

 

azaz ő biztosan szenátor lesz. Drahoš professzor a januári államfőválasztáson volt a polgári erők jelöltje, és éppen csak, hogy alulmaradt Miloš Zemannal szemben.

 

Szintén első fordulós győzelmet aratott Jiří Čunek kereszténydemokrata politikus a saját körzetében. Noha pártja mérsékelt konzervatív, ő maga arról híresült el, hogy 2006-ban az általa irányított városban, a morvaországi Vsetínben (Setteinban) konténerekbe költöztetett cigány családokat. Čunek, aki egykoron kormányfőhelyettes is volt, a pártján belül nem a fősodrathoz tartozik, helyben azonban valóban elég elismert.

 

Összesen az első fordulóban a jobboldali ellenzék tizenhét helyen áll elöl a huszonhét körzetből.

 

A vezető kormánypárt, Andrej Babiš ANO2011 pártja csak két helyen kapta a legtöbb voksot,

 

de az ötven százalékot sehol nem érték el, így neki kell futniuk a második körnek. A Babišt támogató szocdemek pedig három helyen tudtak elsők lenni.

 

Több helyen is függetlenek szerezték meg azonban az elsőséget, többek között az egyik prágai körzetben Pavel Fischer egykori diplomata győzött, aki az államfőválasztáson független, EU-párti liberális jelöltként szerzett tíz százalékot. (További részletes eredmények itt olvashatóak.)

 

Mindazonáltal a sok induló miatt, valamint az első és a második helyezettek közötti sokszor alacsony különbség okán nem lehet a mostani eredményekből a második fordulóét teljesen megjósolni. Az azonban látható:

 

a választás fő nyertese az EU-szekptikus, ellenzéki jobboldali liberális ODS párt, de az EU-barát kereszténydemokraták is alapvetően jól szerepeltek.

 

A parlamenti választás nagy meglepetéseként berobbant balpopulista, korrupcióellenes Kalózpárt viszont gyakorlatilag eltűnt a színről – mármint a szenátusi választás tekintetében. Szintén rosszul szerepeltek a kommunisták és a szélsőjobboldaliak.

 

Ha csak első forduló lenne – a Mlada Fronta Dnes napilap számításai szerint –, a szocdemeké lenne a legnagyobb frakció, rögtön őket követnék szorosan a kereszténydemokraták. Az EU-párti jobboldali pártoknak, azaz a kereszténydemokratáknak, a TOP09-nek, a STAN-nak és a Zöldeknek összesen huszonkilenc-harminc mandátumuk lenne a nyolcvanegyből. Babiš pártjának viszont – ha nincs második forduló (persze lesz) – összesen kilenc szenátori hely jutna.

 

A Szenátus a cseh parlament felsőházát adja, a lényegi döntésekről azonban a Képviselőház dönt. A törvényhozási folyamatban a Szenátus csak akkor tud blokkolni, ha az általa elutasított törvényjavaslatot az alsóház egészének többsége ismét elutasítja. A Szenátus jogkörei főleg az alkotmánymódosítás és az alkotmánybírák kiválasztása kapcsán fontosak. Politikailag pedig az a jelentősége, hogy mivel kétévente megújul az egyharmada, jó látleletet ad az ország (legalábbis egy részének) politikai hangulatáról. A részleges szenátusi választás második fordulóját a jövő héten tartják.

 

A szenátusi választásokkal egyidőben, az egész országban zajló önkormányzati választásokat nagy arányban a pártfüggetlen jelöltek nyerték. A pártok versenyében e körben az első helyre két EU-barát jobboldali erő jött be: a kereszténydemokraták és a STAN párt.

 

FOTÓ: ČTK

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A szélsőjobboldali AfD is rácsatlakozott a németeknél is beindult emlékezetpolitikai vitára: szemeteszsákokkal csomagoltak egy Marx-szobrot.

Vladimir Bleszkebnyij tagadja a Szovjetunió megszűnését, és magát is szovjet állampolgárnak vallja, az orosz hatóságokat pedig nem tartja legitimnek.

Úgy tűnik, hajlunk a miniszterelnök javaslatára, és idén inkább Magyarországot fedezzük fel. A balatoni foglalások száma is nagyot nőtt még az elmúlt évihez képest is.

Ingyen adunk húsz lélegeztetőgépet a Türk Tanács egyik oszlopos tagjának.

Több mint bruttó 7,5 milliárdot költött a kormány az elmúlt négy évben nemzeti konzultációkról? Melyik volt a legdrágább közülük? Ez is kiderül a Miniszterelnöki Kabinetiroda által közölt összesítésből.

Több ellenzéki pártnak sem tetszett, hogy a Fidesz feltételeket szabna a közös uniós hitelfelvétel támogatásához. De miért nem szavazott akkor erről a DK, az MSZP, a Párbeszéd és az LMP sem? Megkérdeztük.

Viktar Babarika és Valerij Capkala mind a belarusz establishmentből kiugorva indult Lukasenka ellen elnökjelöltként, de a hatóságok ott gáncsolják őket, ahol tudják.

A hét kérdése

Jól összezavarta az idei vakációszezont a koronavírus, de aki akar, az bel- és külföldre is elég sok helyre tud utazni. És te merre mész idén nyáron? Ez a hét kérdése az Azonnalin!

Azért ide elnéznénk

Ehhez a nyárhoz épp illik!

A legintelligensebb magyar DJ újra toporgást rendez Budapesten júlis 18-án.

Kis koncertek lehetnek, például Entrópia Architektúra is!

Az egyik fideszes, a másik nem különösebben: Békés Márton vs Pető Péter.

Minden háztartás kedvenc lázadójáról lesz szó.

Ezt is szerettétek

Miért tüntetnek a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói és oktatói? Mit mond a megválasztott, de a kormány által kinevezett rektor? És a politika? Körbejártuk.

Vajon a francia helyhatósági választásokon meglepő győzelmeket arató zöldeket meddig repítheti a siker?

A sugárzástól nem kell félnünk, nem úgy a környezeti károktól és a privátszféránk szűkülésétől.

Milyen lehet elindulni egy olyan ország választásán, ahol az egyik ellenzéki vezető szerint „minden kibaszott rossz”?

Donald Trump annyira rosszul kezelte a koronavírus-járványt, hogy azt már a Fox News sem hagyja szó nélkül. Hatással lehetett ez a George Floyd halálát követő tüntetésekre és az elszabaduló indulatokra?

Járvány utáni munkaerőpiaci körkép a Helyzetben.

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás