Törvényjavaslatot írtak a bírák, hogy megfékezzék Handó Tündét

Ne ülhessenek az OBH-t felügyelő OBT-ben Handó kinevezettjei, citálhassa az OBT Handót a parlament igazságügyi bizottsága elé, és kapjon az OBT külön pénzt, amit Handó nélkül is elkölthet. Ezeket szeretnék elérni az OBT bírái, akik egy törvényjavaslatot dolgoztak ki a bíróságokat igazgató OBH és az elméletileg azt felügyelni hivatott OBT viszonyának kiegyensúlyozására. Megmagyarázzuk, mi van a javaslatban, és mennyi az esélye, hogy lesz belőle valami.

Május óta látványosan egyre feszültebb a viszony az Országos Bírósági Hivatalt (OBH) elnöklő Handó Tünde, és a bírói kart képviselő, elvileg őt ellenőrző Országos Bírói Tanács (OBT) közt. Az OBT megállapította, hogy Handó kinevezési gyakorlata nem volt törvényes, és négy bíró is lemondott az OBT-ből, többen közülük felülről érkező nyomásra.

Ezek után Handó illegitimnek nevezte az őt ellenőrizni hivatott OBT-t, bár az 11 taggal is meg tudja hozni a törvényben előírt többséggel a döntéseit. Handó mindenesetre a csökkent taglétszám feletti aggályai ellenére nem sietett orvosolni a problémát. A fennmaradó helyekre csak a jövő héten választanak új OBT-tagokat.

Az OBT viszont nem tétlenkedett időközben. A testület szerdai ülésén elfogadtak egy határozatot, miszerint törvényjavaslatot terjesztenek elő, hogy kiegyensúlyozzák az OBH és az OBT viszonyát.

Szerencsére a javaslat amúgy az OBT honlapján elérhető, szóval az igazságügyi miniszter Handó közbenjárása nélkül is elolvashatja, és cselekedhet. Hogy miért lenne érdemes így tennie, arra még visszatérünk; előbb lássuk, mit akarnak pontosan a bírók.

1. Jogi személyiséget az OBT-nek

Amennyire lényegtelen jogászblablának hangzik, annyira fontos ez. A jogi személyiség ugyanis azt jelenti, hogy egy több személyből álló testület (például egy cég) tud önállóan szerződéseket kötni, kötelezettséget vállalni. Mondjuk kifizetni a számláit, szervezni egy konferenciát, megvásárolni egy számítógépet vagy egy szoftvert.

Ezeket jelenleg az OBT önállóan nem tudja, mert van ugyan saját költségvetése, de annak felhasználásáról az OBH rendelkezik, így

Az OBT tehát jogi személyiséget szeretne kapni, és pénzt is: úgy, hogy azt nem zsebpénzként adagolja az OBH, hanem az OBT külön címet képezne egy költségvetési fejezetben.

2. Parlamenti bizottság elé citálni Handót, ha muszáj

Bár az OBH elnöke évente be kell, hogy számoljon a parlamentnek és annak igazságügyi bizottságának, az OBT-ben ülő bírák szerint ez a gyenge politikai felelősség nem elég. Mivel az eddigi tapasztalatok alapján az OBT figyelemfelhívásai nem hatották meg Handót, a bírák azt javasolják, hogy

3. Összeférhetetlenségi szabályokat Handó kinevezettjeire

Az ítélőtáblák és törvényszékek elnökeit és kollégiumvezetőit, valamint a regionális közigazgatási és munkaügyi bíróságok vezetőit Handó Tünde nevezi ki. Ennek ellenére a mostani szabályok szerint semmi nem akadályozza meg, hogy ők is tagjai legyenek az OBT-nek.

– feltehetően ezt nem fogják túl szigorúan megtenni, ha pont az általuk ellenőrzött személytől függ a saját pozíciójuk. Az OBT ezért azt javasolja, hogy az OBH-elnök kinevezési jogkörébe tartozó bírák és az ő hozzátartozóik ne lehessenek tagjai az OBT-nek.

4. Ne vegzálhassa Handó az OBT-tagokat

Bár fegyelmit az OBT tagjai ellen csak az OBT hozzájárulásával lehet indítani, Handónak így is egy csomó eszköze marad arra, hogy nyomást gyakoroljon azokra a bírókra, akik az útjában vannak. Például alkalmatlansági eljárást indíthat ellenük, kezdeményezheti a mentelmi joguk felfüggesztését, vagy kirendelheti őket mondjuk Karakószörcsög-alsóra.

Az OBT azt szeretné, ha az OBT tagjaival szemben ezt csak az OBT jóváhagyásával lehetne megtenni, vagyis a bírói testület szavazna arról, hogy egy tagja ellen tényleg indokolt-e például egy alkalmatlansági eljárás.

A jövő heti OBT-póttagválasztás fényében különösen aktuális javaslat, hogy oké, hogy mikor először megalakult az OBT, akkor a szervezésben Handónak kellett bábáskodnia, de ne csináljunk azért ebből rendszert. Ha az OBT külön ellenőrző szerv, akkor bonyolítsa le maga a következő ciklusbéli tagjainak a megválasztását, és ez legyen határidőkhöz kötve.

Most ugyanis – amint a jelen helyzet is mutatja –

5. Befejezni a trükközést a bírói pályázatok eredménytelenné nyilvánításával

A témában talán a legnagyobb visszhangot Handó pályázatokkal kapcsolatos gyakorlata váltotta ki. A bírói álláshelyekre ugyanis úgy pályáznak, hogy az adott bírói tanács egy megadott szempontrendszer szerint pontozza a jelentkezőket. Az OBH-elnök csak akkor nevezheti ki önállóan az adott álláshelyre a bírót, ha ő kapta a legtöbb pontot. Ha valaki mást akar kinevezni, tehát felülbírálja a bírák pontszámait, akkor ehhez már az OBT hozzájárulása kell.

A gyakorlatban többször előfordult, hogy Handó úgy hidalta át ezt a problémát, hogy ha nem sikerült az általa kívánt személyt kineveznie a pozícióba, akkor inkább eredménytelenné nyilvánította a pályázatot valamilyen ürüggyel – például eljárási hibával, vagy azzal, hogy mégsem indokolja az ügyteher azt a bírói álláshelyet. Aztán érdekes módon volt, hogy újra kiírta a pályázatot: egy olyan helyre, amire az előbb ő maga mondta, hogy mégsem kell bíró. Erről a gyakorlatról az OBT, és bíróság is kimondta, hogy jogellenes.

Az OBT a javaslatban leszögezné, hogy a pályázásnál a pontszámok megállapítását ne lehessen eljárási hibának tekinteni, és ami még fontosabb:

Külön kitérnek a vezetői álláspályázatokra is, azt szorgalmazva, hogy kösse a törvény határidőhöz ezek kiírását. Volt ugyanis olyan, hogy Handó ezeket egyszerűen nem írta ki, pedig látta, hogy le fog járni egy bírósági vezető mandátuma.

Ha egy adott bíróság vezető nélkül maradt – akár lejárt mandátum, akár egy pályázat eredménytelenné nyilvánítása miatt –, akkor Handó többször azzal az eszközzel élt, hogy megbízott egy általa kiválasztott bírót – akár olyasvalakit, aki egyáltalán nem is pályázott – az adott bíróság ideiglenes, legfeljebb egy évig tartó vezetésével; aki így egy később kiírt pályázatra már „vezetői tapasztalattal” jelentkezhet.

Az OBT szerint ezt úgy kellene csinálni, hogy

ha egyébként helyben is lenne az ideiglenes vezetésre alkalmas bíró.

+ 1. Magukra is gondolnak azért: elnököt, pénzt, pozíciót

Jelenleg az OBT elnökei félévente rotálódva váltják egymást. Bár most az OBT – az említett jogi személyiség hiányában – amúgy sem tud sok mindent önállóan csinálni, de ha ezt sikerülne megváltoztatni, akkor kellene valaki, aki képviseli az OBT-t mint jogi személyt, magyarul: aláír az OBT nevében, munkáltatói jogokat gyakorol és ilyesmik. Egyszerűbb lenne, ha ez a valaki nem félévente más lenne, hanem olyasvalaki, akit az OBT-tagok maguk közül megválasztottak hosszabb időre.

Az OBT-s bírák a saját előmeneteli lehetőségeikkel sincsenek megelégedve: az OBT összetételét ugyanis úgy határozza meg a törvény, hogy kvóták szerint bizonyos számú járásbírósági, törvényszéki és ítélőtáblai bíró ül a testületben. Tehát ha valaki előrelép, például járásbíróságról a törvényszékre kerül, akkor borul a kvóta, így az OBT-tagságot fel kell áldozni a szakmai előrelépésért, vagy fordítva. Azt kezdeményezik ezért a bírók, hogy az OBT-ben eltöltött huzamosabb idő után automatikusan kerüljenek magasabb szintre az érintett bírók.

Az OBT tagjai jelenleg ingyen, társadalmi munkában ellenőrzik Handót – már amennyire hagyja ezt –, így érthető az a javaslatuk, hogy járjon plusz díjazás az OBT-tagságért; csakúgy, mint ahogy egyébként jár ilyen az OBH-ba beosztott bíróknak.  

Mennyi az esélye annak, hogy lesz ebből valami?

Az OBT közvetlenül nyilván nem nyújthat be törvényt a parlamentnek – mondjuk az OBH elnöke sem. A parlamenti képviselők és mondjuk az igazságügyi miniszter viszont igen.

Hogy miért tenne ilyet? Mert bár Handót megbízhatónak tartják – és újabban látványosan igyekszik is bizonyítani a kormányhoz való lojalitását a közigazgatási bírósági rendszer harcos védelmével, és ellenzőinek hazaárulózásával –, azért nem volt ez mindig így. 2016-ben például Handó még nyilvánosan nekiment fideszes politikusoknak, akik a bíróságokat támadták például Hagyó Miklós, vagy a vörösiszap-katasztrófa ügyében hozott ítéletek miatt.

Sosem lehet tudni tehát, hogy Handó mikor szabadul el, és meddig marad a kormány számára megbízható. Ha pedig nem lehet valamit százszázalékosan kézivezérelni (mondjuk a bírósági rendszert nem is kellene, de magyarázza ezt az ember a Fidesznek!), akkor talán célszerű lenne magukra az érintettekre, a bírókra bízni a garanciákat.

FRISSÍTÉS: Az LMP péntek délután közölte az Azonnalival, hogy mivel az OBH-elnök várhatóan nem fogja felterjeszteni az igazságügyi miniszternek a javaslatot, így a párt frakciója a nevére veszi a kezdeményezést, és önálló törvényjavaslatként benyújtja az Országgyűlésnek.