+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Böcskei Balázs
2018. október 5. péntek, 08:10
Orbán mozgatja a struktúrákat. Ami döntő: a változások semmilyen elvet nem követnek. Addig áll tehát ez a rezsim, amíg Orbán aktív. Egy jövőbeni visszavonulásával a struktúra összeomlik.

A hibridrezsim-gondolkodás a magyar politikatudomány után immáron a hazai közéleti-politikai zsurnalizmusban is mind nagyobb teret hódít. Ez a megközelítés az intézményes, a formális (de)formációkra és (in)stabilitásokra fókuszál, ezzel pedig figyelmen kívül hagy számos, a politikum természetéből következő kevésbé látványos, nem intézményi szempontokat. A hibridrezsim-gondolkodás a 2000-es évekre már bőven válságba került tranzitológia(-elmélet) részbeni megmentőjének szerepét is betölti.

 

A hibrid rezsim és a liberális demokrácia

 

A tranzitológia a rendszerváltó átmenetek bevett elmélete volt, eszerint a diktatórikus rendszerek jellemzőitől távolodva az érintett országok a demokratikus átmenet szakaszába lépnek, végcél pedig a demokrácia. A folyamat három szakaszra bontható: politikai nyitás, a korábbi rezsim összeomlása, majd az új konszolidálódása. Hasonlóan Steven Levitsky és Daniel Ziblatt napokban magyarul is megjelent könyvében írottakhoz, ez a demokrácia jelző nélküli, mely azt is jelzi, hogy

 

az így gondolkodók szerint a demokrácia vagy „liberális” vagy eleve nem demokrácia.

 

Régi politikaelméleti vita, és leginkább csak a szakmát érdekli a liberalizmus és a demokrácia viszonyának kérdése, viszont az megemlítendő, hogy magának a hibrid rezsimnek is annyi altípusa van, hogy azt még a tudósközösség sem tudja követni: ahogyan egy-egy rezsim változik, ahogyan azok mozognak, úgy születnek új alkategóriák.

 

A hibridrezsim-gondolkodás bár elsősorban tudományos, de (célorientáltsága okán, miszerint a végcél a liberális demokrácia) valamennyire ideológiai irány is – ahogyan a tranzitológia korabeli hívei is azok voltak. Ennek megfelelően a valóságnak (a rezsimnek) nem tud kizárólagos leírása lenni – ezt a politológusok tudják is. Intézményi szempontok mentén összehasonlíthatók rezsimek, de leginkább csak akkor, ha eltekintünk olyan további szempontoktól, mint a társadalom(történet), a politika informális rendszere, a személyek primátusa, a demokráciaelméleti problematikák, stb.

 

Tehát az összehasonlításra csak annyiban nyílik így lehetőségünk, amennyiben egy ideális rezsim (jelen esetben a liberális demokrácia) normarendszere felől vizsgálódunk. Kétségkívül gazdagabb tartalmilag, mint a maffiaállam „paradigmája”, ami egyértelműen a politikai gondolkodás kategóriája alá esik, hiszen nem egy tudományos leírása a rezsimnek (a „maffiaállam” műfaji sajátosságáról írt Schlett István egy korábbi Bukszban), hanem a politikai cselekvés programja. Magyar Bálint munkáiban ugyanis nem egy rezsimet, hanem egy politikai ellenséget ír le.

 

Ez utóbbi nem igaz tehát a hibridrezsim-gondolkodásra, melyet a továbbiakban nem felülírni kívánok, hanem további megközelítések behozatalát javaslom, amely aztán azoknak számára, akik rezsimdöntő politikai ambíciókkal bírnak, további szempontokat adhat a rezsim instabilitását illetően. 

 

Miért veszélyes az autokratikus hatalomszervezés?

 

Az, hogy az Orbán-rezsim mennyire törékeny, azt leginkább G. Fodor Gábort olvasva érthetjük meg, aki egy hosszabb tanulmányának egyikében Tilo Schabert német politikatudóst interpretálja. Érdemes a kormányzati filozófust hosszabban idézni:

 

„Az alkotmányos kormányzat tehát az egyes intézményekben megtestesülő hatalmak szétszórtsága mellett és azzal szemben monokratikus hatalmat, autokráciát hoz létre, de nem a demokrácia lerombolásával, hanem a demokratikus intézményrendszeren belül.

 

Nem az egész politikai rendszer autokratikus tehát, hanem csak a hatalom megszervezése. A fejedelem hatalomgyakorlását ezért jellemzi oligarchikus struktúra, konspiratív politika és korrupció.

 

A kormányzás világa ugyanis korántsem a nyilvános, hanem a rejtett birodalom, maga a titok. (…) Ez az autokrácia a kormányzat konfúziójából ered, amit csak ő, az autokrata tart kontroll alatt – azáltal, hogy megvannak az ehhez szükséges képességei, azaz létrehozza az emberek fluid konfigurációját és az intézmények hasonlóképpen fluid struktúráját. Mindez azt is jelenti, hogy az autokrácia a kormányzaton belül és egyúttal a kormányzat által érvényesül.”

 

Talán ebből az idézetből is kitűnik, hogy a hatalom aggregálását a fejedelem (jelen esetben Orbán) végzi: ő mozgatja a struktúrákat. Ami döntő: a változások semmilyen elvet nem követnek, csak a hatalom összpontosításának, majd szétszórásának kizárólag Orbán által meghatározott szempontjait. Külső elmélet tehát ennek a hatalomgyakorlásai módnak a megértésére kevésbé alkalmas, a fejedelem egyszerre egyesíti ugyanis a láthatatlant és a láthatót, a káoszt és a rendet (erre tökéletes példa a mai napig megfejthetetlen személyzeti politikája).

 

S ezen a ponton egyértelművé válhat, hogy

 

addig áll ez a rezsim, amíg Orbán aktív. Egy jövőbeni visszavonulásával a struktúra úgy omlik össze, hogy a most udvarában lévőknek esélyük sem lesz kontrollálni a folyamatokat.

 

Anélkül, hogy belemennék abba az ahistorikus – és kevéssé tudományos – összehasonlításba, minthogy a Horthy- vagy a Kádár-rendszerhez viszonyítva mennyire stabil az Orbán-rezsim, egyet lehet érteni Török Gáborral: Orbán aktivitásának alábbhagyásával politikai rendszere is dőlni kezd. A kormányzatot és azon belüli struktúrát ő kontrollálja: az autokrata (Orbán) ért(het)i csak azt, hogy mi történik.

 

Így lehet egyszerre a rezsim a „Nemzeti Együttműködés Rendszere”, „illiberális demokrácia”, „kereszténydemokrácia” – mert végül is mindegy, mi is a pontos elnevezés, és minden kétséget kizáróan azt sem tudni, mire is használja ezeket a fogalmakat (nincs messze az idő, amikor Orbán a „hibrid rezsim” kifejezést is kifordíthatja).

 

A jobboldali szavazótábort is csak ő tudja egyben tartani.

 

Kár is azon lamentálni, hogy milyen vezetője lenne Lázár János vagy bárki a mostani vagy egy későbbi Fidesznek, mert egyszerű a válasz: semmilyen.

 

Legalábbis egy Lázár sem tudna soha olyan vezére lenni a jobboldalnak, hogy egy poszt-orbáni helyzetben fenntarthatná magát a rezsimet, nemhogy még működtetni is tudná azt.

 

A rezsim titka tehát kevésbé az intézményekben lakozik, kevésbé az intézményelvű megközelítések abszolutizálása lehet megoldókulcs a válaszhoz arra a kérdésre, hogy „mi a teendő?”

 

A titok Orbán maga.

 

A szerző politikai elemző, az IDEA Intézet vezetője

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A zsidó állam 8,7 milliós lakosságából körülbelül másfél-kétmillióan oroszajkúak, az orosz elnök szerint a két ország polgárai ezért „valódi, közös családot” alkotnak.

Ezzel az olasz kormánypárt európai partnert, a Zöldek pedig több pénzt kapnának. Egy páran közülük mégis elégedetlenek az olaszok érkezése miatt.

Úgy hírlik, a brit miniszterelnök Jean-Claude Junckerrel tárgyalva döbbent rá, hogy az ír határról szóló alternatív terve nem olyan jó, mint gondolta.

A klasszikus horrorszerzőről szóló szóló októberi, egész napos találkozón ez is kiderül!

„Van itt valaki, aki szeretne kínai, afrikai, vagy amerikai módon élni? Én az európait választom!” – mondta a Fidesz szerint a liberálisoknak behódoló Weber.

A hét kérdése

A szélsőjobb által is oly sokat emlegetett európai életmód védelme névvel ellátott biztosi portfóliót sokan betámadták. Ha rajtad múlik, mire neveznéd át?

Azért ide elnéznénk

Kőváry Zoltán pszichológus válaszol a kérdésekre szeptember 19-én este.

Közlekedéstörténet minden mennyiségben szeptember
21-én, szombaton!

Milyen volt az erdélyi Magyar Autonóm Tartomány? Szeptember 27-én a Kutatók éjszakáján szó lesz róla.

Neoliberálisok, posztmarxisták, populisták vagy konzervatívok legyenek? Schiffer és Lányi megmondja. Szeptember 27.

Szeptember 28-án végig lehet kóstolni egy csomó gőzgombócot. Mellé koncertek.

Ezt is szerettétek

Ha már elkezdődött a tanév, itt az ideje kitombolni magunkat!

Kik azok, akikről első ránézésre nem mondaná meg az ember, hogy hosszú évek óta fideszesek? Összeszedtük!

Ugyan az ország nagy részében összefog az ellenzék, de ez nem jött össze Mosonmagyaróváron.

Összeszedtünk pár fideszest, akik vidéki létükre mégis befutottak karriert a fővárosban!

Twitter megosztás Google+ megosztás