+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Bukovics Martin
2018. október 4. csütörtök, 08:01
Nem tart Európa orbanizálódásától Aydan Özoğuz török származású német szocdem képviselő, aki Magyarországon arról a mondatáról híresült el, miszerint nincs egységes német kultúra. Az Azonnalinak Özoğuz elmondja: van-e némettörök kultúra, el tudja-e képzelni a török EU-csatlakozást, és hány hazája lehet egy embernek.

Az interjú Varsóban készült egy pódiumbeszélgetést követően, amelyen német szociáldemokrata politikusok a német-lengyel viszonyt tárgyalták ki – Donald Trumpot, gyarmati státuszt, lengyelek által megmentett keletnémet vidékeket emlegetve

 

A magyar sajtót is bejárta, amikor ön azt mondta, nincs olyan, hogy egységes német kultúra – ön akkor rengeteg támadást kapott ezért a mondatáért. Meggondolta magát, netán megbánta a szavait azóta? Van, amit ma másképpen fogalmazna?

 

Annyi történt, hogy egy Tagesspiegelbe írt cikkemet a jobboldali populisták megpróbálták kiforgatni. Az írásom azt tárgyalta, hogy van-e olyan kultúra Németországban, amely a többi fölött áll, kvázi vezető szerepet tölt be. Ezt németül Leitkulturnak nevezzük. Arra a következtetésre jutottam az írásomban, hogy nincs ilyen, cserébe viszont sokféle regionális kultúrával rendelkezünk. Ettől ilyen gazdag és sokszínű Németország.

 

A jobboldali populisták mindezt úgy intepretálták, hogy szerintem egyáltalán nincs német kultúra. Ekkora hülyeséget! Miért gondolna ilyet bárki is?!

 

Ami engem megrémisztett, az a kijelentés utóélete: hogy a ma az AfD frakcióvezetőjeként tevékenykedő Alexander Gauland emiatt lényegében erőszakra szólított fel ellenem, miszerint Anatóliában – innen származom ugyanis – kellene engem megsemmisíteni. Nagyon megijesztett, hogy valaki ilyen gyorsan eljutott idáig. A Leitkulturról szóló vita lassan tíz éve folyik, és még mindig nem sikerült senkinek sem definiálnia, hogy pontosan mit is kellene ezalatt érteni a német Alaptörvény elfogadásán túl.

 

Ha már Anatólia: török kultúra van? Vagy éppen némettörök?

 

Persze, hihetetlenül sok kultúra létezik. Mindenhol, ahol emberek élnek, létrejönnek kultúrák. Vannak ezerévesek, százévesek és születnek most is újak. Nem gondolom, hogy ez egy olyan kérdés, amit külön meg kéne vitatni.

 

Németországban az utóbbi időben egyre gyakrabban kerül elő politikai vitákban is a Heimat (otthon/haza) szó, amit bár balos körökben nem szeretnek annyira, mégis: már a Zöldek is zászlójukra tűzték. Miért vitáznak annyit a német baloldalon erről a szóról?

 

Arról van szó, hogy hogy hol lelnek otthonra a mai globalizált, határok nélkülinek tűnő, ezért szokszor ijesztőnek is feltüntethető világban az emberek. Az internetről, a közösségi oldalakról rengeteg információ zúdul az emberekre, és sokan, főleg az idősek ezért azt mondják: nekem ez túl sok, és nem, én egyáltalán nem akarok bárhol a világban otthon lenni.

 

Otthonból, hazából persze nem csak egy lehet az embernek: van, akinek kettő vagy több is van.

 

Az emberek és sorsok sokfélesége miatt nehéz is definiálni ezt a fogalmat: van, aki a gyerekkorát érti alatta, és van, aki azt a várost, amelyben megcsinálta a szerencséjét. Ha definiálnom kellene a szót, én az emberekben rejlő mély gyökerek, nyugalom, békesség, otthonosság iránti vágyat értem alatta, amit nem kell újra meg újra megtanulniuk és értelmezniük. 

 

Pártja, az SPD mélyrepülésben van a közvélemény-kutatásokban: országszerte az AfD előzte be, most a bajorországi választáson még a Zöldek is lekörözik önöket. Van önöknek még Heimatjuk valahol?

 

Természetesen! A szabadság, az esélyegyenlőség, a szolidaritás olyan hívószavak, amelyek nem csak politikai otthonunkat, hanem a gyökereinket is jelentik. De tény, hogy hazájából, hátországából rengeteget veszített az SPD: a munkásosztályból és kisvállalkozókból álló szavazótábora teljesen megváltozott.

 

 

Vagyis az SPD 50-100 évvel ezelőtti politikai otthona ma már nem létezik, a pártnak alkalmazkodnia kell a társadalom átalakulásához. Ez egy nehéz folyamat, már csak azért is, mert eközben olyan pártok is alakulnak, amelyek az emberek érzelmeire hatnak anélkül, hogy megoldást kínálnának a problémákra.

 

Mint az AfD?

 

Igen. És néha, mint a Die Linke. Azért csak néha, mert már meglátszik rajtuk, hogy egyes tartományokban kormányzati felelősséget vállalnak. Amint kormányra kerül egy párt, rögtön szembesül a valósággal, így nem tud már kizárólagosan az érzelmekre hatni.

 

Ha már populizmus: a tavaly őszi németországi választási kampányban az ön pártjának kancellárjelöltje, Martin Schulz a magyar miniszterelnököt, Orbán Viktort tette egyik kampánytémájáva. Kampány lesz most is, a 2019-es EP-választás előtt. Lehet olyat mondani, hogy Európa orbanizálódása fenyeget, fognak ilyesmivel kampányolni?

 

Nekem az a benyomásom, hogy nincs ilyen veszély. Most épp Lengyelországban vagyunk: az elmúlt napokban alaposan megtapasztaltam, mennyire eltérnek azok a kelet-európai országok, amelyeket egy kalap alá szokás venni – gondolok itt Magyarországra és Lengyelországra. Sok múlik azon, mennyire tud élni egy ország az EU-támogatások nyújtotta lehetőségekkel, hogy milyen viszonyban van a többi uniós tagállammal. Nekem az a benyomásom, hogy Orbán Viktor elszigetelte Magyarországot a magyar társadalommal együtt.

 

Lehet, nem fair, amit mondok, de ha valaki Magyarországra gondol, annak rögtön az jut eszébe, hogy ezek úgy akarnak különutasok lenni, hogy közben az EU minden előnyét maximálisan kiélvezik.

 

Nagy-Britannia és a brexit példája mutatja, hogy ez mennyire nem egy járható út. Tudjuk, hogy a britek többsége ma már inkább maradna az EU-ban, és látjuk, hogy London az EU-tagsággal járó lehető legtöbb előnyt megtartaná magának, de logikus, hogy az EU ebben nem partner. 

 

Tehát ön is lefaragna akkor az EU-tagsággal járó előnyökből Magyarország esetén? Akár anyagilag is?

 

Nem. Inkább azt kellene megnéznünk, kinek mik az érzékeny pontjai, és milyen megoldást tudunk rá találni. Ha például egy ország az ott tapasztalható, az uniós átlagnál alacsonyabb életminőségi szint miatt azt mondja, nem akar befogadni valóban a háború elől menekülő embereket, fel kell tudni ajánlani nekik, hogy máshogy vehessék ki a részüket a közös uniós feladatokból. Erre a nézőpontra az utóbbi pár év tanított minket.

 

Orbán Viktor ebben nem partner: ő egyes-egyedül akarja lefektetni az új szabályokat. Ilyen hozzáállással nyilván nem fog menni.

 

Orbán Viktor Fidesz nevű pártja az Európai Néppárt tagja – pont úgy, mint a német CDU és a bajor CSU. Kampánytémává teszik önök, hogy Merkel, Seehofer és Orbán egy pártcsaládban vannak? Vagy ez túl olcsó húzás lenne?

 

Azokban az országokban, amelyekben megerősödnek a jobboldali populisták, nem szabad középre húznia a többi jobboldali pártnak, igenis be kell tudni tölteniük a politikai teret. Emellett azt is világosan ki kell mondaniuk, hogy a jobboldali populista megoldásoknak nem lenne szabad, hogy helye legyen az Európai Unióban.

 

 

Amikor a híressé vált cikkem miatt rám támadt az AfD, a CDU és a CSU parlamenti képviselői rögtön védelmükbe vettek mondván: rasszista utalásokkal senkinek nem szabad politikai hasznot húzni. Ez Orbán Viktorra is igaz: nem szabad hagynunk, hogy a szélsőjobboldal agresszív hangneme teret nyerjen Európában.

 

Ön török származású. El tudja képzelni, hogy Törökország valaha is EU-tag legyen?

 

(Nevet.) Ezen már 1963 óta gondolkoznak. Fiatalkoromban

 

egy unokatestvéremmel fogadást is kötöttünk erről, ami akkor úgy szólt, hogy tíz év múlva EU-tag lesz-e Törökország. A fogadást én nyertem, ugyanis én voltam az, aki a nemre fogadott.

 

Amíg Erdoğan kormányozza Törökországot, kizártnak tartom, hogy komolyabban szóba kerüljön a téma. De Törökországban óriási az elégedetlenség: ha az emberek leváltják Erdoğant, és egy teljesen más kormányt választanak, az komoly esélyt jelentene számukra.

 

FOTÓK: Bakó Bea / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A flamand nacionalisták kiléptek a kormányból, mert a belga parlament támogatta a migrációs csomagot. Így a miniszterelnök kisebbségi kormányzásra kényszerül.

Ha tovább növekszik a szén-dioxid koncentrációja, az hatással lehet a memóriánkra, koncentrációs-és döntéshozatali képességeinkre.

A német viccpárt leszállította a megoldást arra, hogyan gyűlölheti tovább a fideszes média, illetve az AfD az egyik kedvenc ellenségét!

Kiderült, hogy az öt éve még a Janukovics ellen tüntető, ám mostanra a forradalomban csalódott ukrán szerepét egy fehérorosz férfi játszotta el.

Tényleg megtörténik, a Lehet Más a Politika kongresszusa simán megszavazta a kritikus főpolgármesteri jelöltségét.

A hét kérdése

Szakszervezetek, diákok, pártok vonulnak utcára Budapesten szombaton a rabszolgatörvény ellen. Mi lehet ebből? Csak egy sima tünti? Sárgamellény-import? Kormányváltás?

Azért ide elnéznénk

Beszélgetés december 11-én a Nyitott Műhelyben.

Művészeti vásár megnyitó december 12-én.

Fidesz vs. LMP vs. Jobbik vs. MSZP vs. DK vita az EU-ról december 12-én.

December 17-én a főszerepben: Ady karácsonyi versei és Kosztolányi eddig nem
ismert szövegei.

Kömlődi Ferenc és Tamás Veronika vezet be a látszat-ellentétek világába december 19-én a Múzeum körúton!

Ezt is szerettétek

A szélsőjobboldali befolyás azonban töretlen a párton belül.

A zöldpolitikus Karácsony Gergely miért épp az olcsóbb autózásért tüntetők mellett állt ki a sárga mellénnyel?

Nem az a kérdés, hogy jöjjön-e a vasút privatizációja, hanem az, hogy mikor.

Twitter megosztás Google+ megosztás