+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Pintér Bence
2018. október 1. hétfő, 08:35
Miért épít a Fidesz sikeresen politikai univerzumot a szavazóinak, és miért nem sikerül ez az ellenzéknek? Pont azért, amiért a Marvel univerzum lenyomta a Batman-Superman vonalon mozgó DC-t.

Ez a cikk az Azonnali ma reggeli hírlevelében jött le, sok mással együtt! Iratkozz fel te is a Reggeli feketére, hogy ne maradj le minderről!

 

Petróczi Rafael, az Azonnali ifjú munkatársa nemrégiben egy remek elemzési szempontot villantott fel: mi a helyzet, ha úgy tekintünk a Fidesz által felépített alternatív valóságra, mintha az a manapság a mozipénztáraknál arató képregényes filmuniverzumok, egészen pontosan a Marvel filmes univerzumának (MCU) politikai megfelelője lenne? Kutakodtam egy darabig, de nem találtam olyan elemzést, ami hasonló szempontból vizsgálja ügyeink állását.

 

Pedig a párhuzam remek: a Fidesz és Orbán Viktor nem egy filmet, nem egy filmtrilógiát, hanem egy teljesen nyitott végű, több lazán összefüggő elemből felépülő, szépen, fokozatosan kiépített univerzumot hozott létre, ahonnan egyrészt mindenki kiválaszthatja a neki tetsző darabokat – miközben figyelmen kívül hagy másokat –, és ahol lehet pihentetni egyes témákat, motívumokat, miközben időről időre teljesen újakat hoznak be.

 

Az univerzumhoz való kötődés érzelmi alapú, nehezen kikezdhető, ha már sok rajongást invesztáltunk belé; a történet(ek) alakulásáról és tálalásáról azonban nem a fogyasztók, hanem azok készítői döntenek, akik ott ülnek a központban. Röviden:

 

a politika mára végleg olyan szimulákrummá vált, amelyet nem alakítunk, hanem készen befogadunk. Ezt ismerte fel jól a Fidesz,

 

és legkésőbb 2006-tól kezdve nekiállt az építkezésnek az első nagy főellenséggel: Gyurcsánnyal. 2010-től aztán jöttek a multik, a bankok, aztán Brüsszel, a migránsok és Soros. Ami éppen kellett. Soros kapcsán már végleg úgy működött a propagandagépezet, mintha egy James Bond-film főgonoszát akarná felépíteni a fogyasztóknak.

 

A baloldalnak a rendszerváltozás után volt egy sikeresnek mondható narratívája, ami jobboldalt, avagy az Antall-kormányt, majd a jobboldali térfélre benyomuló Fideszt a demokrácia életére törő veszedelemként, az antiszemita szélsőjobbal kokettáló opportunista csoportként ábrázolta. Ez a sötétnek mondható narratíva azonban a 2002-es választás után elfelejtett koncentrálni arra, hogy hősöket és pozitív történeteket is adjon; illetve olyan rossz kivitelben készültek el ezek, hogy 2010-re már csak a(z egyébként, mint kiderült teljesen jogos) riogatás maradt.

 

2010 után az ellenzéket több dolog is megakadályozta abban, hogy a Fideszéhez hasonló politikai univerzum felépítésével válaszoljon a kormánypártoknak. Ez helyzet egészen meglepő módon éppen az MCU fő ellenlábasához, a másik képregénykiadó DC filmes unverzumához teszi hasonlatossá a helyzetet.

 

Az MCU jól előre eltervezett menetelésének kezdetén a DC még nem volt olyan helyzetben, hogy gyorsan reagáljanak egy hasonló univerzum kiépítésével: pár éve jött ki egy nem olyan jól muzsikáló Superman-film, folyamatban volt még Christopher Nolan sikeres Batman-trilógiája, egy sor karakter (Zöld Íjász, Flash, stb.) pedig jól futó televíziós sorozatokban szerepelt.

 

Átfogó, központilag irányított metanarratíva helyett tehát a különféle alkotások szét voltak aprózva, mint a hazai ellenzék pártjai 2010 után. A helyzeten azóta sem sikerült változtatni:

 

sem a DC, sem a hazai, Orbán-ellenes ellenzék nem tudott egy koherens unvierzumot felépíteni. De miért?

 

1. A hangvétel

 

Mint említettem, a baloldalnak volt egy sikeres narratívája; ugyanúgy, ahogy a DC-nek pedig volt egy nagyon sikeres filmtrilógiája. A Christopher Nolan-féle Batman-trilógia sötét, realisztikus, búvalbaszott hangvétele, kékes-feketés színvilága nagyon működött a nézőknél és a kritikusoknál. A filmes univerzum kiépítésekor tehát úgy döntöttek, hogy maradnak is ennél a vonalnál, és csináltak egy Superman-filmet, ami ugyanolyan szenvedős lett, ráadásul a cserkészlelkű hős még ki is nyírta a végén a főgonoszt. Ezt a hangnemet aztán megőrizték a következő két filmre is, sokak nagy bánatára.

 

A hazai ellenzéki pártok ugyanígy ragaszkodnak ahhoz a hangvételhez, ami egész egyszerűen elfáradt. 2010-ig az volt a szöveg, hogy Orbán diktátor akar lenni, 2010 után pedig már rögtön az, hogy diktátor is lett. Hiába tartalmazza ez a sommás állítás az igazság lényegét, ettől függetlenül, mint azt láthatjuk a választási eredményen, nem mozgat meg elég embert. Ennek az az oka, hogy miközben ezt az egy elemet pörgeti mindenki, elmaradt az univerzum egyéb részeinek felépítése: se együtt, se külön-külön pártonként nincsenek átfogó történetek, pozitív üzenetek.

 

2. Sietség és szétesés

 

A DC-nek nagyon sietnie kellett volna saját unverzuma felhúzásával: miközben a Marvel kényelmes tempóban, évi két-három filmmel építette az unverzumát, addigra ők már óriási hátrányban voltak. Ezért úgy döntöttek, hogy átugorják a karakterek egyenkénti felépítését (hiszen úgyis tudod, ki az a Batman, meg ki az a Superman), és inkább rögtön összeugrasztják az összes szereplőt. Legyen minél előbb összefogás!

 

Ebből a Batman v Superman című filmben legalább olyan jó veszekedés keveredett, mint a 2014-es és 2018-as ellenzéki összefogós/koordinálós tárgyalásokon, bár azok nem fajultak a tettlegességig.

 

A lényeg az, hogy a DC nagy, több hőst felvonultató, összefogós filmje teljesen súlytalan lett, mivel a Marvellel ellentétben nem építették fel rendesen, filmről filmre a karaktereket. Nem igazán volt kiért izgulni. És ha már itt tartunk...

 

3. Karakterek

 

Mint említettem, talán Tamás Gáspár Miklóson kívül mindenki tudja, ki Batman és Superman, de még az is lehet, hogy ő is ismeri az amerikai képregények két ikonikus figuráját. A DC ezért úgy döntött, hogy nem vesződik nagyon a dolgokkal, pedig a 2013-as Acélember annyira azért nem fejtette ki Superman karakterét, emellett adtak egy kiöregedett, elfáradt Batmant. Ugyanígy minden előzmény nélül kaptuk meg a többi hőst is.

 

A hazai ellenzék hasonlóképpen egyrészt már kiöregedett és elfáradt figurákat vonultatott fel; illetve hozott be olyan új karaktereket, akikkel kapcsolatban semmi igazán életképes előzménytörténetre nem tudtak hagyatkozni a fogyasztók. 

 

4. A központosított történetmesélés hiánya

 

„Az egész összefügg” – ez a Marvel-unverzumának mottója, ami egyébként nem igaz (a TV-s sorozatok eléggé kilógnak a filmes történetekből mára), de lényegileg stimmel: azért működik a dolog, mert egy központban írják a filmeken átívelő történetet. A DC-nél azonban egyre nagyobb a szétesés: egyrészt már Az Igazság Ligája feljavításához is behúzták a Marvel-univerzumot felépítő egyik kulcsfigurát, Joss Whedont: 

 

ez olyan, mintha az ellenzék hirtelen leigazolná mondjuk Habony Árpádot.

 

Másrészt miközben készülnek a kontinuitáson belüli filmek, elkezdtek dolgozni attól teljesen független projekteken. Így lehet, hogy most készül három olyan film is, amiben szerepel a DC-univerzum ikonikus főgonosza, Joker: de ebből az egyik az összes többi projekttől teljesen független film. Ezen kívül folyamatos rendező- és forgatókönyvíró-váltások jellemzik a többi filmet is. Nem látszik az, hogy lenne egy kreatív egység a káosz mögött.

 

5. Tényleg ugyanott tartanak

 

Végül, de nem utolsó sorban: múlt héten jelentette be Karácsony Gergely (Párbeszéd) és Tóth Bertalan (MSZP), hogy előválasztáson keresnék meg a legalkalmasabb főpolgármester-jelöltet. (Már ha ezt jelentették be – a Mérce szerint nem.) Tudjuk ez mit jelent. Ha lesz előválasztás, ha nem, indul a casting, aminek a múltkor először Falus Ferenc, majd Bokros Lajos lett a vége.

 

A DC univerzumában mindeközben három film után váratlanul megváltak a Supermant alakító Henry Cavilltől. Senki sem hiheti el azonban, hogy lesz DC univerzum Superman nélkül, szóval mondhatjuk: itt is elindul hamarosan a casting. Ki lesz a DC, és ki a baloldali ellenzék fővárosi Supermanje? Talány.

 

Tetszett a cikk? Mindez az Azonnali ma reggeli hírlevelében jött le, sok mással együtt! Iratkozz fel te is a Reggeli feketére, hogy ne maradj le!

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Kína első nagy sci-fi filmje hamar az ország egyik legnézettebb filmje lett: hamarosan itthon is láthatjuk.

A kormány változik, csak az elnök személye biztos pont: Nurszultan Nazarbajev már 1991 óta Kazahsztán elnöke, ezalatt kilenc kabinetet „fogyasztott el”.

A magát fehér nacionalistaként meghatározó férfi „a világon szinte mindenkit” lemészárolt volna, példaképe pedig a norvég tömeggyilkos Anders Breivik.

Szavaztak az államok uniós nagykövetei, és Kövesi helyett egy franciára a bíznák az uniós korrupció üldözését. Még semmi nem dőlt el végleg.

A kormánymédia egész héten helyesen írni nem tudó ellenzéki politikuson pörgött. De elírásaik nem csak nekik vannak.

A hét kérdése

Minden mentességet és segítséget megkap Budapesten az egykori KGST-bank, a Nemzetközi Beruházási Bank. Mit adjanak cserébe ezért?

Azért ide elnéznénk

Ki dönti el, hogy mi a tudás? Erről is szó lesz február 22-én.

Milyen a furmint, ha balaton-felvidéki? Kóstold végig őket a február 22-23-i hétvégén!

Készült egy film az 1989-2018 közötti Magyarországról. Bemutató február 27-én!

Kóstold végig a legjobb badacsonyi borokat Budapesten, március 9-én, szombaton!

A branding hatásait járják körül magyar alkotók Pozsony egyik legmenőbb kiállítóterében, a Kunsthalléban, április 14-ig!

Ezt is szerettétek

Lassan egy éve, hogy a független Márki-Zay Péter vezeti polgármesterként a várost, Lázár János hátországát. Körülnéztünk ott. Videó!

Arra kértük az MTA mellett tüntető tudósokat, hogy foglalják össze: ugyan mire jó az embereknek a bölcselkedés?

Miért kormányoz együtt az EU-párti Öt Csillag Mozgalom Olaszországban az unió gyengítésén munkálkodó Matteo Salvinivel? Interjú az EP-ből!

Milyen lesz a kontinens, amikor százéves lesz a világ legsikeresebb utópisztikus projektje? Mondjátok el ti az Azonnali novellapályázatán!

Twitter megosztás Google+ megosztás