Tudja, mi a különbség Románia és Magyarország között? Romániában tüntetnek a politikusok ellen

Monica Macovei korábbi román igazságügyi miniszter hozta létre annak idején a hírhedt DNA-t, a korrupcióellenes ügyészséget. Az Azonnalinak most elmondta, miért támogatja a magyar kormány elleni 7-es cikkelyes eljárást, és miért támogatna egy ugyanilyet a román kormány ellen is. De beszélt a CEU-ról, a románok és a magyarok közti különbségről, valamint arról is, hogy szerinte az RMDSZ szándékosan szeretné szegénységben tartani a romániai magyarságot. Interjú.

Ön felszólalt az Európai Parlamentben a 7-es cikkelyes eljárás megindításáról szóló vitában, és azt ecsetelte, hogy a Magyarország elleni eljárás korrekt. Ott azonban csak másfél perc állt a rendelkezésére. Ki tudná most bővebben fejteni a véleményét?

Olyan evidens dolgokról van szó, amelyeket mindenki lát: a sajtószabadság évek óta tartó korlátozásáról, vagy arról, ahogyan Orbán az ellenzékről és Európáról beszél. Tulajdonképpen ellene van minden európai értéknek. Többször szoktam mondani embereknek:

Ilyenkor ugyanis figyelmen kívül hagyja az Európai Unióban létező demokratikus értékrendet. Ahogyan egy utánam felszólaló kolléga is mondta: ha Magyarország nem lenne EU-tag, és most jelentkezne, hogy az szeretne lenni, akkor nem vennék be azok miatt, amik mostanság ott történnek. Evidens az is, hogy Orbán manipulálja a magyar népet: a vita előtti felszólalásában például azt mondta, hogy az EU a magyarokat támadja, és nem a magyar kormányt. 

Nem, nem a magyarokat kritizáljuk, és nem ellenük hozunk intézkedéseket, hanem egyes magyar politikusok ellen. Orbánnak az OLAF-fal is problémája akadt, a kollégák azt mondják, hogy a pénz – azaz a mi pénzünk, az európai adófizetők pénze – a családtagjai, és a hozzá közel állók zsebébe jutott. Azért adunk mi évről évre annyi pénzt Magyarországnak, hogy ez történjen? Az OLAF nyomozásai alapján harmincöt projektről van szó, amelyet EU-s alapokból társfinanszíroztak. 40 millió eurónyi összeg tűnt el, most meg a szervezet egy visszaszerzési eljárást indított el.

És ha Románia akarna ma bekerülni az EU-ba, akkor bevennék? Úgy, hogy az igazságügyi törvényeket éppen módosítják, úgy, hogy augusztus 10-én a csendőrök erőszakosan léptek fel a tüntetőkkel szemben?

Romániában az emberek utcára vonultak és tüntettek. Augusztus 10-én a hivatalos adatok alapján 120 ezren vonultak ki. A diaszpórából több ezer kilométerről mentek haza emberek, hogy a kormány ellen tüntessenek, és valójában jóval többen voltak, mint azt a hivatalos számok mutatják: körülbelül 250 ezren lehettek a bukaresti Győzelem téren. Ha pedig ilyen sokan tüntetnek, az valamit jelent. Amikor tüntetnek, akkor az sokkal erősebb üzenet, mintha egy ellenzéki politikus tiltakozik valami ellen.

Tehát ez a legnagyobb különbség a két ország között, Romániában tüntetnek a politikusok ellen. Az emberek normális esetben nem viselik el a diktatúrát, és fellépnek a diktátorok ellen.

Mit gondol, Magyarországon ez miért nem történik meg?

Elsősorban azért, mert az emberek manipulálva vannak: folyamatosan azt hallják, hogy az Európai Unió ellenük van, hogy szankcionálni akarja őket. És ha folyton ezt hallják, akkor kialakul egy negatív érzés bennük az Unióval szemben. Ez Moszkva módszere is. Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke is megkérte Orbánt, hogy ne keverje ebbe az ügybe bele a magyar népet. Mert Orbán azzal, hogy folyamatosan azt szajkózta, hogy a 7-es cikkelyes eljárás Magyarország ellen indul, valószínűleg az otthoniaknak üzent, akik nézték a közvetítést. Megint manipulálni akarta őket.

Ön annak idején Budapesten, a CEU-n tanult. Milyen volt, mi a véleménye az egyetemről?

Sőt! Az első CEU-n végzett generációban voltam benne. Fantasztikus dolog volt, mert amikor Közép- és Kelet-Európában

Abban az időben nagy szükség volt oktatásra, hiszen még arra sem volt pénzünk, hogy kiutazzunk egy másik országba tanulni. És akkor Soros György megalapította ezt az egyetemet Magyarországon. Ezrek jártak az idők során a CEU-ra, ezrek, akiknek nem volt máshol lehetőségük megtanulni azokat a dolgokat, amiket a CEU-n igen. És nem Soros Györgytől tanultunk, éveken keresztül nem is láttam egyszer sem.

Európai jogot és emberi jogokat tanultunk, ír, amerikai, magyar professzoroktól. És tanultunk a demokráciáról is. Én összehasonlító alkotmányjogot tanultam. Éppen vége volt a kommunizmusnak, nagyon fontos volt, hogy ezeket mihamarabb megtanuljam: hogyan működik egy parlamentáris köztársaság, egy elnöki köztársaság, mit jelent a bírói függetlenség, a sajtó függetlensége. Mindezeket a CEU-n tanultam meg.

Mit gondol, a Fidesz miért tud ennyire jól mobilizálni Soros Györggyel?

Abszolút szégyen, amit művelnek, főleg olyan kontextusban, hogy Orbán is Soros-ösztöndíjas volt, és egy évig tanult Oxfordban Soros pénzén.

De mégis, miért nem működött ez Romániában például, ahol Liviu Dragnea, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke maga is megpróbálta néhányszor démonizálni Sorost?

Romániában is manipulálva vannak az emberek, csak meg kell nézni a legutóbbi választásokat, ahol a PSD az emberek 18 százalékának támogatásával alakított kormányt. Természetesen a választókorúak körében ennyi az arány, nem a szavazók körében. Ha a számokat nézzük, akkor feltűnő, hogy mennyien maradtak otthon, az urnáktól távol. Az emberek már nem akarnak a régi pártokra szavazni. Új, demokratikus, nem szélsőséges pártokra van szükség. És Romániában az extrémizmus nem jelent meg az elmúlt években.

Nincsenek szélsőségek? Sem a magyarok, sem a romák ellen?

Nincsenek. Ne vicceljünk már, hogy a magyarok ellen lennének.

Mert szeretik az embereket szegénységben tartani. Mert egy szegény és tanulatlan embert, aki kevesebb információhoz jut hozzá, könnyebb becsapni. Mindig is ezt csinálták. Sajnálom.

Nem inkább a román állam tehet erről? Hogy például nem fektetnek be az ottani infrastruktúrába?

Nem fektet, ez igaz, de az RMDSZ folyton hatalmon van. Mi gátolta meg őket, hogy ezekért küzdjenek, amikor például kormányon is voltak? Amikor kormányon vagy, akkor figyelj arra, hogy befektess Hargita és Kovászna megyébe! Szóval mi, vagy ki gátolja meg őket ebben? Semmi és senki!

Van olyan párt most Romániában, amelyet közel érez magához? Most ugyan pártnélküliként foglal helyet az Európai Parlament ECR-frakciójában, de vajon gondol-e arra, hogy ismét tagja legyen valamelyik romániai erőnek?

Nem tudom még, mit fogok csinálni. Én olyan vagyok, hogy független maradok akkor is, ha benne vagyok egy pártban. A függetlenség ugyanis inkább egy lelkiállapot. Akkor sem hiszem, hogy föltétlenül követnem kellene a pártutasításokat, ha tag vagyok egy pártban. Olyankor is másként szavazok, mint a többiek, ha másként gondolok valamit.

No de a következő EP-választásokon is fog indulni? És ha igen, akkor függetlenként? Vagy kapott már pártoktól ajánlatokat?

Még nem döntöttem el. Most már tíz éve vagyok képviselő az EP-ben, és vannak más ajánlataim is. Mindig is úgy éltem, ahogy szerettem volna. Éveken át küzdöttem az emberi jogokért, dolgoztam a Helsinki Bizottságban, voltam igazságügyi miniszter is, dolgoztam a Balkánon, Koszovóban, Szarajevóban a nemzetközi közösség megbízásából, majd az Európai Bizottságnak is, aztán Macedóniában a brit kormány megbízásából. Ezzel csak annyit akarok mondani, hogy szeretem a változatosságot.

A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR), a Nemzeti Liberális Párt (PNL) vagy Dacian Cioloș volt miniszterelnök (Platforma România 100) részéről érkeztek megkeresések?

Erről nem mondanék részleteket. Magánügy.

Amennyiben az Európai Parlament, vagy az Európai Bizottság úgy döntene, hogy 7-es cikkelyes szankciós eljárás indul Románia ellen is, támogatná ezt? Szavazna a mostani kormány ellen?

Hogyne szavaznék, amikor a kormány könnygázt vet be a nép ellen, és én is tagja vagyok ennek a népnek? Az emberek ellen, akik utcára vonultak, a románok ellen, a diaszpórában élők ellen. Könnygázt vetettek be, gránátokat hajigáltak az emberek közé, gumilövedékkel lőtték őket, többen megsérültek.  Az emberek nem kaptak levegőt, az utcákba rohantak a térről, hogy lélegezhessenek.

A tüntetések egyik kiváltó oka az igazságügyi törvények módosítása. Utoljára ön volt az, aki ezekhez a törvényekhez drasztikusan hozzányúlt. Mik a legnagyobb különbségek a módosításban?

Rengeteg különbség van, és főleg abban, ahogy a parlament a büntetőjogi szabályokat módosította. Ezzel ugyanis megsértették az igazságszolgáltatás függetlenségét, valamint az ügyészség függetlenségét is, amelyet 2005-ben én tettem lehetővé. Továbbá megszüntettek összeférhetetlenségi tényállásokat is, és még folytathatnám.

Ha például egy polgármester kiír egy közbeszerzést, és az ő, vagy valamelyik rokonának cége nyeri azt meg, az összeférhetetlenség. Szintén az, ha egy parlamenti képviselő a kabinetben alkalmazza valamelyik rokonát. Sokan csinálták ezt, és rendszerint felfüggeszett börtönbüntetést kaptak érte. Erre fel most fogták, és hatályon kívül helyezték ezeket a szabályokat: már csak akkor számít az ilyesmi korrupciós esetnek, ha valakit már elítéltek más ügyben.

Ez tette Tudorel Toader igazságügyi miniszter, de miért is? Mert ezt akarják a kormányon levők, holott a mostani kormány tele van zűrös ügyekkel. Én pont ellenkezőleg gondolkodtam, behoztam az igazságszolgáltatásba az összeférhetetlenség fogalmát, és garantáltam az ügyészek függetlenségét, hogy még a hierarchiában fölötte álló ügyésznek se legyen lehetősége beleszólni egy-egy ügybe. Ugyanakkor automatizáltam a rendszert is, például, hogy az ügyeket egy számítógép továbbítsa a bírókhoz, és ne lehessen előre tudni, ha másik bíróhoz kerül egy-egy ügy. Tulajdonképpen informatizáltam az igazságszolgáltatást.

Egy dologban azonban ugyanazt tette, mint most Toader igazságügyi miniszter úr, hogy az ügyészeket már nem a Legfelsőbb Bírói Tanács (CSM) nevezi ki. Ez miért jó?

Mivel a CSM 19 ember kollektív testülete, akik titokban szavaznak, ezért az intézmény maga sosem tudja vállalni a felelősséget. Ha például kinevezik a főügyészt, és egy év múlva az fog látszani, hogy nő a bűnözési ráta, akkor ki fog azért felelősséget vállalni azok közül, akik anonim módon szavaztak? Jobbnak tartanám, ha a rendszerben megjelenne az egyéni felelősség.

Vállalja az igazságügyi tárca! Van mögötte egy miniszter névvel és arccal. Tudorel Toader, a miniszter jelöli ki a Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) vezetőjét, és ő akarja visszahívni az ügyészt, aki az augusztus 10-i bukaresti csendőri túlkapásokat vizsgálja. Utána pedig ezt jóváhagyja az államfő, aki szintén névvel és arccal vállalja mindezt. Legalábbis eddig így volt, de nemrég megszüntették ezt a lehetőséget, Klaus Johannisnak már nincs joga beleszólni.

Mit gondol a DNA-ról, mi fog változni az új főügyész kinevezésével?

Nem egy független személyt jelöltek ki a hivatal élére. Nem ismerem őt, úgyhogy ezeket a dolgokat a sajtóban megjelent információkra alapozva mondom. De hát végül is nem azért váltották le Kövesit, hogy helyébe egy másik független ügyészt jelöljenek ki, hanem azért, hogy ne ítéljék el őket, hogy megszabaduljanak a nyomozásoktól, a vagyonelkobzásoktól. Hogy továbbra is lophassanak, és ne büntessék meg őket emiatt. És persze Toader miniszter úr teszi a javaslatot a DNA vezetőjének kinevezésére. Nincs rendben, hogy egy politikai szereplő válassza ki a főügyészt, hiszen mindig rendelkezni fog egy többséggel, amelynek segítségével kénye-kedve szerint dönthet erről.

FOTÓK: Bukovics Martin / Azonnali

Az interjú eredetiben, román nyelven is elérhető az Azonnalin.