+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Pintér Bence
2018. szeptember 26. szerda, 20:05
Csak akkor adták volna ki A hobbitot, ha a fantasy atyja bizonyítja, hogy nincs zsidó felmenője.

Manapság alkalmanként nekimennek J. R. R. Tolkiennak, A Gyűrűk Ura és A hobbit szerzőjének azért, mert könyveiben az összes sötét bőrű rosszfiú délről és keletről jön, női szereplők alig akadnak vagy szólalnak meg, a törpök pedig leginkább a zsidók karikatúráinak tűnnek, ilyesmi.

 

Mindeközben azonban kiderült, hogy

 

hiába minden vélelmezett inherens rasszizmus és antiszemitizmus, a náci Németországban azért annyira nem ragaszkodtak a szerző első könyvének kiadásához.

 

A Newsweek szedte elő újra a levelezést, amelyből kiderül, hogy egy német kiadó 1936-ban érdeklődött a történet iránt – egy olyan német kiadó, amelyet zsidó tulajdonosai éppen akkoriban kényszerültek eladni egy árja németnek a nürnbergi törvények alapján. Kidobták a zsidó munkavállalókat a cégtől, és ejtették a zsidó szerzőket is.

 

Ennek nyomán aztán a Tolkienhoz címzett levélben azt is kikötötték, hogy a fordítás megkezdése előtt biztosra kell menniük: a szerzőnek igazolnia kell, hogy árja származású.

 

Tolkien – mint azt angol kiadójának címzett levelében említi – kissé értetlenül állt a dolog előtt. Azon tanakodott, hogy vajon csak azért akarják vele kapcsolatban alkalmazni az „elmebeteg törvényeiket”, mert német a neve, vagy minden külföldi íróval így járnak el? Végül arra jutott, hogy bár igazolni tudná származását, nem kéne belemennie ebbe a dologba, és le kéne mondania a német kiadást. Vagy ha mégis kiadják, akkor ragaszkodnia kéne ahhoz, hogy az igazolás ne jelenjen majd meg a könyvben. 

 

Végül az angol kiadóhoz írt levélhez két válaszlevél-vázlatot csatolt: az egyikben egyszerűen nem vett tudomást a német kiadó kéréséről, a másikból azonban világosan kiolvasható, hogy mit gondolt Tolkien a nácikról:

 

„Köszönöm levelét. Sajnos nem értem világosan, hogy mit ért »arisch« alatt.

 

Nem vagyok árja származású: ez indo-iránit jelent; és amennyire tudom egyik ősöm sem beszélt hindu, perzsa, cigány, vagy bármilyen más rokon dialektusokat.

 

De ha úgy kell értenem kérdését, hogy zsidó származású vagyok-e, csak annyit tudok felelni, hogy sajnos egyik ősöm sem származott eme tehetséges népből. Az ükapám a tizennyolcadik században érkezett Németországból Angliába, így nagyrészt angol származék vagyok és angol alattvaló – amely ténynek azt gondolom elegendőnek kéne lennie.

 

Hozzászoktam ugyanakkor, hogy német nevemhez büszkeséggel viszonyuljak, és így tettem a legutóbbi, sajnálatos háború időszaka alatt is, amely során az angol seregben szolgáltam. Nem hagyhatom azonban megjegyzés nélkül, hogyha

 

az ilyesfajta rettenetes és irreleváns vizsgálódás szabályszerűséggé válik az irodalomban önöknél, akkor nincs mesze az idő, amikor egy német név többé nem lesz büszkeség forrása.

 

Kérésük kétségkívül azért érkezett hozzám, hogy megfelelhessenek országuk törvényeinek. De helytelennek tartom azt, hogy ezeket a törvényeket más országok állampolgáraira is alkalmazni kívánják, még akkor is, ha ennek lenne bármi relevanciája (mint ahogy egyébként nincs) az írásom minősége és kiadhatósága szempontjából, amely írást a jelek szerint önök anélkül is élveztek, hogy bármit tudtak volna a származásomról.”

 

Nem tudni, hogy Tolkien kiadója végül melyik levelet küldte el a német kiadónak, az azonban bizonyos, hogy A hobbit végül csak húsz évvel később, 1957-ben jelent meg német fordításban.

 

NYITÓKÉP: Wikipedia

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Mi történt pontosan Szombathelyen, és mi fog történni a városban az őszi választáson? Az Azonnali helyben járt utána!

Egy amerikai zoológus válaszolt az égető kérdésre: nem kell például állandóan zabálniuk, mint a teheneknek.

Tommy Robinson szerint a brilépés leghangosabb szószólója végső soron ugyanúgy egy milliomos tőzsdebróker, aki lenézi a melósokat.

Sok-sok gyerek születik, mi meg döntsük el, milyen Európában nőjenek fel. Erről szól a klip.

Mutatjuk 2019 Budapestjének valószínűleg legígéretesebb gyakornokságát: a miénket.

A hét kérdése

A Notre-Dame hétfői katasztrófája egész Európát megmozgatta. De vajon mi tudná összehozni a magyarokat?

Azért ide elnéznénk

Az Azonnali összeültet vitázni pár ifjú politikust április 25-én az Aurórában. Regisztráljatok!

Működik-e az ökologikus vidékfejlesztés? Mit kéne csinálniuk az önkormányzatoknak? Konferencia április 26-án.

Bringázz április 28-án a Margitsziget és a Városliget között több száz másik emberrel!

Április 25–28. között a Millenáris Parkba ismét kivonulnak a kiadók, és sok szerző is ott lesz.

Hogyan teljesített az Európai Bizottság a luxemburgi Jean-Claude Juncker vezetése alatt? Április 29-én a Corvinus Egyetemen megtudhatod.

Ezt is szerettétek

György Péter a Notre-Dame-on kívül a legújabb trianoni emlékmű terveiről is beszélt az Azonnalinak. Interjú!

Mi történt a dél-balkáni országgal és a Magyarországon menedékjogban részesített Nikola Gruevszki pártjával?

Révész Máriusz kormánybiztos Azonnalinak tett ígérete szerint kátyúzni is fognak a pénzből!

Elmentünk egy kampányfórumra Újvidéken, mert most először szavazhatnak az EP-választáson a vajdasági magyarok. Riport!

Twitter megosztás Google+ megosztás