Csattanós választ adott Tolkien a náciknak

Csak akkor adták volna ki A hobbitot, ha a fantasy atyja bizonyítja, hogy nincs zsidó felmenője.

Manapság alkalmanként nekimennek J. R. R. Tolkiennak, A Gyűrűk Ura és A hobbit szerzőjének azért, mert könyveiben az összes sötét bőrű rosszfiú délről és keletről jön, női szereplők alig akadnak vagy szólalnak meg, a törpök pedig leginkább a zsidók karikatúráinak tűnnek, ilyesmi.

Mindeközben azonban kiderült, hogy

A Newsweek szedte elő újra a levelezést, amelyből kiderül, hogy egy német kiadó 1936-ban érdeklődött a történet iránt – egy olyan német kiadó, amelyet zsidó tulajdonosai éppen akkoriban kényszerültek eladni egy árja németnek a nürnbergi törvények alapján. Kidobták a zsidó munkavállalókat a cégtől, és ejtették a zsidó szerzőket is.

Tolkien – mint azt angol kiadójának címzett levelében említi – kissé értetlenül állt a dolog előtt. Azon tanakodott, hogy vajon csak azért akarják vele kapcsolatban alkalmazni az „elmebeteg törvényeiket”, mert német a neve, vagy minden külföldi íróval így járnak el? Végül arra jutott, hogy bár igazolni tudná származását, nem kéne belemennie ebbe a dologba, és le kéne mondania a német kiadást. Vagy ha mégis kiadják, akkor ragaszkodnia kéne ahhoz, hogy az igazolás ne jelenjen majd meg a könyvben. 

Végül az angol kiadóhoz írt levélhez két válaszlevél-vázlatot csatolt: az egyikben egyszerűen nem vett tudomást a német kiadó kéréséről, a másikból azonban világosan kiolvasható, hogy mit gondolt Tolkien a nácikról:

„Köszönöm levelét. Sajnos nem értem világosan, hogy mit ért »arisch« alatt.

De ha úgy kell értenem kérdését, hogy zsidó származású vagyok-e, csak annyit tudok felelni, hogy sajnos egyik ősöm sem származott eme tehetséges népből. Az ükapám a tizennyolcadik században érkezett Németországból Angliába, így nagyrészt angol származék vagyok és angol alattvaló – amely ténynek azt gondolom elegendőnek kéne lennie.

Hozzászoktam ugyanakkor, hogy német nevemhez büszkeséggel viszonyuljak, és így tettem a legutóbbi, sajnálatos háború időszaka alatt is, amely során az angol seregben szolgáltam. Nem hagyhatom azonban megjegyzés nélkül, hogyha

Kérésük kétségkívül azért érkezett hozzám, hogy megfelelhessenek országuk törvényeinek. De helytelennek tartom azt, hogy ezeket a törvényeket más országok állampolgáraira is alkalmazni kívánják, még akkor is, ha ennek lenne bármi relevanciája (mint ahogy egyébként nincs) az írásom minősége és kiadhatósága szempontjából, amely írást a jelek szerint önök anélkül is élveztek, hogy bármit tudtak volna a származásomról.”

Nem tudni, hogy Tolkien kiadója végül melyik levelet küldte el a német kiadónak, az azonban bizonyos, hogy A hobbit végül csak húsz évvel később, 1957-ben jelent meg német fordításban.

NYITÓKÉP: Wikipedia