+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Pintér Bence
2018. szeptember 26. szerda, 20:05
Csak akkor adták volna ki A hobbitot, ha a fantasy atyja bizonyítja, hogy nincs zsidó felmenője.

Manapság alkalmanként nekimennek J. R. R. Tolkiennak, A Gyűrűk Ura és A hobbit szerzőjének azért, mert könyveiben az összes sötét bőrű rosszfiú délről és keletről jön, női szereplők alig akadnak vagy szólalnak meg, a törpök pedig leginkább a zsidók karikatúráinak tűnnek, ilyesmi.

 

Mindeközben azonban kiderült, hogy

 

hiába minden vélelmezett inherens rasszizmus és antiszemitizmus, a náci Németországban azért annyira nem ragaszkodtak a szerző első könyvének kiadásához.

 

A Newsweek szedte elő újra a levelezést, amelyből kiderül, hogy egy német kiadó 1936-ban érdeklődött a történet iránt – egy olyan német kiadó, amelyet zsidó tulajdonosai éppen akkoriban kényszerültek eladni egy árja németnek a nürnbergi törvények alapján. Kidobták a zsidó munkavállalókat a cégtől, és ejtették a zsidó szerzőket is.

 

Ennek nyomán aztán a Tolkienhoz címzett levélben azt is kikötötték, hogy a fordítás megkezdése előtt biztosra kell menniük: a szerzőnek igazolnia kell, hogy árja származású.

 

Tolkien – mint azt angol kiadójának címzett levelében említi – kissé értetlenül állt a dolog előtt. Azon tanakodott, hogy vajon csak azért akarják vele kapcsolatban alkalmazni az „elmebeteg törvényeiket”, mert német a neve, vagy minden külföldi íróval így járnak el? Végül arra jutott, hogy bár igazolni tudná származását, nem kéne belemennie ebbe a dologba, és le kéne mondania a német kiadást. Vagy ha mégis kiadják, akkor ragaszkodnia kéne ahhoz, hogy az igazolás ne jelenjen majd meg a könyvben. 

 

Végül az angol kiadóhoz írt levélhez két válaszlevél-vázlatot csatolt: az egyikben egyszerűen nem vett tudomást a német kiadó kéréséről, a másikból azonban világosan kiolvasható, hogy mit gondolt Tolkien a nácikról:

 

„Köszönöm levelét. Sajnos nem értem világosan, hogy mit ért »arisch« alatt.

 

Nem vagyok árja származású: ez indo-iránit jelent; és amennyire tudom egyik ősöm sem beszélt hindu, perzsa, cigány, vagy bármilyen más rokon dialektusokat.

 

De ha úgy kell értenem kérdését, hogy zsidó származású vagyok-e, csak annyit tudok felelni, hogy sajnos egyik ősöm sem származott eme tehetséges népből. Az ükapám a tizennyolcadik században érkezett Németországból Angliába, így nagyrészt angol származék vagyok és angol alattvaló – amely ténynek azt gondolom elegendőnek kéne lennie.

 

Hozzászoktam ugyanakkor, hogy német nevemhez büszkeséggel viszonyuljak, és így tettem a legutóbbi, sajnálatos háború időszaka alatt is, amely során az angol seregben szolgáltam. Nem hagyhatom azonban megjegyzés nélkül, hogyha

 

az ilyesfajta rettenetes és irreleváns vizsgálódás szabályszerűséggé válik az irodalomban önöknél, akkor nincs mesze az idő, amikor egy német név többé nem lesz büszkeség forrása.

 

Kérésük kétségkívül azért érkezett hozzám, hogy megfelelhessenek országuk törvényeinek. De helytelennek tartom azt, hogy ezeket a törvényeket más országok állampolgáraira is alkalmazni kívánják, még akkor is, ha ennek lenne bármi relevanciája (mint ahogy egyébként nincs) az írásom minősége és kiadhatósága szempontjából, amely írást a jelek szerint önök anélkül is élveztek, hogy bármit tudtak volna a származásomról.”

 

Nem tudni, hogy Tolkien kiadója végül melyik levelet küldte el a német kiadónak, az azonban bizonyos, hogy A hobbit végül csak húsz évvel később, 1957-ben jelent meg német fordításban.

 

NYITÓKÉP: Wikipedia

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Az október elsejétől életbe lépő szigorúbb szabályok a rendezvényeket, a maszkviselést és a vásárlást is érintik.

Beismerik, hogy kevés idejük volt a fejlesztésre, de szerintük jól csináltak mindent.

Grafikonokon mutatjuk, hogyan terjed a járvány Magyarországon és a környező országokban.

Donald Tusk nem hiszi, hogy a Fideszt még meg lehetne győzni arról, hogy térjen vissza a néppárti elvekhez. És ami az EPP-elnök szerint nehezíti a dolgot: a pártok többsége lapít, mert a pártegységet félti.

Miért tudott nyerni Temesváron a német jelölt? Mennyire volt befolyással a járvány a románokra? Interjú Claudiu D. Tufiș bukaresti politológussal!

Formabontó öltetnek tűnt Mike Gielené, aki egy eltérített helikopterrel szöktette volna meg párját a börtönből – az út lefoglalásánál azonban a saját nevét adta meg.

A hét kérdése

Orbán Viktor bejelentette, a Magyar Közlöny megírta: hétfőtől minden szórakozóhely és kocsma legkésőbb este 11 óráig lehet nyitva. Mit hoz majd magával a 23 órás zárás?

Azért ide elnéznénk

A „kocsmai evangelizáció” jegyében fog erről beszélgetni Fabiny Tamás püspök, Kajdi Csaba influenszer és Török Csaba pap. Szeptember 29.

Mit tanulhat, exportálhat Budapest Bécsből? Erről beszél Techet Péter, az Azonnali főmunkatársa az IDEA szervezésében. Október 1.

Vitatható ökopolitika Schiffer Andrással október 3-án.

Ezt is szerettétek

A tíz, legrövidebb idő alatt helyes megfejtést beküldő versenyző iskolája egy-egy nagy értékű okosbútorral lesz gazdagabb.

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Miben tud egyetérteni a szélsőjobboldal és a Háttér Társaság? Dúró Dóra és Dombos Tamás a Helyzetben!

Mi köze a belarusz diktátornak az oroszokhoz? Miért belarusz, miért nem Fehéroroszország?

Twitter megosztás Google+ megosztás