+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Kollai István
2018. szeptember 24. hétfő, 20:31
A politikusok látják, hogy a középkorról jobban tudnak beszélni az embereknek, mint arról, hogy mi lesz négy év múlva. Nemzetállamok vagy föderáció – ki tudja? Inkább megvédjük magunkat, mint Hunyadi János tette.
Miért menekülünk a múlt idealizált világaiba a jövő firtatása helyett? Miért erősebb a nosztalgia a jövő kutatásánál?

 

Ezeket a kérdéseket kutatja Zygmunt Bauman Retrotópia című könyve. A szociológus szerint a modern világ minden bizonytalansága és durvasága eltántorít minket attól, hogy szívesen foglalkozzunk azzal, mi vár ránk. Zavarosnak érezzük a mát, gyorsan változik körülöttünk minden. Ezért nehezen tudunk arról gondolkodni, mi lesz holnapután vagy száz év múlva. Ellenben elég erős kép él bennünk a korábbi korokról, köszönhetően például a történelemoktatásnak.

 

A korábbi évtizedekre vagy akár évszázadokra jellemző jövőorientált gondolkodást így tehát felváltotta lassan a múlt újrafelfedezése, valahai világok idealizált kontúrjainak felfestése – mondja Bauman. Utópiák helyett retrotópiákat gyártunk.

 

Ebből a megközelítésből egy nagy, globális tendencia része az, amit ma például a magyar közbeszédben is tapasztalunk, ahol se szeri, se száma a modernizáció előtti világ iránti nosztalgikus megjegyzéseknek, a tömegtársadalomhoz vezető felvilágosodással szembeni kritikának.

 

Mégis, van egy nagy különbség a hazai és a nyugati nosztalgiák között: utóbbiak főként egy letűnt polgári világ iránt lelkesednek, egy polgári világot sírnak vissza. A társadalmi nyilvánosság eltorzulásáról könyvet író Jürgen Habermas például a polgári szalonok belső nyilvánosságának atmoszféráját idealizálja, ahol a vita konstruktív volt, egyáltalában: vita volt, nem pedig a tömegek manipulációjáról vagy kényszeredett meggyőzéséről szólt a közbeszéd.

 

De ez a világ a Lajtán innen nem nagyon létezett sosem.

 

Az Osztrák-Magyar Monarchia rövid évtizedei alatt csillant meg valami a polgári mentalitásból, vagy a két világháború között; de ezek a polgári mikrokozmoszok is csak egy úri, rendies dominancia mellett fejlődhettek.

 

Nem győztes polgári forradalmak hozták létre ezeket, hanem kiegyezések, ezért a polgári világ alkupozíciói gyengék maradtak. Márai vagy Bartók is bárók, grófok és vitézek árnyékában alkothatott.

 

Magyarán itt, Közép-Európában nagyjából egy feudális világból estünk át rögtön a modern tömegtársadalmakba. Így aztán a modernizáció-kritika nem egy valahai polgári viselkedésnek ad újra táptalajt, hanem visszahátrálást jelent a középkorba.

 

Különösen amikor a politika megszólalásai erre rájátszanak. A politikusok látják, hogy a középkorról jobban tudnak beszélni az embereknek, mint arról, hogy mi lesz négy év múlva. Nemzetállamok lesznek, vagy föderáció – ki tudja? Egyáltalán ki tudja már, mit jelentenek ezek a folyton változó fogalmak?

 

Inkább megvédjük magunkat, mint Hunyadi János tette. Összefogunk a szomszédokkal, mint Károly Róbert tette. És főleg, munkát adunk mindenkinek, mint azt a korabeli urak tették

 

– hiszen ki lustálkodott a középkorban? Kinek nem jutott egy szabad kapanyél?

 

A középkor elképzelhető, még ha nem is úgy nézett ki, ahogy a fejünkben él. A rend iránti jogos és természetes vágy így lassan és alattomosan egy rendies világ iránti nosztalgiává alakulhat.

 

Kollai István írása először az Új Szó című felvidéki napilapban jelent meg. A Pozsonyban szerkesztett újsággal az Azonnali együttműködik, ezért is olvashattátok ezt a cikket itt és most.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Egy magyar tudós feloldotta savban, hogy a nácik ne találják meg, volt, aki elment csajozni vele, más meg simán eladta, több-kevesebb sikerrel.

Nem csak Szávay István gondolja úgy, hogy jelentős részben a Jobbikon múlt a kétharmad. És szerinted? Szavazz!

Azért rendőröket is igénybe vett a légitársaság a művelethez, miközben ők adtak el több jegyet a kelleténél. Sztori a gépről!

A volt Óbudai Gázgyár veszélyes hulladéka már a Budapest számára létfontosságú ivóvízbázisokat is veszélyezteti.

Egy kutatás szerint minél több könyv vett körül tinikorodban, annál jobbak az olvasási és a számolási készségeid.

A hét kérdése

A Fidesz nagyon gyorsan lezavarta a kérdést, de mi a ti véleményetekre is kíváncsiak vagyunk a hét kérdésében.

Azért ide elnéznénk

A városrészt alapító Paulheim-családról, és az általuk építtetett épületek tucatjairól mesélnek október 20-án.

Ha szereted a sorozatot, és unatkoznál szombat este,
akkor ott a helyed!

Vasárnap 2,5 kilométeres gyalogtúrát indítanak
a főapátság körül.

A death metál banda október 23-án érkezik Magyarországra. Vendég: Hypocrisy, The Spirit.

Magyarországon tényleg egymillió alkoholbeteg él?
Ezt is megtudhatod október
25-én a Nyitott Műhelyben.

Ezt is szerettétek

A bajor keresztényszocialisták müncheni kampányzáróján járt az Azonnali csapata.

A bonyolult okfejtések helyett csak egy kis nyál kell hozzá.

De mégis mit nem sikerült eltanulni a magyar miniszterelnöktől?

Twitter megosztás Google+ megosztás