Hogy találd fel újra az egész civilizációt? Ez a könyv megmondja

Oké, szóval tegyük fel, hogy valamilyen úton-módon visszajutottál a sötének hívott középkorba. Mondjuk ki: az emberek többségéhez képest marha okos vagy. Tudod, hogy a Föld kering a Nap körül, remélhetőleg azzal is tisztában vagy, hogy a Föld nem lapos; és mondjuk arról is van fogalmad, hogy ha hullaboncolás után mész szülést levezetni, akkor érdemes kezet mosni.

Na ugye. Az egy dolog, hogy nehezen tudnánk számot adni az okostelefonunk mögött meghúzódó technológiák működési elvéről, a legtöbben valószínűleg a legegyszerűbb találmányok elmagyarázása közben is elakadnánk. Én is ilyen vagyok.

Ryan North új könyve, az angolul olvasható How to Invent Everything: A Survival Guide for the Stranded Time Traveler úgy indul, hogy beültél egy időgépbe, visszamentél valahova, de az időgép elromlott. Mivel azt sajnos biztos nem fogod tudni megjavítani, az ehhez adott gyári útmutató egy ennél egyszerűbb dolgot magyaráz el neked:

A könyv első oldalain egy hasznos flowchart segít meghatározni, hogy egyáltalán a földtörténet melyik korszakában vagy, olyan kérdésekkel, mint hogy kapsz-e levegőt, vagy hogy elsüllyedtél-e a forró lávában.

Ha szerencséd van, akkor egy olyan korszakban landoltál, amikor már vannak anatómiailag modern emberek. Innentől kezdődik ugyanis az a korszak, amikor a mai civilizációnak nevezett konstrukció legtöbb dolgát már fel tudod találni: minden le van írva hozzá a könyvben!

North fontossági sorrendben haladva először az alapvető technológiákat veszi sorra, mint a beszélt és írott nyelv, az arab számok, a tudományos módszer és a kalóriafelesleg fontossága; hogy aztán a mezőgazdaság alapvető fogásaitól kezdve a számítógépek építéséig végigvezessen a dolgokon.

A könyv kivégzése után a legérdekesebb tanulság – amin a szerző szeret is élcelődni – hogy rengeteg olyan technológia és találmány van, amit bármikor fel lehetett volna találni a történelemben, de különböző okokból csak egészen későn, a legtöbb esetben az elmúlt kétszáz évben jutottunk el odáig, hogy tényleg feltaláljuk.

A természettudományok mellett pedig pár fejezet összegzi a fontosabb zenei és filozófiai tudnivalókat is – utóbbi például pacsikról szóló rövid mondatokban foglalja össze a főbb világvallások és filozófiai iskolák mondanivalóját. (Monoteizmus: Isten adott nekem egy pacsit. Ateizmus: adtam magamnak egy pacsit.)

Itt van a könyv egyik fő hiányossága is: kevés hangsúlyt fektet az egyéb tudományokra, pedig ha a múltban ragadok, lehet, nem árt tudni pár dolgot a gazdaságról, a társadalom működéséről és az emberi pszichológiáról, amennyiben rá akarok venni másokat, hogy működjenek velem együtt.

A How to Invent Everything tehát akkor is izgalmas és szórakoztató olvasmány, ha nem ragadtunk a múltban, de érdekel minket, hogy hogyan működnek a világ dolgai, és hogyan épülnek egymásra az egyes technológiák – mindezek mentén pedig elgondolkodhatunk azon, hogy milyen tényezők akadályozták a civilizáció fejlődését tízezer éveken át.

És azt is megtudjuk, hogy hogy kell patkót készíteni. Meg számítógépet. Kell több?

Könyves Kálmánnak rengeteg jó könyve van még. Mutatjuk!

Van még itt cikk a témában:

Elbutíthat minket a klímaváltozás

Tíz magyar szépirodalmi könyv, ami fontos volt 2018-ban

1,5 millió dollárért adják el Einstein Isten-levelét