+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Petróczi Rafael
2018. szeptember 22. szombat, 08:00
A Sargentini-jelentés elfogadása sokkal többet adott a Fidesznek egy egyszerű kampánytémánál: az beleágyazódik a kormánypárt évek alatt felépített politikai univerzumába.

Kétségtelen, hogy a Sargentini-jelentés elfogadása – belpolitikai értelemben – jól jött a Fidesznek, és kampánytémaként minden bizonnyal ki fogja aknázni a benne rejlő lehetőségeket. Téved azonban az, aki hátradől, és elintézi annyival az egészet, hogy hát oké, kampánytéma lesz ez is, ennyi. Ahhoz ugyanis, hogy megértsük a Sargentini-jelentés valódi helyét és jelentőségét a Fidesz politikájában, ennél mélyebbre kell ásnunk, és vissza kell mennünk egészen a 2014-es kampányig.

 

Sok milliónyi programja volt a Fidesznek – a választók fejében

 

Össze se lehet számolni, hányszor vetette az ellenzék Orbán Viktor szemére, hogy a Fidesz 2014-ben nem rakott le az asztalra választási programot. Helyette a miniszterelnök annyit mondott csupán 2014. március 19-én, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara rendezvényén, hogy a Fidesz programja abban az egy szóban összefoglalható, hogy „Folytatjuk!”.

 

Ez elsőre egy üresnek ható jelszó, a lustaság ékes bizonyítéka, amit lehetővé tett magának a kormány azáltal, hogy a saját maga írta Alaptörvény értelmében a kormányalakításhoz mindössze a miniszterelnök személyét kell megszavaznia a parlamentnek. 2011 előtt a kormányprogramra is igent kellett mondani a törvényhozásnak, hogy az új kormány felállhasson.

 

Ez jól lehet, az új alkotmány hatálybalépése előtt is azt jelentette, hogy a mindenkori kormánytöbbség megszavazott mindent, amit kellett, és ilyenformán az ellenzéknek nem volt szerepe az új kormány megalakulásában. Mégiscsak a választók felé tett szimbolikus lépés volt, hogy a hivatalba lépő kormány programjával demonstrálta: van konkrét tervem arra, hogyan tegyem jobbá az életeteket! Olybá tűnhet tehát, hogy egy egyszerű jogi csűrcsavarral megspórolta magának a Fidesz ezt a munkát, és amolyan programpótlékként dobta az emberek elé azt az egyszavas mondatot, hogy folytatjuk. 

 

A valóság ezzel szemben az, hogy a Fidesz felismerte: a színes-szagos PDF-dokumentumokba, kampányfüzetekbe foglalt ígéretek ideje lejárt. Helyette pedig – kemény munkával – egy lazán összefüggő, koherens politikai univerzumot épített magának.

 

Ha megnézzük a 2014-es kampány Orbán-beszédeit, többségében nem üres lózungokkal találkozunk. A beszédek egyrészt tartalmazták az elért kormányzati eredményeket, mint a rezsicsökkentést vagy az emelkedő átlagbéreket, és szóltak a jövőre vonatkozó ígéretekről is, mint a megélhetési költségek további csökkentése vagy a teljes foglalkoztatottság elérése. Ezeken felül magukba foglaltak megannyi értéktelített állítást a kormánypártról, ami a magyarok, és nem a külföldi hatalmak érdekeit képviseli, illetve mondott valamit a Fideszt támogató politikai közösségről is, ami büszke, erős, és Dávidként bátran felveszi a harcot a Góliátok seregével. Pepitában pedig megtalálhatjuk ezekben a beszédekben a negatív értelmezéseket, értéktársításokat az ellenzékhez kapcsolódóan, akik „a pufajkát öltönyre, a tavarist Tavaresre cserélték”.

 

Ezzel még nem találta fel a Fidesz a spanyol viaszt. Klasszikus szabály, amit untig sulykolnak a politikai tanácsadók és ismételgetik a politológusok, hogy a pozitív és a negatív kampányelemek együtt alkotnak meggyőző kommunikációs csomagot. 

 

Akkor mégis miben alkotott újat a Fidesz? Abban, hogy a kampányelemeiből felépített egy egész politikai univerzumot. Egy olyan univerzumot, amiben lazán egymáshoz kötődő kormányzati cselekvések, tervek, ígéretek, értékállítások és világnézeti kinyilatkoztatások sodródnak ide-oda, és kapcsolódnak össze, fűződnek egymásba időről időre. A „Folytatjuk!” jelszóval pedig nem tett mást Orbán Viktor, minthogy a választók figyelmét erre az univerzumra irányította.

 

Az univerzum felépítésével megterítette a terülj, terülj asztalkámat, a „Folytatjuk!”-kal pedig felszólította a választót arra, hogy tessék kiválogatni a számodra legínycsiklandóbb falatokat.

 

És ugyanúgy, ahogy a Marvel-univerzum szereplői közül is kiválaszthatjuk a kedvencüket, a kormánypárti szavazók is megtették ezt a Fidesz univerzumában. Mindenki eldöntötte saját maga preferenciái, kívánalmai alapján, hogy mit fog folytatni a Fidesz, ha újabb négy évre megkapja a felhatalmazást. Az egyik ember mindenek előtt a rezsicsökkentés, a másik a startmunkaprogram, a harmadik a szemkilövető ellenzéktől való megvédés folytatására szavazott.

 

Ilyen értelemben a Fidesznek nem egy, hanem milliónyi programja volt 2014-ben, amik mind a választók fejében léteztek, és amik mind egy közös tőből fakadtak: a kormánypárt által az évek alatt felépített politikai univerzumból.


Most sem volt ez másképp, bár a Fidesz a 2018-as kampányban nem rakta piedesztálra azt az egy szót, ami a választókat ilyetén orientálta volna. Nem kell azonban politikatudósnak lenni ahhoz, hogy rájöjjünk: ami 2014-ben „Folytatjuk!”, az idén a „Megvédjük!” volt.

 

És akárcsak négy éve, a Fidesz-szavazó most is elképzelhette magának azt a kormányprogramot, amire ő a leginkább rezonál, és eldönthette, hogy a Fidesznek kitől kell leginkább megvédenie Magyarországot: Soros Györgytől, a migránsoktól, Brüsszeltől, az ENSZ-től, a CEU-tól, a balliberális, a hagyományos értékeket sárba tipró gondolkodásmódtól, és még hosszan lehetne sorolni. 

 

A nagy különbség a két kimondatlan, a Fidesz-kampányokat összefoglaló, egybefogó szlogen között, hogy míg a „Folytatjuk!” kifejezetten pozitív társításokat vont maga után, addig a „Megvédjük!” sokkal inkább a negatív asszociációknak engedett teret. Hiszen valakit, valamit megvédeni valakitől lehet. És valóban a 2018-as Fidesz-kampányon eluralkodott a negatív, az ellenfelekről, a veszélyekről szóló kommunikáció, ám az ellenzék gyengesége miatt megengedhette magának Orbán a kísérletezés luxusát. És talán pont az erőteljes negatív kampány ellensúlyozásaként kezdett el legalább egy kicsit koncentrálni a kormánypárt a pozitív üzenetekre, mint a családok évére vagy az illiberális állam helyébe lépett kereszténydemokráciára.

 

Egészen a Sargentini-jelentésig.

 

A Sargenitini-jelentés iskolapéldája annak, hogy hogyan működik a Fidesz univerzuma

 

És akkor mi a helyzet ezzel a jelentéssel? Mi a szerepe, hol a helye a Fidesz kommunikációjában? A jelentés iskolapéldája annak, hogy az univerzum egyes elemei, amikből öt is azonosítható, hogyan kapcsolódnak egymáshoz, hogyan fonódnak össze.

 

1. A brüsszeli bürokraták

 

Orbán Viktor egyáltalán nem keverte össze a pillanat hevében, hogy Brüsszelbe vagy Strasbourgba kell-e mennie „megvédeni Magyarországot” a jelentés európai parlamenti vitáján.

 

Tudta, hogy az ülés Strasbourgban lesz, ám Brüsszel emlegetésével előhívhatta a választók fejében a brüsszeli bürokraták régóta felépített képét.

 

Tudatos médiastratégiának lehetünk tehát tanúi, amivel a Fidesz-univerzum egy hangsúlyos elemét kapcsolhatta hozzá a jelentéshez és annak vitájához.

 

2. A bevándorlás és a migráció

 

„Az Európai Parlamentben a bevándorláspárti képviselők vannak többségben. Ők most bosszúra készülnek Magyarország ellen, mert a magyarok úgy döntöttek, hogy nem lesznek bevándorlóország” – ezt úgyszint a vitát megelőző videójában mondta a miniszterelnök. A kerezetés tehát nem állt meg a homo brüsszelicus rémképével, hanem folytatódott bevándorláshoz és a migránsokhoz kapcsolódó negatív asszociációk előhívásával. 

 

3. Soros György

 

Ehhez adódik hozzá a kormányzati kommunikátorok és a kormányközeli médiumok egyértelmű szándéka, hogy Judith Sargentini személyét Soros Györggyel keverjék össze, azt állítva, hogy a jelentés írója Soros György ügynöke, és az ő megrendelésére készítette el hazug jelentését.

 

4. A magyar szuverenitást lábbal tipró, külföldi nagyhatalom

 

Szeptember 12-én szerdán fogadta el az Európai Parlament a Sargentini-jelentést. A miniszterelnök erre rá két nappal, pénteki rádióinterjújában úgy fejtette meg a szavazást, hogy „Angela Merkel (...) ultimátumot intézett Európához. (...) Azt mondta Merkel, hogy az európai peremországoknak (...) át kell adni határőrizetük egy részét Brüsszelnek. Tehát a terv most az, hogyha Magyarországot nem lehet rászorítani arra, hogy beengedje a migránsokat, akkor el kell tőle venni a határvédelem jogát.”

 

Hiába cáfolta az Azonnalinak Daniel Caspary, a német konzervatív kormánypártok, a CDU/CSU néppárti delegációjának vezetője, hogy Merkel utasítására szavaztak volna úgy, ahogy, vagy hogy ők kritizálták volna a magyar kormányt Európa külső határainak védelme miatt, ez azóta sem hatotta meg Orbán Viktort. A jelentés és Angela Merkel kijelentésének összemosása, a német államfő sejtetése a jelentés elfogadása mögött már csak az időbeli közelség miatt is alkalmas arra, hogy a fideszes fejekben összekapcsolódjon a szuverenitásunkat csorbítani akaró nagyhatalom képe a Sargentini-jelentéssel.

 

5. Harcra fel!

 

A Sargentini-jelentés végül nem egy önmagában álló történet, hanem beágyazódik abba a nagy képbe, amit a miniszterelnök idei tusványosi beszédében vázolt fel: a jövő évi EP-választás tétje, hogy a bevándorláspárti vagy a bevándorlást ellenző országok fogják-e irányítani az Európai Uniót. Ha nem akarjuk, hogy az előbbiek kerüljenek hatalomra, harcolnunk kell – hangzik a fideszes következtetés. Ennek a harcnak a tétjét és jogosságát erősítette meg a jelentés elfogadása.

 

Tehát mire volt jó végső soron a Fidesznek a Sargentini-jelentés? Nem egyszerűen arra, hogy egy erős kampánytémát adott a kormánynak 2019-re.

 

Hanem arra, hogy a Fidesz politikai univerzuma egy olyan elemmel bővülhetett, ami könnyen összekapcsolható az univerzum más komponenseivel, és ami a fideszes szavazók fejében is meghatározó hivatkozási pont lesz a jövő évi EP-választáson.

 

MONTÁZS: Pintér Bence / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Biztonságban érezzük-e magunkat a lakásukban? Az IKEA kutatása nemcsak erre próbált válaszokat találni.

Mit szólt a kormány Lázár János dohányzást betiltó javaslatához? Melyik fideszes politikus követeli ma az LMP-s Demeter Márta fejét? Az Azonnali összefoglalja!

Az RMDSZ elindított egy honlapot, ahol állítólag tájékozódni lehet turistának
és politikusnak egyaránt.

Söder bajor kormányfő örül annak, hogy nem szorul rá olyan pártra, amit Berlinből irányítanak szerinte.

Írország, a Benelux-államok, Németország és Lengyelország népessége akar a leginkább tagja maradni az Európai Uniónak. És a többiek?

A hét kérdése

A Fidesz nagyon gyorsan lezavarta a kérdést, de mi a ti véleményetekre is kíváncsiak vagyunk a hét kérdésében.

Azért ide elnéznénk

A városrészt alapító Paulheim-családról, és az általuk építtetett épületek tucatjairól mesélnek.

Ha szereted a sorozatot, és unatkoznál szombat este,
akkor ott a helyed!

Vasárnap 2,5 kilométeres gyalogtúrát indítanak
a főapátság körül.

A death metál banda október 23-án érkezik Magyarországra. Vendég: Hypocrisy, The Spirit.

Magyarországon tényleg egymillió alkoholbeteg él?
Ezt is megtudhatod október
25-én a Nyitott Műhelyben.

Ezt is szerettétek

A bajor keresztényszocialisták müncheni kampányzáróján járt az Azonnali csapata.

A bonyolult okfejtések helyett csak egy kis nyál kell hozzá.

De mégis mit nem sikerült eltanulni a magyar miniszterelnöktől?

Twitter megosztás Google+ megosztás