+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Pintér Bence
2018. szeptember 21. péntek, 09:26
Ha minden jól megy, a következő évtizedben emberi expedíciót küldünk a Marsra. Hogyan hódíthatjuk meg a vörös bolygót, és milyen körülmények között élhetnek majd ott az emberek?

A technomilliárdos Elon Musk a Marssal álmodik. Az elég gyakran megdöbbentő hülyeségeket nyilatkozó vállalkozó több, a sci-fi olvasók szívét megdobogtató tervet dédelget egyszerre. Talán ezek közül is a legambíciózusabb a marsi expedíció, illetve egy állandó marsi város felállításának terve. Musk szerint az emberiségnek több bolygón élő civilizációvá kell válnia, ő maga pedig szeretné, ha majd a Marson temetnék el.

 

De minek mennénk egyáltalán oda?

 

A James Bond-főgonosszá váláshoz egyébként tök jó úton haladó Musk érvelése valami olyasmi, hogy az emberiség hosszú távon csak úgy élhet túl, ha több lábon áll, magyarul: ha már tönkrevágjuk a Földet, érdemes lenne előállni egy B-tervvel. Másrészről az ember már csak ilyen: ha lehetőségünk van rá, hogy egy újabb határvidéket fedezzünk fel, fel fogjuk fedezni: már csak tudományos szempontból is fontos lépés lenne.

 

A hogyanról: első lépésként Musk cége, a SpaceX egy turistát fog felküldeni Hold körüli pályára a Big Falcon Rockettel (BFR – a rövidítés az általános terminológiában Big Fucking Rocketet, azaz Kibaszott Nagy Rakétát jelent), erről majd mindjárt. A tervek szerint ezután emberi utas nélkül csak készleteket; majd pár évvel később emberi telepeseket küldenének a Marsra a harmincöt emelet magas rakétával. A részletekről a Business Insider írt egy jó hosszú cikket, Muskról pedig írtam én is egy cikket még a Magyar Nemzetbe.

 

A SpaceX rakétái azért izgalmasak egyébként, mert a kilövés és a leválás után kontrollált körülmények között visszatérnek a Földre,

 

akár szárazföldi, akár úszó platformokra – tehát újra és újra fel lehet használni őket, ezzel olcsóbbá válik az űrutazás. Itt meg lehet nézni, hogy hogy néz ki ez az egész. Spoiler: veszettül jól!

 

A Marshoz visszatérve: ami biztosnak látszik, az az, hogy nem a 2012-ben a médiában körberajongott Mars One lesz a Mars kolonizálásának előfutára: az Inverse friss cikke szerint egy óriási kamu az egész projekt.

 

Hogyan tesszük élhetővé?

 

Oké, odaértünk a Marsra, senki sem halt meg vagy kattant be a több hónapos út alatt. Mi van ott? Vörös pusztaság, a földinél jóval gyengébb gravitáció, kopár sziklák, pusztító homokviharok. És hideg is van. Mi nincs? Például belélelegezhető, sűrű atmoszféra és a földihez hasonló magnetoszféra, ami megvédhetné a földi telepeseket a kozmikus sugárzástól. Bár a korábbi korokban lehetett akár folyékony víz is a Marson, manapság a vörös bolygó nem éppen barátságos környezet az embereknek.

 

Két opciónk van: védett lakókörnyezeteket építünk, ahogy azt Musk tervezi; vagy terraformáljuk a bolygót.

 

Ez utóbbi kifejezést Jack Williamson sci-fi író találta ki 1942-ben, és nagyjából azt takarja, hogy a technológia segítségével a földihez hasonló körülményeket teremtünk egy ember számára lakhatatlan bolygón. Kérdés azonban, hogy mennyire megvalósítható ez a dolog. Erről szól a Slate cikke a Marssal kapcsolatban, miközben a NASA idén nyáron arról írt, hogy a mai technológiákkal megvalósíthatatlan a dolog.

 

Elon Musk egyébként úgy kezdené a terraformálást, hogy ledob két atombombát a bolygó északi és déli pólusára, hogy az így felszabadított szén-dioxid hatására nőjön a légköri nyomás. Az ötlet nem akkora hülyeség, mint amilyennek tűnik, de ismétlem: a NASA szerint nem fog menni a dolog, mivel nincs elég szén-dioxid a bolygón. Maradnak a kupolavárosok, vagy a föld mélyére süllyesztett állomások. Musk szerint például úgy fog kinézni egy marsi város, ahogy az a nyitóképen látható.

 

Hogy működik majd a rendőrségi munka a Marson?

 

Tegyük fel, hogy felépítettük a csinos kupolavárosainkat, és értelmezhető méretű emberi kolónia él a Marson. A Biblia szerint még alig pár ember élt a Földön, mikor megtörtént az első gyilkosság, szóval nem hülyeség feltételezni, hogy

 

a Marson is akadnak majd rendészeti problémák. Hogyan fogjuk ezeket megoldani?

 

Az Atlantic cikke pontosan ezt a témát járja körül: kiderül belőle, hogy miként változhat a helyszínelők munkája a Marson, de az is, hogy a rendfenntartó erők milyen módszerekhez folyamodnak majd, ha valakit le kell fogniuk. A gyilkos külső körülmények miatt baromság lenne elkezdeni lövöldözni egy marsi lakókörnyezetben, de a harcművészetek sem igazán fognak jól működni a gyengébb gravitációban. És egyáltalán: kinek lesz majd joghatósága egy marsi kolónián?

 

Akkor már a Hold közelebb van

 

Bár Elon Musk hosszú távon a Marsra vágyik, jóval érdekesebb kérdés, hogy mikor megyünk vissza a Holdra, ami itt van a szomszédban (a Marshoz képest, egyébként azért eléggé messze van), és ahol talán egyszerűbb lenne állandó emberi kolóniát létesíteni. Ahogy említettem, Mars-túra előtt egy űrturistát küld fel a SpaceX a BFR-rel: mint nemrég kiderült,

 

ez a turista a japán divatcézár-milliomos, Yusaku Maezawa lesz, aki nem egyedül fog utazni, hanem nyolc-kilenc művésszel együtt. Az ő útjukat is Maezawa fizeti.

 

Közben az USA alelnöke, Mike Pence augusztusban bejelentette, hogy a NASA állandó bázist fog létrehozni a Hold körül és feltehetően a Holdon is; előbbi 2024-ben fog elkészülni. Mindenesetre könnyebb elképzelni, hogy az emberiség hamarabb meghódítja a Holdat, mint a Marsot.

 

Tetszett a cikk? Mindez az Azonnali ma reggeli hírlevelében jött le, sok mással együtt! Iratkozz fel te is a Reggeli feketére, hogy ne maradj le minderről!

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A moldovai Alkotmánybíróság két éven át tartó politikai válság végére tett pontot. Az elnök nyugatbarát pártja vezet, akár egyedül is kormányozhat.

Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár azt is elmondta, hogy miért döntöttek úgy, hogy az óvodákat és az általános iskolák alsó tagozatait még áprilisban kinyitják.

Cak az oltás első dózisát kapta meg. A kormány időközben ígéretet tett a rendszer pontosítására.

Ismert emberek fognak oltásra buzdítani minket, a cél nyolcmillió magyar beoltása, Gulyás szerint a Szputnyik a nyugati vakcináknál is jobb. Ez történt a kormányinfón!

Kolozsváron nemcsak a lakhatás, a kultúra is többe kerül, mint máshol. A Székelyföldön minden olcsóbb, Kézdivásárhely a legolcsóbb, magyar lakossággal is rendelkező város.

A heti Tsúfos Tükör megmutatja, miért örülhetünk a fővárosban épülő kínai egyetemnek.

A 2019-es önkormányzati választáson Pikó András mögé álltak be, és most sem állítanak saját jelöltet a VIII. kerületben.

A hét kérdése

A hatpárti ellenzéki szövetség szerint felesleges a regisztráció, elég lenne felmutatni a TAJ-kártyát, hogy beoltsanak valakit a covid ellen. Szerinted?

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.

A popzenészek és sztársportolók legújabb bevételi forrásáról Bornemissza Márkkal, az egyik legsikeresebb cipőbolthálózat, a Footshop magyar brand managerével beszélgettünk.

Az Európai Bizottság nemrég nyilvánosságra hozta az EU-s védettségi igazolásról szóló tervet. Lattmann Tamás nemzetközi jogásszal elemeztük, hogyan válhat valóra. Podcast!

Horváth Máté, a Dürer Kert koncertszervezője az Azonnalinak néhány részletet elárult arról, hogyan fog kinézni a lockdown utáni Dürer. Podcast!

Az 1848-as forradalomra és szabadságharcról szeretünk egy jó adag nemzeti mázzal és pátosszal leöntve gondolkodni. De mi köze a nemzeti ünnep lezüllesztéséhez Torgyán Józsefnek? Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás