Horvátország orbanizációjától óv a zágrábi ellenzék

A horvát balliberális ellenzék szerint Orbán nézetei az országukra is veszélyt jelentenek. És azzal vádolják a kormánypártot, hogy nem eléggé európai. Főleg az isztriaiakat zavarja a magyar kormányfő hatása.

Noha a Zágrábban kormányzó, konzervatív Horvát Demokratikus Közösséget (HDZ) és különösen a jelenlegi horvát kormányfőt, Andrej Plenkovićot Európa-pártiság jellemzi, a párton belül többen is szimpatizálnának egy radikálisabb, orbánistább úttal. Ezen törekvések élén áll a szintén HDZ-s, de a kormányfővel rossz viszonyban lévő államfő, Kolinda Grabar-Kitarović. (A horvát politikai harcokról és Orbán szerepéről itt írtunk már.)

Többeket meglepett azonban, hogy a HDZ európai parlamenti képviselői egységesen álltak ki múlt szerdán a Sargentini-jelentés ellen: noha az Európai Néppárt több közép-európai tagja is Orbánék ellen voksolt, a HDZ valamennyi képviselője elutasította a jelentést.

Ez egyrészről arra is utal, hogy Plenković hatalma csökken – az utóbbi napokban a párton belüli ellenzéke több frontot is nyitott ellene. Többek között azt rótták fel neki a veteránokkal együtt, hogy a szerb kisebbségi párt is tagja a kormányzó parlamenti többségnek. Emellett Vukovar HDZ-s polgármestere is bírálta Plenkovićot, a fiumei baloldali napilap, a Novi List kommentárjában már Plenković bukásának kezdetéről írt.

Isztriaiak Orbán ellen

Másrészről azonban a baloldali és liberális ellenzék szerint a HDZ sohasem volt egy európai értelemben vett konzervatív párt – és a Sargentini-jelentés elutasításában ezt látják bizonyítottan.

„Az európai HDZ-ről szóló mítosz“ vége címmel tartott kedden sajtótájékoztatót a legnépszerűbb horvát ellenzéki politikus, Anka Mrak Taritaš, aki egyben az aprócska balliberális Polgár-Liberális Szövetség (GLAS) párt elnöke is. A politikusnő, aki tavaly csak pár százalékkal esett el a zágrábi főpolgármesteri poszttól, azt állítja – amint arról a zágrábi Jutarnji List napilap beszámolt –, hogy a HDZ-n belül előre törtek az EU-kritikus, nacionalista erők, amelyek „Horvátország orbanizációján“ dolgoznának. Mrak-Taritaš szerint ezzel a HDZ „hazánk jövőjével játszik“.

Elismerte persze, hogy Plenković ma egy mérsékeltebb irányvonalat visz, mint pártbeli elődje, a 2016-ban egy MOL-lal kapcsolatos korrupciós botrányba belebukott Tomislav Karamarko – de hozzátette, hogy a bukott politikus és nacionalista irányvonala „ma erősebb, mint előtte volt“.

Tény, hogy míg Plenković Merkel és Macron felé közelítené országát, az államfő – akár a kormányfőt is megkerülve – a visegrádi országokkal és Moszkvával akar szorosabb kapcsolatokat. A GLAS elnöke szerint a HDZ az usztasák, a horvát nácik rehabilitációját is támogatja.

A horvát parlament másik balliberális pártja, az isztriai érdekeket képviselő Isztria Demokratikus Gyűlés (IDS/DDI) olasz nemzetiségű főtitkára, Giovanni Sponza arra szólította fel szintén tegnap „a haladó erőket“, hogy „sohase adják meg magukat a radikális jobboldal előtt“. Nem csak az IDS/DDI, de

Horvát ballibek

Horvátországban ma három balliberális párt is van: az IDS/DDI és a GLAS mellett a helyi Momentumnak tekinthető, főleg spliti értelmiségi fiatalokból alakult Pametno (Okosan) párt. Eddig Amszterdami Koalíció néven e három párt együttműködött, közösen is akartak indulni a jövő májusi választásokon, de a pólai hajógyár, az Uljanik körüli gazdasági problémák miatt, amelyekben a helyben meghatározó IDS/DDI szerepe elég vitatható, a Pametno kiszállt az összefogásból.

Mindazonáltal a szociáldemokraták (SDP) mélyrepülése és a baloldali-populista Élő Fal Párt jobbra tolódása miatt ma Mrak Taritaš számít a horvát balliberális közélet reménységének: sokan őt szeretnék ellenzéki kormányfő- vagy államfő-jelöltnek is. (Az isztriai párt csak Isztriában van jelen, a Pametno pedig 2-3 százalék körül vegetál – alapvetően csak Splitben számít tényezőnek.)

FOTÓ: Orbán Viktor / Facebook