+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Kiss Brigi
2018. szeptember 17. hétfő, 14:26
Hétfőig kellett befizetni a bevándorlási különadót, de erősen kérdéses, kik és mi alapján fogják megfizetni ezt a gumifogalmakra épülő adónemet. A CEU szerint rájuk akár vonatkozhat is az adókötelezettség, míg az afrikai és arab diákok ezreit Magyarországra hozó állami alapítvány szerint rájuk biztosan nem. A NAV sem adott egyértelmű választ ezzel kapcsolatos kérdéseinkre. Számos menekülteket segítő szervezet viszont már jelezte: ők biztosan nem fognak különadót fizetni.

Hétfőn van a bevándorlási különadó első befizetésének határideje. A bevándorlási különadóról szóló törvény értelmében különadót kell fizetni, ha egyes szervezetek anyagilag támogatják a „bevándorlást segítő tevékenységet”, illetve akkor is, ha olyan szervezet működését támogatják, amely „bevándorlást segítő tevékenységet” végez. 

 

Nagyon érdekes lesz viszont megnézni, kik fizetik be végül ezt az adót, mert az erről szóló törvény olyan gumifogalmat használ, amelyből

 

elég nehéz kihámozni, kire is kell vonatkoztatni valójában az új adónemet.

 

A törvény szerint „bevándorlást segítő tevékenységnek” minősül minden olyan program, akció, tevékenység, amely a bevándorlás előmozdítására irányul, de ide tartoznak a különböző médiakampányok, az oktatásszervezés, a hálózatépítés és működtetés, és még az is, ha valaki a bevándorlást pozitív színben tünteti fel.

 

A bevándorlás a jogszabály szerint egyébként az, amikor emberek „véglegesnek szántan” települnek át lakóhelyük szerint országból máshová, de ez nem vonatkozik a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyekre. Utóbbi praktikusan az uniós állampolgárokat, illetve az Európai Gazdasági Térség tagjainak állampolgárait jelenti. Ehhez az EU-s tagállamokon kívül Izland, Liechtenstein és Norvégia tartozik, illetve bár az EGT-nek nem tagja, de a tagállamokkal kötött szerződés alapján a személyek szabad mozgása vonatkozásában azonos jogállású állam Svájc is.

 

Na de akkor kire is húzhatjuk rá, hogy bevándorló?

 

A bevándorlási különadóról szóló törvény tehát bevándorlókról és bevándorlásról ír, nem tesz különbséget az illegális és a legális bevándorlók között sem.

 

Ez azért érdekes, mert józan paraszti ésszel végiggondolva a bevándorlási különadó vonatkozhat olyanokra is, akik harmadik országból származó diákokat hoznak Magyarországra tanulni, vagy éppen azokra a munkaközvetítőkre is, akik harmadik országból toboroznak munkaerőt Magyarországra.

 

Ugyanis számtalan olyan esetet ismerünk, amikor az itt dolgozó vagy itt tanuló külföldiek végül itt is maradnak akár örök életükre is. Ez ellen pedig nem lehet érv az, hogy sok menedékkérő is végül a fogadó országban marad, és soha sem tér haza eredeti hazájába, hiszen a különböző menedékjogi kategóriák is meghatározott, néhány éves időtartamra szólnak.

 

Megkérdeztük tehát a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt, hogy kell-e bevándorlási különadót fizetnie a harmadik országból (például Ukrajnából) Magyarországra munkaerőt közvetítő cégeknek, illetve olyan szervezeteknek vagy alapítványoknak, amelyek harmadik országból származó diákokat hoznak Magyarországra tanulni?

 

Arra is kíváncsiak voltunk, hogy mivel felmentést csak a pártok kapnak a bevándorlási különadó alól (a Migration Aid épp ezért alakulna párttá), a kormánynak vagy más állami vagy önkormányzati szervnek, illetve állami cégnek is kell-e fizetnie különadót, ha harmadik országban hirdetnek azért, hogy jöjjenek Magyarországra munkát vállalni az EU-n kívül élő személyek?

 

A NAV sajnos nem hozott közelebb minket a megoldáshoz,

 

a hatóság válaszában csak a törvényt idézte szó szerint, külön kiemelve, hogy „bevándorlásnak a jogszabály az emberek véglegesnek szánt, lakóhelyük szerinti országból másik országba történő áttelepülését tekinti”.

 

Emellett a NAV Sajtóosztálya annyit írt még: „Az, hogy az egyes meghatározott szervezetek adókötelezettsége konkrétan hogyan alakul, az eset összes körülményei alapján állapítható meg, amely információk az érintett adóalanynál állnak rendelkezésre. Az adóalanynak mindemellett módja van tájékoztatást kérni az adóhatóságtól a bevándorlási különadóval kapcsolatos jogértelmezési kérdések vonatkozásában”. Továbbá figyelmünkbe ajánlották még a NAV honlapján elérhető tájékoztatót, de abban úgyszintén nem találtunk plusz információt.

 

A CEU fél a különadótól, az állami alapítvány szerint rájuk biztosan nem vonatkozik

 

Az az elmúlt hetek híreiből kiderült, hogy a CEU felfüggeszti a regisztrált menekülteknek és menedékjogot kérőknek meghirdetett OLIve oktatási programjait,  valamint a közép- és dél-európai migrációs politika kutatására meghirdetett, EU által finanszírozott Marie Curie-ösztöndíját, mert adótanácsadói szerint akár ezekre is vonatkozhat a bevándorlási különadó. 

 

Mivel a magyar államnak is van olyan alapítványa, nevezetesen a Tempus Közalapítvány, amely kifejezetten külföldi diákok magyarországi tanulását szervezik, megkérdeztük a szervezetet: ők fognak-e bevándorlási különadót fizetni, és ha igen, akkor mi alapján?

 

Győrpál Zsuzsanna, a Tempus Közalapítvány sajtóreferense válaszából kiderült, hogy nem, szerintük ugyanis rájuk nem vonatkozik a bevándorlási különadó.

 

„A Tempus Közalapítvány által koordinált nemzetközi oktatási programoknak nincs köze az illegális migráció támogatásához”

 

– írta megkeresésünkre a sajtóreferens, ami már csak azért is érdekes, mert sem mi a kérdésünkben, sem a bevándorlási különadóról szóló törvényben nem került szóba migráció vagy illegális bevándorlás, mint ahogy erre már cikkünk elején is utaltunk. 

 

„A Stipendium Hungaricum program a magyar állam által létrehozott ösztöndíjprogram, amelynek keretében Magyarország és a partnerországok oktatásért felelős minisztériumai közötti nemzetközi megállapodások alapján tanulhatnak külföldi hallgatók hazai felsőoktatási intézményekben” – írta még a Tempus sajtóreferense az Azonnalinak. Csakhogy a törvény szövege szerint a bevándorlási adó alóli mentességhez külön megállapodás szükséges. 

 

A Stipendium Hungaricum ösztöndíja egyébként kifejezetten az Európai Unión kívüli országok diákjainak szól,

 

jelenleg hatvanöt partnerországból pályázhatnak rájuk. Többek között olyan országokból is, ahonnan az utóbbi években a legtöbb menedékkérő érkezett. Partnerország például Szíria, Irak, Pakisztán, illetve számos afrikai ország is. 

 

A legutóbbi publikus statisztikák szerint a 2017/2018 őszi szemeszterben összesen 5148 diák érkezett Magyarországra ennek a programnak köszönhetően. A legtöbben, 476-an Jordániából. A listán második helyen Kína, a harmadikon Azerbajdzsán áll, a negyediken pedig nem más, mint Szíria: 282 onnan származó diák tanult a 2017/2018 őszi szemeszterben Magyarországon.

 

Futottunk még egy kört emiatt a Tempus Közalapítványnál, de válaszukban újfent csak azt szögezték le, hogy szerintük „a Tempus Közalapítvány tevékenysége nem tartozik a hivatkozott jogszabály alá”. Hozzátették: „a TKA által kezelt programok keretében Magyarországra érkező külföldi állampolgárok nem bevándorlóként érkeznek, hanem tanulási céllal, adott időtartamra”, majd idézték még a jogszabály azon részét, amit a NAV is elküldött nekünk külön, hogy a bevándorlás az emberek véglegesnek szánt áttelepülése a lakóhelyük szerinti országból egy másik országban.

 

A Tempus Közalapítvány válaszai után egyébként kerestük a CEU-t, hogy nem volt-e elhamarkodott a döntésük, amelyben a legálisan Magyarországon tartózkodó menekültek programját leállították a különadó miatt, de az egyetem sajtófönöke kérdésünkre nem válaszolt, csak az augusztus végi sajtóközleményüket küldte el újra. 

 

Varga tavalyelőtt még hívta volna a külföldi munkavállalókat

 

Megkerestünk több harmadik országból, például Ukrajnából Magyarországra munkaerőt közvetítő céget is, de nem kívántak nyilatkozni a témában. A harmadik országból érkező vendégmunkások ügye már csak azért is érdekes, mert az utóbbi időszakban mindennapossá váltak a munkaerőhiányról szóló hírek.

 

Varga Mihály akkori nemzetgazdasági-, ma már pénzügyminiszter 2016-ban azt nyilatkozta az azóta már megszűnt Heti Válasznak, hogy a hiányszakmákban átmenetileg lehetővé kell tenni, hogy szomszédos harmadik országból hozzanak be munkaerőt. 

 

Erre külön program is indult, mintegy száznyolcvan millió forintot költött a kormány ukrán vendégmunkások behozatalára az Mfor cikke szerint.

 

Tehát nem igazán lehet tudni, kinek kellene valójában befizetni ezt a hangzatos nevű bevándorlási különadót: ki az, aki kifejezetten bevándorlást szervez, illetve a bevándorlást propagálja. A menekülteket segítő szervezetek közül többen mindenesetre úgy döntöttek, hogy rájuk ez nem vonatkozik: az Amnesty International, a Magyar Helsinki Bizottség és a Migration Aid is úgy nyilatkozott az RTL Klub vasárnap esti Híradójának, hogy nem fogják befizetni a különadót.

 

CÍMLAPMONTÁZS: Pintér Bence / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Közös közleményben jelentette be Mirkóczki Ádám és a Jobbik, hogy Eger összellenzéki támogatással megválasztott polgármestere kilép a pártból. Hangsúlyozzák: nem azért, amiért mostanság mások.

Az USR képviselője erdélyi magyar szélsőségeseket emlegetett a székely autonómiatörekvésekkel összefüggésben, de a Momentum egyelőre nem szakítja meg a kapcsolatot román testvérpártjával.

Az ozorai alapszervezet indoklása szerint Jakab
Péter Jobbik-elnök és köre többet ártott a pártnak, mint bárki az elmúlt években.

Ugyanakkor jó hír, hogy
már 2160 gyógyult van.

A tengerpart idén kilőve, a Balatont pedig már unod? Ne aggódj, egy csomó jó hely van még Magyarországon, ahol kényelmesen eltölthetsz egy hetet. Például Kecskeméten!

Az Azonnali mindenajánlója végre kicsit kinyílhat a világra, és az otthon fogyasztható termékek mellett már kicsit azt is javasolhatjuk, hogy menj ki a lakásból, és nézd meg, mit csinál a többi ember!

Harminc év után először fordul elő, hogy az emberek nem gyűlhetnek össze Hongkongban a közös virrasztásra. De miért olyan érzékeny téma ez most?

A hét kérdése

Hiába vagyunk EU-tagok, a járvány előtti határforgalmat először nem valamelyik uniós szomszéddal, hanem a nem EU-tag Szerbiával állítottuk vissza. Mi ennek az oka? Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Június 2-án, a Magyar Szociológiai Társaság által szervezett, online beszélgetésen szakértők próbálják feltárni a vidék-város közti, sokrétű egyenlőtlenség hátterét.

A Republikon Intézet június 2-i, online konferenciáján, ha nem is élőben, csak az otthoni kamerák előtt, de leül egymással vitázni a Fidesz és az ellenzék.

Még ha online is, de június 5. és 6. között a Rosalia borfesztivál keretében lesznek élő interjúk borászokkal, művészekkel és a gasztronómia képviselőivel.

Saját kézzel lehet levendulát szedni a kevélyhelyi levendulamezőn. Aki kipróbálná, június 5. és 14. között teheti
meg Pilisborosjenő mellett!

DrMáriás festményeit Győrfi Pálról, a nyugalomhipnózis nagymesteréről, vagy Müller Cecíliáról, Baby Yoda megmentőjéről június 6-tól nézheted meg Szentendrén.

Ezt is szerettétek

Járvány utáni munkaerőpiaci körkép a Helyzetben.

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Fogadják el a munkavállalók, hogy a közelgő válság miatt komoly áldozatokat kell hozniuk az állásukért – legalábbis az Iparkamara elnöke, Parragh László szerint. De mit szólnak ehhez a szakszervezetek?

Sok felvidéki városba a magyar polgármesterek hívták be a megszálló csehszlovák katonákat. Itt a Trianon 100 podcast harmadik része.

És a koronavírus-járvány, vagy az azt követő válság kezelése lehet majd a 2022-es kampány fő témája? Böcskei Balázs és Mráz Ágoston Sámuel a Helyzetben!

Twitter megosztás Google+ megosztás