+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Kiss Brigi
2018. szeptember 17. hétfő, 14:26
Hétfőig kellett befizetni a bevándorlási különadót, de erősen kérdéses, kik és mi alapján fogják megfizetni ezt a gumifogalmakra épülő adónemet. A CEU szerint rájuk akár vonatkozhat is az adókötelezettség, míg az afrikai és arab diákok ezreit Magyarországra hozó állami alapítvány szerint rájuk biztosan nem. A NAV sem adott egyértelmű választ ezzel kapcsolatos kérdéseinkre. Számos menekülteket segítő szervezet viszont már jelezte: ők biztosan nem fognak különadót fizetni.

Hétfőn van a bevándorlási különadó első befizetésének határideje. A bevándorlási különadóról szóló törvény értelmében különadót kell fizetni, ha egyes szervezetek anyagilag támogatják a „bevándorlást segítő tevékenységet”, illetve akkor is, ha olyan szervezet működését támogatják, amely „bevándorlást segítő tevékenységet” végez. 

 

Nagyon érdekes lesz viszont megnézni, kik fizetik be végül ezt az adót, mert az erről szóló törvény olyan gumifogalmat használ, amelyből

 

elég nehéz kihámozni, kire is kell vonatkoztatni valójában az új adónemet.

 

A törvény szerint „bevándorlást segítő tevékenységnek” minősül minden olyan program, akció, tevékenység, amely a bevándorlás előmozdítására irányul, de ide tartoznak a különböző médiakampányok, az oktatásszervezés, a hálózatépítés és működtetés, és még az is, ha valaki a bevándorlást pozitív színben tünteti fel.

 

A bevándorlás a jogszabály szerint egyébként az, amikor emberek „véglegesnek szántan” települnek át lakóhelyük szerint országból máshová, de ez nem vonatkozik a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyekre. Utóbbi praktikusan az uniós állampolgárokat, illetve az Európai Gazdasági Térség tagjainak állampolgárait jelenti. Ehhez az EU-s tagállamokon kívül Izland, Liechtenstein és Norvégia tartozik, illetve bár az EGT-nek nem tagja, de a tagállamokkal kötött szerződés alapján a személyek szabad mozgása vonatkozásában azonos jogállású állam Svájc is.

 

Na de akkor kire is húzhatjuk rá, hogy bevándorló?

 

A bevándorlási különadóról szóló törvény tehát bevándorlókról és bevándorlásról ír, nem tesz különbséget az illegális és a legális bevándorlók között sem.

 

Ez azért érdekes, mert józan paraszti ésszel végiggondolva a bevándorlási különadó vonatkozhat olyanokra is, akik harmadik országból származó diákokat hoznak Magyarországra tanulni, vagy éppen azokra a munkaközvetítőkre is, akik harmadik országból toboroznak munkaerőt Magyarországra.

 

Ugyanis számtalan olyan esetet ismerünk, amikor az itt dolgozó vagy itt tanuló külföldiek végül itt is maradnak akár örök életükre is. Ez ellen pedig nem lehet érv az, hogy sok menedékkérő is végül a fogadó országban marad, és soha sem tér haza eredeti hazájába, hiszen a különböző menedékjogi kategóriák is meghatározott, néhány éves időtartamra szólnak.

 

Megkérdeztük tehát a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt, hogy kell-e bevándorlási különadót fizetnie a harmadik országból (például Ukrajnából) Magyarországra munkaerőt közvetítő cégeknek, illetve olyan szervezeteknek vagy alapítványoknak, amelyek harmadik országból származó diákokat hoznak Magyarországra tanulni?

 

Arra is kíváncsiak voltunk, hogy mivel felmentést csak a pártok kapnak a bevándorlási különadó alól (a Migration Aid épp ezért alakulna párttá), a kormánynak vagy más állami vagy önkormányzati szervnek, illetve állami cégnek is kell-e fizetnie különadót, ha harmadik országban hirdetnek azért, hogy jöjjenek Magyarországra munkát vállalni az EU-n kívül élő személyek?

 

A NAV sajnos nem hozott közelebb minket a megoldáshoz,

 

a hatóság válaszában csak a törvényt idézte szó szerint, külön kiemelve, hogy „bevándorlásnak a jogszabály az emberek véglegesnek szánt, lakóhelyük szerinti országból másik országba történő áttelepülését tekinti”.

 

Emellett a NAV Sajtóosztálya annyit írt még: „Az, hogy az egyes meghatározott szervezetek adókötelezettsége konkrétan hogyan alakul, az eset összes körülményei alapján állapítható meg, amely információk az érintett adóalanynál állnak rendelkezésre. Az adóalanynak mindemellett módja van tájékoztatást kérni az adóhatóságtól a bevándorlási különadóval kapcsolatos jogértelmezési kérdések vonatkozásában”. Továbbá figyelmünkbe ajánlották még a NAV honlapján elérhető tájékoztatót, de abban úgyszintén nem találtunk plusz információt.

 

A CEU fél a különadótól, az állami alapítvány szerint rájuk biztosan nem vonatkozik

 

Az az elmúlt hetek híreiből kiderült, hogy a CEU felfüggeszti a regisztrált menekülteknek és menedékjogot kérőknek meghirdetett OLIve oktatási programjait,  valamint a közép- és dél-európai migrációs politika kutatására meghirdetett, EU által finanszírozott Marie Curie-ösztöndíját, mert adótanácsadói szerint akár ezekre is vonatkozhat a bevándorlási különadó. 

 

Mivel a magyar államnak is van olyan alapítványa, nevezetesen a Tempus Közalapítvány, amely kifejezetten külföldi diákok magyarországi tanulását szervezik, megkérdeztük a szervezetet: ők fognak-e bevándorlási különadót fizetni, és ha igen, akkor mi alapján?

 

Győrpál Zsuzsanna, a Tempus Közalapítvány sajtóreferense válaszából kiderült, hogy nem, szerintük ugyanis rájuk nem vonatkozik a bevándorlási különadó.

 

„A Tempus Közalapítvány által koordinált nemzetközi oktatási programoknak nincs köze az illegális migráció támogatásához”

 

– írta megkeresésünkre a sajtóreferens, ami már csak azért is érdekes, mert sem mi a kérdésünkben, sem a bevándorlási különadóról szóló törvényben nem került szóba migráció vagy illegális bevándorlás, mint ahogy erre már cikkünk elején is utaltunk. 

 

„A Stipendium Hungaricum program a magyar állam által létrehozott ösztöndíjprogram, amelynek keretében Magyarország és a partnerországok oktatásért felelős minisztériumai közötti nemzetközi megállapodások alapján tanulhatnak külföldi hallgatók hazai felsőoktatási intézményekben” – írta még a Tempus sajtóreferense az Azonnalinak. Csakhogy a törvény szövege szerint a bevándorlási adó alóli mentességhez külön megállapodás szükséges. 

 

A Stipendium Hungaricum ösztöndíja egyébként kifejezetten az Európai Unión kívüli országok diákjainak szól,

 

jelenleg hatvanöt partnerországból pályázhatnak rájuk. Többek között olyan országokból is, ahonnan az utóbbi években a legtöbb menedékkérő érkezett. Partnerország például Szíria, Irak, Pakisztán, illetve számos afrikai ország is. 

 

A legutóbbi publikus statisztikák szerint a 2017/2018 őszi szemeszterben összesen 5148 diák érkezett Magyarországra ennek a programnak köszönhetően. A legtöbben, 476-an Jordániából. A listán második helyen Kína, a harmadikon Azerbajdzsán áll, a negyediken pedig nem más, mint Szíria: 282 onnan származó diák tanult a 2017/2018 őszi szemeszterben Magyarországon.

 

Futottunk még egy kört emiatt a Tempus Közalapítványnál, de válaszukban újfent csak azt szögezték le, hogy szerintük „a Tempus Közalapítvány tevékenysége nem tartozik a hivatkozott jogszabály alá”. Hozzátették: „a TKA által kezelt programok keretében Magyarországra érkező külföldi állampolgárok nem bevándorlóként érkeznek, hanem tanulási céllal, adott időtartamra”, majd idézték még a jogszabály azon részét, amit a NAV is elküldött nekünk külön, hogy a bevándorlás az emberek véglegesnek szánt áttelepülése a lakóhelyük szerinti országból egy másik országban.

 

A Tempus Közalapítvány válaszai után egyébként kerestük a CEU-t, hogy nem volt-e elhamarkodott a döntésük, amelyben a legálisan Magyarországon tartózkodó menekültek programját leállították a különadó miatt, de az egyetem sajtófönöke kérdésünkre nem válaszolt, csak az augusztus végi sajtóközleményüket küldte el újra. 

 

Varga tavalyelőtt még hívta volna a külföldi munkavállalókat

 

Megkerestünk több harmadik országból, például Ukrajnából Magyarországra munkaerőt közvetítő céget is, de nem kívántak nyilatkozni a témában. A harmadik országból érkező vendégmunkások ügye már csak azért is érdekes, mert az utóbbi időszakban mindennapossá váltak a munkaerőhiányról szóló hírek.

 

Varga Mihály akkori nemzetgazdasági-, ma már pénzügyminiszter 2016-ban azt nyilatkozta az azóta már megszűnt Heti Válasznak, hogy a hiányszakmákban átmenetileg lehetővé kell tenni, hogy szomszédos harmadik országból hozzanak be munkaerőt. 

 

Erre külön program is indult, mintegy száznyolcvan millió forintot költött a kormány ukrán vendégmunkások behozatalára az Mfor cikke szerint.

 

Tehát nem igazán lehet tudni, kinek kellene valójában befizetni ezt a hangzatos nevű bevándorlási különadót: ki az, aki kifejezetten bevándorlást szervez, illetve a bevándorlást propagálja. A menekülteket segítő szervezetek közül többen mindenesetre úgy döntöttek, hogy rájuk ez nem vonatkozik: az Amnesty International, a Magyar Helsinki Bizottség és a Migration Aid is úgy nyilatkozott az RTL Klub vasárnap esti Híradójának, hogy nem fogják befizetni a különadót.

 

CÍMLAPMONTÁZS: Pintér Bence / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Az ellenzéki jelöltek indulását annak ellenére is akadályozzák, hogy azok elég aláírást gyűjtöttek össze. Nem csoda, hogy a helyiek kiakadtak.

A hesseni szélsőjobb szerint a német politika és média „pogromot hirdetett a jobboldal ellen”, el is mentek vagy százan a tüntetésükre. A szélsőjobb-elleni válaszdemonstrációra meg vagy százszor annyian.

Hogyan áll most az előválasztás szervezése, egyáltalán lesz-e? Megkerestük az érintett feleket, és azt is megtudtuk, volt-e üvöltözés a kutyapárttal az előválasztás miatt.

Egyes kutatások szerint 2060-ra megfeleződhet a német katolikus és protestáns egyházak tagsága.

A teljes adósságállomány tekintetében Párizs „lehagyta” a költségvetésük miatt leckéztetett olaszokat.

A hét kérdése

Föld alá vinnék a HÉV-et, de már idéntől 5-ös metrónak hívnák. Ilyen alapon bármi lehetne a hatos metró: mi legyen az?

Azért ide elnéznénk

A Művészetek Völgye legizgalmasabb borai július 19-28. között, esténként.

Az új-zélandi fiatalokból álló Alien Weaponry július 24-én a Dürerben meg is mutatja, hogy mennyire. Vendég: Cryptodira.

Hogyan érintette a Strache által felvásárolni akart Kronen Zeitungot az Ibiza-gate? Erről lesz szó. Bécs, július 25.

Tanúság? Cinkosság? Kortárs művészek fejtik meg a pannonhalmi főapátság galériájában. Egész nyáron!

Ezt is szerettétek

Hogyan sikerülhetett véget vetni csúcsoligarcha hatalmának, és mi vár most Európa legszegényebb országára? Mizsei Kálmán leírta!

Különböző nemzetiségű és párthovatartozású EP-képviselők mondták el az Azonnalinak, hogyan érintette őket a csúcsjelölti rendszer meghekkelése. Videó!

Akihez több botrány fűződik, mint önálló gondolat. A hétgyerekes családanya az egyik legsikertelenebb politikus: igaz, ahányszor megbukott, azt mindig felfelé tette.

Van mit ünnepelni az előválasztás után. Videó!

Twitter megosztás Google+ megosztás