+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2018. szeptember 16. vasárnap, 10:30
Orbán ellen fordultak a sajátjai is Európában. Meg tudja-e még szerezni az Európai Néppártot? Vagy bevállalja inkább a szélsőjobb vezetését? Kikre, mennyi szavazatra számíthatna egy orbánista lista? Az Azonnali kiszámolta.

Orbán Viktorra szerdán saját pártcsaládjának java is nemet mondott. Kiderült, hogy nem sikerült az Európai Néppártot maga mögé állítania. Ha lenne benne önérzet, egy ilyen pofon után azonnal kilépne onnan – és átállna oda, ahova ideológiailag egyébként is való, és ahol régóta szeretettel várják: az európai szélsőjobboldalra.

 

Miért marad mégis a Fidesz?

 

A hivatalos magyarázat valami olyasmiről szól, hogy a Fidesz a Néppártot belülről akarja megszerezni, uralni. Ennek kudarca azonban most szerdán megmutatkozott.

 

A májusi európai parlamenti választásokon pedig ugyan vélhetően csökkeni fog a Néppárt ereje, de belső erőviszonyai aligha.

 

A Fidesz mellett szavazó, most kisebbségben maradt néppárti képviselők május után is csak egy jelentéktelen részét teszik majd ki a konzervatív pártcsaládnak.

 

A nyugat-európai konzervatívok – pár kivételtől eltekintve – egységesen szavaztak Orbán ellen, de még a közép-európaiak is megosztottak voltak: a lengyel és cseh konzervatívok szintén egységesen, míg a szlovén, román és cseh kereszténydemokraták részben nemet mondtak Orbánra. Ez az arány május után se fog változni,

 

azaz Orbánnak semmi esélye arra, hogy május után a Néppárt vezetéjővé váljék.

 

Ahol vezetővé válhatna, az mára csak a szélsőjobboldal. Matteo Salvini, Heinz-Christian Strache vagy Geert Wilders többször is elmondták, hogy Orbánnal vágnának neki a választásoknak. Salvini olasz belügyminiszter most Bécsben már arról delirált, hogy Orbánnal közösen fogja május után irányítani Európát.

 

A Fidesz azonban nagyon jó hatalomtechnikus párt, saját érdekeit mindig pontosan felismeri. Hogy Orbánék nem hagyták azonnal szerdán faképnél a Néppártot – pedig milyen szép szabadságharcos dramaturgia lett volna –, annak tudható be, hogy Orbánék jól ismerik a közvélemény-kutatásokat:

 

Európában egy orbánista szélsőjobboldal legfeljebb a szavazatok negyedét, talán harmadát tudná megszerezni.

 

Egy ilyen frakció az Európai Parlament negyedik, esetleg harmadik legerősebb csoportja ugyan lehetne – de senki se lenne hajlandó együttműködni velük. Orbán egy izolált, megvetett szemétdombon lehetne kiskakas.

 

Az Orbán-Salvini Lista esélyei

 

Nézzük ugyanis, hogy egy esetleges Orbán-Salvini Lista – amelyet amúgy én is szorgalmaztam már itt az Azonnalin a tisztánlátás végett –, kikre számíthatna, hol, melyik országban mennyi támogatóra találna! Orbán felé nagyon nagyvonalúan fogok számolni, azaz a lehető legszélesebb orbánista összefogást veszem figyelembe.

 

Ma az Európai Unióban egy orbánista lista összesen öt tagállamban tudná az első helyet megszerezni:

 

a 73 képviselőt küldő olaszoknál (Lega: 35 százalék); az 51 képviselőt küldő lengyeleknél (PiS: 46 százalék); a 21 képviselőt küldő magyaroknál (Fidesz: 53 százalék); a 21 képviselőt küldő belgáknál (N-VA és Vlaams Belang közösen 38 százalék) és a nyolc képviselőt küldő szlovénoknál (SDS: 25 százalék).

 

Az orbánizmus jelenléte még az alábbi tagállamokban erősebb, bár már csak a harmadik, negyedik helyre lenne legfeljebb esélyük: Ausztria (Szabadságpárt: 25 százalék); Franciaország (Le Pen: 21 százalék); Hollandia (Szabadság Pártja és Demokráciáért Fórum együtt: 18 százalék); Svédország (Svéddemokraták: 17 százalék); Németország (AfD: 13 százalék); Dánia (Néppárt: 18 százalék); Szlovákia (Mi Szlovákiánk Néppárt: 11 százalék); Csehország (Polgári Demokraták: 11 százalék) és Finnország (Igaz Finnek: 9 százalék).

 

Spanyolországban, Portugáliában, Cipruson, Romániában, Észtországban, Máltán és Luxemburgban eleve nincs olyan párt, amely orbánistának lenne tekinthető.

 

A többi tagállamban pedig az orbánista pártok pár százalékkal vannak csak jelen a politikai porondon.

 

Ezen számok alapján egyértelmű, hogy gyakorlatilag csak Olaszország, Lengyelország és Franciaország azon országok, ahonnan relatíve sok mandátummal tudna egy orbánista lista számolni; az összes többi esetben eleve kisebb országokról van szó (Magyarország, Belgium, Ausztria, Szlovénia), vagy pedig eleve a helyi orbánista párt támogatottsága nem jelentős. Mindez összességében legfeljebb az európai polgárok negyedét, esetleg harmadát tudná lefedni – ennek megfelelően az EP-ben se tudna elsőséghez jutni.

 

Orbán és Salvini tehát nem fogja tudni kormányozni Európát. Szerda után pedig az is eldőlt, hogy Orbán az Európai Néppártot se tudja már megszerezni.

 

Orbán mégsem akar kilépni a Néppártból, mert még most is inkább megéri neki a legnagyobb frakción belül páriának lennie, mint egy eleve pária-frakcióban kakaskodnia.

 

Persze nem ez volt a Fidesz nagy terve. Orbán most kissé elszámolta magát – Meszerics Tamásnak igaza van, hogy a magyar miniszterelnök most már nem is B- vagy C-, hanem valahol a D-tervénél jár.

 

Ami egy kis, nyelvileg és kulturálisan is izolált, szegény országban többséghez juthat, mármint az illiberális demokrácia, Európa egészében ma veszélyes kisebbség legfeljebb. Figyelni kell rá, de nem szabad túlbecsülni.

 

A pártok népszerűségét a Europe Elects által közölt adatokból vettem.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Szájer József ereszcsatornán menekülős botránya elvitte a hetet nem csak az Azonnalinál, de egész Magyarországon. Mit szólnak az ügyhöz az utcán?

Lengyel lapértesülés szerint nem ez a legkomolyabb probléma vele kapcsolatban.

Mindezt ráadásul úgy tették meg a korábbi elnököt, Igor Dodont támogató képviselők, hogy korábban még pont ők szavazták meg Dodonnak, hogy irányíthassa a titkosszolgálatot.

Tovább szolgálhatnád derék fejdelmed / Ha nem tsaltak volna így tőrbe tégedet!

Mindez válasz a franciaországi iszlám merényletekre. A belügyminiszter szerint az iszlám radikalizmus terjesztésének jeleit fogják keresni a hatóságok.

Kényelmes pozíció ezt leírni, pedig nincs így. A Paradigma Intézet az Azonnalin!

A hét kérdése

Tud-e jönni a Jézuska, ha marad az este nyolcas kijárási tilalom? Hogyan korlátozzuk a szilveszteri bulikat? Dönts te, mielőtt a kormány döntene!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

December 16-án délután 4-től, szigorúan online, regisztrálni is kell hozzá. Érdemes.

Ezt is szerettétek

Leginkább úgy, hogy nem veszel semmit. A karácsonyi vásárlási láz beindulása előtt környezetvédelmi szakemberekkel jártunk utána, hogy lehetünk zöldebbek.

Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?

Magyarország első szociális söréhez hírességek sora adja a nevét. Hogyan lehetsz szuperhős a sörivással? Miért áll bele a csapatuk megosztó témák támogatásába is? Podcast!

A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.

Ahogy nő a koronavírus-fertőzöttek száma, úgy gyűjtenek egyre többen közvetlen tapasztalatot a járványügyi intézkedésekről. Ez alól az Azonnali szerkesztősége sem volt kivétel. Podcast!

Sem Kirgizisztán, sem Bolívia nincs a világpolitikai érdeklődés középpontjában, pedig az utóbbi hetekben mindkét országban sorsfordító változások történtek. Ezekről szól az e heti Helyzet!

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Twitter megosztás Google+ megosztás