Kik tartanának Orbánnal Európában? Összeszámoltuk!

Szerző: Techet Péter
2018.09.16. 10:30

Orbán ellen fordultak a sajátjai is Európában. Meg tudja-e még szerezni az Európai Néppártot? Vagy bevállalja inkább a szélsőjobb vezetését? Kikre, mennyi szavazatra számíthatna egy orbánista lista? Az Azonnali kiszámolta.

Kik tartanának Orbánnal Európában? Összeszámoltuk!

Orbán Viktorra szerdán saját pártcsaládjának java is nemet mondott. Kiderült, hogy nem sikerült az Európai Néppártot maga mögé állítania. Ha lenne benne önérzet, egy ilyen pofon után azonnal kilépne onnan – és átállna oda, ahova ideológiailag egyébként is való, és ahol régóta szeretettel várják: az európai szélsőjobboldalra.

Miért marad mégis a Fidesz?

A hivatalos magyarázat valami olyasmiről szól, hogy a Fidesz a Néppártot belülről akarja megszerezni, uralni. Ennek kudarca azonban most szerdán megmutatkozott.

A májusi európai parlamenti választásokon pedig ugyan vélhetően csökkeni fog a Néppárt ereje, de belső erőviszonyai aligha.

A Fidesz mellett szavazó, most kisebbségben maradt néppárti képviselők május után is csak egy jelentéktelen részét teszik majd ki a konzervatív pártcsaládnak.

A nyugat-európai konzervatívok – pár kivételtől eltekintve – egységesen szavaztak Orbán ellen, de még a közép-európaiak is megosztottak voltak: a lengyel és cseh konzervatívok szintén egységesen, míg a szlovén, román és cseh kereszténydemokraták részben nemet mondtak Orbánra. Ez az arány május után se fog változni,

azaz Orbánnak semmi esélye arra, hogy május után a Néppárt vezetéjővé váljék.

Ahol vezetővé válhatna, az mára csak a szélsőjobboldal. Matteo Salvini, Heinz-Christian Strache vagy Geert Wilders többször is elmondták, hogy Orbánnal vágnának neki a választásoknak. Salvini olasz belügyminiszter most Bécsben már arról delirált, hogy Orbánnal közösen fogja május után irányítani Európát.

A Fidesz azonban nagyon jó hatalomtechnikus párt, saját érdekeit mindig pontosan felismeri. Hogy Orbánék nem hagyták azonnal szerdán faképnél a Néppártot – pedig milyen szép szabadságharcos dramaturgia lett volna –, annak tudható be, hogy Orbánék jól ismerik a közvélemény-kutatásokat:

Európában egy orbánista szélsőjobboldal legfeljebb a szavazatok negyedét, talán harmadát tudná megszerezni.

Egy ilyen frakció az Európai Parlament negyedik, esetleg harmadik legerősebb csoportja ugyan lehetne – de senki se lenne hajlandó együttműködni velük. Orbán egy izolált, megvetett szemétdombon lehetne kiskakas.

Az Orbán-Salvini Lista esélyei

Nézzük ugyanis, hogy egy esetleges Orbán-Salvini Lista – amelyet amúgy én is szorgalmaztam már itt az Azonnalin a tisztánlátás végett –, kikre számíthatna, hol, melyik országban mennyi támogatóra találna! Orbán felé nagyon nagyvonalúan fogok számolni, azaz a lehető legszélesebb orbánista összefogást veszem figyelembe.

Ma az Európai Unióban egy orbánista lista összesen öt tagállamban tudná az első helyet megszerezni:

a 73 képviselőt küldő olaszoknál (Lega: 35 százalék); az 51 képviselőt küldő lengyeleknél (PiS: 46 százalék); a 21 képviselőt küldő magyaroknál (Fidesz: 53 százalék); a 21 képviselőt küldő belgáknál (N-VA és Vlaams Belang közösen 38 százalék) és a nyolc képviselőt küldő szlovénoknál (SDS: 25 százalék).

Az orbánizmus jelenléte még az alábbi tagállamokban erősebb, bár már csak a harmadik, negyedik helyre lenne legfeljebb esélyük: Ausztria (Szabadságpárt: 25 százalék); Franciaország (Le Pen: 21 százalék); Hollandia (Szabadság Pártja és Demokráciáért Fórum együtt: 18 százalék); Svédország (Svéddemokraták: 17 százalék); Németország (AfD: 13 százalék); Dánia (Néppárt: 18 százalék); Szlovákia (Mi Szlovákiánk Néppárt: 11 százalék); Csehország (Polgári Demokraták: 11 százalék) és Finnország (Igaz Finnek: 9 százalék).

Spanyolországban, Portugáliában, Cipruson, Romániában, Észtországban, Máltán és Luxemburgban eleve nincs olyan párt, amely orbánistának lenne tekinthető.

A többi tagállamban pedig az orbánista pártok pár százalékkal vannak csak jelen a politikai porondon.

Ezen számok alapján egyértelmű, hogy gyakorlatilag csak Olaszország, Lengyelország és Franciaország azon országok, ahonnan relatíve sok mandátummal tudna egy orbánista lista számolni; az összes többi esetben eleve kisebb országokról van szó (Magyarország, Belgium, Ausztria, Szlovénia), vagy pedig eleve a helyi orbánista párt támogatottsága nem jelentős. Mindez összességében legfeljebb az európai polgárok negyedét, esetleg harmadát tudná lefedni – ennek megfelelően az EP-ben se tudna elsőséghez jutni.

Orbán és Salvini tehát nem fogja tudni kormányozni Európát. Szerda után pedig az is eldőlt, hogy Orbán az Európai Néppártot se tudja már megszerezni.

Orbán mégsem akar kilépni a Néppártból, mert még most is inkább megéri neki a legnagyobb frakción belül páriának lennie, mint egy eleve pária-frakcióban kakaskodnia.

Persze nem ez volt a Fidesz nagy terve. Orbán most kissé elszámolta magát – Meszerics Tamásnak igaza van, hogy a magyar miniszterelnök most már nem is B- vagy C-, hanem valahol a D-tervénél jár.

Ami egy kis, nyelvileg és kulturálisan is izolált, szegény országban többséghez juthat, mármint az illiberális demokrácia, Európa egészében ma veszélyes kisebbség legfeljebb. Figyelni kell rá, de nem szabad túlbecsülni.

A pártok népszerűségét a Europe Elects által közölt adatokból vettem.

Techet Péter
Techet Péter az Azonnali főmunkatársa

Doktori jogból és történelemből, külpolitika érdeklődésből, Közép-Európa hobbiból. Münchentől New Yorkig sok helyen volt otthon. Többet élt Triesztben, mint a NER-ben.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek