+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2018. szeptember 14. péntek, 08:25
Az ellenzék örült, a kormánypropaganda prüszkölt: Sebastian Kurzék „szembefordultak” Orbánékkal. Tényleg fordulatról van szó? Tényleg bármikor is szövetségese lett volna Kurz Orbánnak? Az Azonnali elmagyarázza.

A szerdai európai parlamenti szavazás eredménye sok meglepetést hozott, ezt az Azonnali részletesen ki is elemezte. Az egyik ezek között az volt, hogy a konzervatív Osztrák Néppárt (ÖVP) európai parlamenti képviselői egyöntetűen szavazták meg az Orbán-kormányt (nota bene: nem Magyarországot) elítélő Sargentini-jelentést. Sebastian Kurz osztrák kancellár ezt már a vasárnapi nagy ORF-interjújában bejelentette: „a demokrácia és a jogállamiság kérdésében nem ismerünk kompromisszumot”, mondta, hozzátéve, hogy a jelentés elfogadása akár a Fidesz néppárti tagságának szüneteltetéséhez is elvezethet.

 

A magyar ellenzéki sajtó örömmel, a kormánypárti propagandaoldalak pedig dühösen felhorkantak, a Magyar Idők napilap még azt is „kiderítette”, hogy Sebastian Kurzot is Soros György mozgatná. Az örömteli vagy dühös meglepetést az okozhatta, hogy

 

a magyar közéletben elterjedt a téves nézet: Sebastian Kurz Orbán Viktor szövetségese, jó barátja lenne.

 

Én ezt pár helyen próbáltam már korábban is cáfolni, például a HVG-ben és a néhai Magyar Nemzetben – de láthatóan sikertelenül. Mindazonáltal engem éppen ezért nem lepett meg túlságosan Kurz és az ÖVP magatartása. Én legfeljebb csak azon csodálkoztam egy kicsit el, hogy például a horvát HDZ-s képviselők egyöntetűen elutasították a Sargentini-jelentést, és a cseh KDU-ČSL, valamint a szlovén NSi egy-egy képviselője is ellene voksolt. (Bár látni kell: a közép-európai konzervatívok se álltak ki egységesen Orbán mellett.)

 

Miért volt kezdettől hibás azt gondolni, hogy Kurz Orbán jó barátja?

 

Sebastian Kurz nem „osztrák Orbán Viktor“. Kurz Ausztriában nem épít illiberális demokráciát, békén hagyja a médiapluralizmust, és még koalíciós partnere, a Szabadságpárt (FPÖ) is egy liberális alkotmányjogi tanszéknek tűnik a Fideszhez képest. Kurz ezen kívül nem akarja Ausztriát, amely mentalitásában egyértelműen nyugat-európai ország, kelet-európaivá degradálni. Mindig udvariasan, de határozottan lesöpörte azokat az ötleteket, hogy Ausztria csatlakozzék a posztszocialista visegrádi együttműködéshez – ez Ausztria számára politikailag és kulturálisan is leértékelődés lenne.

 

A menekültkérdésben ugyan vannak közös érdekpontok Orbán és Kurz között – de például Kurz nem folytat rasszista kampányt a menekültek és a bevándorlók ellen (eleve különbséget tud tenni e két embercsoport között), illetve Kurz nem a teljes stop, hanem az ellenőrzés híve.

 

Ráadásul Orbán és Kurz között egyfajta hiúsági vita is van, ugyanis mindkét politikus önmagának tudja be, hogy megállította volna a balkáni menekültútvonalat.

 

E vitában amúgy Kurznak van inkább igaza, ő 2015 nyarának végén, őszének elején tárgyalt több dél-balkáni ország vezetőjével is, és elérte a görög-macedón határ lezárását. Noha a magyar kerítés hamarabb elkészült – amint azt a bécsi liberális Kurier napilap hangsúlyozza az elsőség kérdésében –, de ez nem zárta le az egész balkáni útvonalat, ahhoz tehát tényleg Kurz mint akkor még csak osztrák külügyminiszter sikeres balkáni diplomáciai tárgyalásai kellettek.

 

Végső soron persze valójában se Kurz, se Orbán nem lehet nagyon büszke, mert Merkel sikere a zárás: a törökökkel kötött, mind nemzetközi jogilag, mind humanitárius szempontból sok tekintetben problematikus megállapodás rekesztette be ugyanis a 2015-ben indult emberhullámot délkeletről. (Ma a menekültek többsége éppen ezért délről, a Földközi-tenger felől, Afrikából érkezik.)

 

Miért volt várható, hogy Strasbourgban az ÖVP nem áll a Fidesz mellé?

 

Az ÖVP strasbourgi „nem”-je mögött több ok is meghúzódik.

 

Az egyik oknak van egy nagyon konkrét neve: Othmar Karas.

 

Az osztrák konzervatív politikus az ÖVP EP-delegációját vezeti. Az ÖVP azon irányát képviseli, amelyhez egykoron mondjuk Alois Mock, Habsburg Károly vagy Erhard Busek tartozott: azaz az egyértelmű konzervatív páneurópaizmus híve. Karas a mostani ÖVP-FPÖ-koalíciót is kritikusan nézi, Orbán Viktorral szemben pedig korábban is megfogalmazott már bírálatokat.

 

Karas az ÖVP egyik erős embere. Noha nem a Kurz-szárnyhoz tartozik, az osztrák kancellár nem merné, nem tudná leváltani. Karasnak jó viszonya van a parasztszövetségekkel, a tartományokkal, azaz mélyen beágyazódott az ÖVP-be, és jelentős a népszerűsége is. Amikor 2009-ben az akkori ÖVP-elnök az európai parlamenti választásokon Karast hátrébb sorolta a listán, Karas több mint százezer preferenciaszavazattal szerezte vissza az elsőségét aztán. 2014-ben pedig már az ő vezetésével, neki köszönhetően lett az ÖVP a legerősebb párt az EP-választásokon. Kurz vélhetően jövő májusban is meghagyja tehát Karast az ÖVP listavezetőjének. Ezzel az ÖVP EU-barát, konzervatív szabadelvű szárnya megőrizheti befolyását.

 

Az ÖVP (volt) hagyományosan az osztrák politikai térfélen a „Die Europapartei“, azaz a nagybetűs Európa-párt, amely Ausztria európai integrációját szorgalmazta már akkor is, amikor például a szocdemek még ellenezték azt.

 

Az ÖVP amúgy a NATO-tagságnak is híve lenne.

 

Az ÖVP eleve nem egy olyan aprócska, kézivezérlésű, diktatórikusan irányított párt, mint a Fidesz, ahol nem lehet helye semmiféle belső (pláne külső) vitának vagy Orbán mellett más erős szereplőnek.

 

Az ÖVP-nek ma is több mint félmillió (!) tagja van a nyolcmilliós Ausztriában; a Fidesz párttagsága ennek huszadát se éri el.

 

Emiatt az ÖVP-t nem tudja Kurz egyszemélyben irányítani, sokféle konzervatív-jobboldali nézet, erős személyiség fér meg a pártban. Kurz saját kritikusait is megtűri, mint például Erhard Buseket, akivel idén nyáron közölt az Azonnali Orbánról és Kurzról egy nagyinterjút.

 

Összességében tehát azt lehet mondani, hogy Sebastian Kurz nem kihátrált Orbán Viktor mögül, nem szembefordult vele – sohasem állt ugyanis mögötte.

 

Noch einmal: Kurz nem akar illiberális demokráciát, nem a káoszra, az EU szétesésére játszik, hanem – amúgy nagyon helyesen – a szubszidiaritás elvét erősítené például most EU soros elnökként. Emellett az ÖVP sem egy Fidesz: a párt Európa-pártisága megingathatatlan, valamint a pártban eleve sokféle nézet, akár még Kurz-kritikusok is megférhetnek. Harmadsorban pedig Othmar Karas személyének köszönhető a szerdai ÖVP-s szavazat: Karas kritikus Orbánnal szemben, és elkötelezett az európai egység mellett.

 

A menekültkérdésben lehetnek pillanatnyi érdekazonosságok, de Kurz nem akarja Ausztriát a Nyugaton eleve kissé (és jogosan) kinézett kelet-európaiak társaságába átvezetni. Eközben az osztrák kancellár a balkáni menekültútvonal zárásáért a saját vállát szokta veregetni, és nem Orbánét.

 

Kurz-cal egy olyan ember lépett az európai színpadra, aki – amint a néhai Magyar Nemzetben írtam idén januárban – „azonos szemmagasságban tárgyal Junckerrel, Macronnal, Merkellel. Nem egy EU-támogatásokból élő, mélyszegénységgel küszködő, autoriter kelet-európai állam kormányfőjeként kiabál össze-vissza, hanem annak az Ausztriának a kormányfőjeként, amelynek diplomáciai tekintélye messze nagyobb az ország méreténél“.

 

Kurz éppen ezért tudja sikeresebben bírálni a sokszor valóban naív, valóságidegen EU-s (pláne baloldali) menekültpolitikát vagy az EU struktúráit is.

 

FOTÓ: Sebastian Kurz / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A moldovai Alkotmánybíróság két éven át tartó politikai válság végére tett pontot. Az elnök nyugatbarát pártja vezet, akár egyedül is kormányozhat.

Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár azt is elmondta, hogy miért döntöttek úgy, hogy az óvodákat és az általános iskolák alsó tagozatait még áprilisban kinyitják.

Cak az oltás első dózisát kapta meg. A kormány időközben ígéretet tett a rendszer pontosítására.

Ismert emberek fognak oltásra buzdítani minket, a cél nyolcmillió magyar beoltása, Gulyás szerint a Szputnyik a nyugati vakcináknál is jobb. Ez történt a kormányinfón!

Kolozsváron nemcsak a lakhatás, a kultúra is többe kerül, mint máshol. A Székelyföldön minden olcsóbb, Kézdivásárhely a legolcsóbb, magyar lakossággal is rendelkező város.

A heti Tsúfos Tükör megmutatja, miért örülhetünk a fővárosban épülő kínai egyetemnek.

A 2019-es önkormányzati választáson Pikó András mögé álltak be, és most sem állítanak saját jelöltet a VIII. kerületben.

A hét kérdése

A hatpárti ellenzéki szövetség szerint felesleges a regisztráció, elég lenne felmutatni a TAJ-kártyát, hogy beoltsanak valakit a covid ellen. Szerinted?

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.

A popzenészek és sztársportolók legújabb bevételi forrásáról Bornemissza Márkkal, az egyik legsikeresebb cipőbolthálózat, a Footshop magyar brand managerével beszélgettünk.

Az Európai Bizottság nemrég nyilvánosságra hozta az EU-s védettségi igazolásról szóló tervet. Lattmann Tamás nemzetközi jogásszal elemeztük, hogyan válhat valóra. Podcast!

Horváth Máté, a Dürer Kert koncertszervezője az Azonnalinak néhány részletet elárult arról, hogyan fog kinézni a lockdown utáni Dürer. Podcast!

Az 1848-as forradalomra és szabadságharcról szeretünk egy jó adag nemzeti mázzal és pátosszal leöntve gondolkodni. De mi köze a nemzeti ünnep lezüllesztéséhez Torgyán Józsefnek? Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás