+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Kulcsár Árpád
2018. szeptember 12. szerda, 07:10
Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök szerint a menekültválság megmutatta, hogy sok tagállam nem az EU alapértékeiben, hanem a nemzetállami visszarendeződésben hisz. Ennek pedig az lehet a veszélye, hogy Európa visszazuhan oda, ahol hetven éve, a fasizmus idején volt.

Saját megfogalmazása szerint optimistán állhat az Európai Parlament közössége előtt kedd délelőtt Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök, aki Európa jövőjéről érkezett beszélni Strasbourgba. Nem ő az első: az Európai Parlament sorra kéri fel a tagállamok kormányfőit, mondják el, hogyan látják a kontinens jövőjét. Áprilisban Emmanuel Macron francia elnököt hallgatták itt meg, az Azonnali akkor is tudósított az EP-ből.

 

Ciprasz EP-beli beszédét a görögországi válsághelyzet felidézésével kezdte, amelyet értékelése szerint mára sikerült megoldani. Ciprasz szerint a válság időszakában is sikerült olyan szociális kezdeményezéseket elindítani, amelyek nem hagyták cserben a görög állampolgárokat. Tíz százalékkal csökkent a munkanélküliség és idén végre gazdasági növekedés is van – sorolta eredményeit.

 

Mindezeket ráadásul úgy kellett megcsinálni, hogy közben kitört a menekültválság.

 

„Miközben Európában eluralkodott a rasszizmus, Görögország a súlyos terhek alatt is megőrizte a szolidaritását, nem falakat emelt, mint egyes országok, hanem befogadta a menekülteket” –hangsúlyozta a görög kormányfő.

 

Ciprasz külpolitikai eredményeiről is beszélt: utalt a Macedónia névváltozásával kapcsolatos görög-macedón megegyezésre, valamint elmondta, hogy Törökországgal továbbra is tárgyalnak a több évtizedes ciprusi patthelyzet békés rendezéséről.

 

Ciprasz szerint az olyan ügyek, mint a menekültválság, strukturális válságot okozhatnak az európai projektben. Az EU kudarca ezekben a kérdésekben a sovinizmus győzelméhez vezetne, és a nacionalizmus fellendülését eredményezné.

 

A görög pénzügyi válságra rátromfoló menekültválság rámutatott arra, hogy sok tagállam nem az EU alapértékeiben, hanem az elzárkózásban és a nemzetállami visszarendeződésben hisz: ennek pedig az a veszélye, hogy Európa visszazuhan oda, ahol hetven éve, a fasizmus idején volt.

 

„Sokáig azt hitték, hogy a Sziriza volt veszélyes Európa jövőjére. Mára bebizonyosodott, hogy nem mi vagyunk veszélyesek, hanem az ellentétes oldalon állók!” – folytatta a görög miniszterelnök,

 

aki mind a szélsőjobboldaltól, mind a neoliberálisoktól félti Európa jövőjét. Helyettük a demokráciát, igazságosságot, átláthatóságot kellene szerinte „merész reformok” által felerősíteni. „A neoliberalizmust és a szélsőjobbos populizmust egyaránt le kell győzni, minden progresszív demokratikus erőre felelősséget ró, hogy szolidárisan kiálljunk másokért és ne hagyjuk Európát visszamenni a sötét múltjába” – zárta beszédét a görög miniszterelnök.

 

 

Milyen reakciók érkeztek a beszédre az EP-frakcióktól?

 

Az EU jövőjéről felszólaló kormányfők beszédeire rendre reagálnak az egyes EP-frakciók prominensei is. Elsőként Esteban Gonzales Pons, a Fideszt, az RMDSZ-t és a felvidéki MKP-t is a soraiban tudó Európai Néppárt frakcióvezető-helyettese szólalt fel, aki felelevenítette, hogy sokszor hallották annak idején az Európa-ellenesek cinikus nevetését Görögországgal kapcsolatban, akik azt jósolták, hogy az ország tönkremegy a Sziriza alatt. De Európa a görögök mellett állt akkor, amikor a pénzintézetek elzárták a csapot, és nacionalista politikai erők szét akarták zilálni az országot.

 

A jobboldali Pons-tól különösen erős volt a mondat, miszerint a görög baloldali kormány által bevezetett reformok az európai szolidaritás bizonyítékai.

 

Erre rögtön replikázott Udo Bullmann, az MSZP-t és a DK-t is magában foglaló Szocialisták és Demokraták frakcióvezetője is, aki elmondta, hogy ha valaki nem volt szolidáris a görögökkel, akkor pont az Európai Néppárt volt. Bullmann Európa jövőjéről főleg a migráció kontextusában beszélt, azt mondta, olyan közös mestertervre volna szükség, amely a Földközi-tenger térségének országait segítene, és ehhez szükség lenne az Európai Bizottság támogatására is.

 

„Rá kell kényszeríteni egyes dél-európai vezetőket, hogy közösen és összefogásban gondolkodjanak, és amennyiben ön, Ciprasz miniszterelnök úr, ebben szerepet kíván vállalni, szívesen látjuk” – mondta a német szociáldemokrata.

 

A torykat és a lengyel PiS-t tömörítő, magyar taggal nem rendelkező Európai Konzervatívok és Reformerek képviselőcsoport nevében Natis Marias elnökségi tag reagált Ciprasz szavaira. Elmondta, őt a görög politikus Antonisz Szamaraszra emlékezteti, hiszen

 

az országot 2012-2015 között vezető jobboldali exminiszterelnök is azt mondta, hogy megoldódtak a gondok Görögországban, miközben pont egy még súlyosabb válságot idézett elő.

 

Az ECR-frakció politikusa úgy véli, Ciprasz egy fölégetetett Görögországot hagy majd maga után: többmillió a szegény, százezrek vándoroltak el, nagy a munkanélküliség, csökken a nyugdíjak reálértéke, sokan éhbérért dolgoznak, a köztulajdont pedig fillérekért sajátítják ki ilyen-olyan érdekcsoportok.

 

Gabrielle Zimmer a szintén magyar tag nélküli Egységes Európai Baloldal/Északi Zöld Baloldal német elnöke elmondta, hogy nagy siker a harmadik memorandum teljesítése Görögországban, de ez nem a szolidaritás dokumentuma volt, hanem egy hatalmas teher.

 

Most a görögök végre visszatérhetnek a humanitárius kezdeményezések útjára – fűzte hozzá.

 

A Die Linke politikusa szerint soha többé nem történhet meg, hogy az EU-ban hagyják, hogy az egyik tagállamra ne vonatkozzanak ugyanolyan jogok, mint a többire, ugyanis Görögországban a válság időszakában felfüggesztették a Szociális Chartát, és ezzel gyakorlatilag az emberi jogok sérülhettek az EU égisze alatt.

 

FOTÓK: Genevieve Engel / EP-sajtószolgálat

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Sokan mondjuk nem voltak, de legalább csináltattak maguknak Trianont éltető pólókat. Volt trianonozás, román himnusz és kulturális műsor is. Videóriport!

A brit titkosszolgálatok már régóta a kínai kapcsolatok újraértékelését szorgalmazzák, de Nagy-Britannia sok szempontból együttműködik az országgal, így kényes a helyzet.

Nem ez az első eset, hogy rátámadtak az iszlám vallást betiltani akaró Stram Kurs vezetőjére, Rasmus Paludanra.

Eddig mi kérdeztünk, most viszont a ti koronavírus-járvánnyal kapcsolatos instagramos kérdéseitekre válaszolnak a politikusok.

Karácsonyék szerint rengeteg pénzt vonnak el jövőre a fővárostól, ezért mielőtt leül a kormánnyal, meg akarja várni a június 10-re esedékes belügyminiszteri egyeztetést az önkormányzati szövetségekkel.

Jó hír: már nem kell sem negatív koronavírus-teszt, sem pedig kéthetes karantén akkor, ha Csehországba, Szlovákiába vagy Ausztriába utazunk.

Ugyan sajnos három krónikus beteg ismét elhunyt, de összesen 2245 fő meggyógyult.

A hét kérdése

Egy etnikailag sokszínűbb Nagy-Magyarországban a politikai térkép is egészen más lenne, mint most. Hogy mennyire, arról csináltunk egy szavazást!

Azért ide elnéznénk

Még ha online is, de június 5. és 6. között a Rosalia borfesztivál keretében lesznek élő interjúk borászokkal, művészekkel és a gasztronómia képviselőivel.

Saját kézzel lehet levendulát szedni a kevélyhelyi levendulamezőn. Aki kipróbálná, június 5. és 14. között teheti
meg Pilisborosjenő mellett!

DrMáriás festményeit Győrfi Pálról, a nyugalomhipnózis nagymesteréről, vagy Müller Cecíliáról, Baby Yoda megmentőjéről június 6-tól nézheted meg Szentendrén.

Mi fog történni az albérletpiaccal a koronavírus-járvány miatt kibontakozó gazdasági válság hatására? Június 9.

Ipari stílusű bútorok, munkavédelmi plakátok és sok más június 13-án.

Ezt is szerettétek

Járvány utáni munkaerőpiaci körkép a Helyzetben.

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Fogadják el a munkavállalók, hogy a közelgő válság miatt komoly áldozatokat kell hozniuk az állásukért – legalábbis az Iparkamara elnöke, Parragh László szerint. De mit szólnak ehhez a szakszervezetek?

Sok felvidéki városba a magyar polgármesterek hívták be a megszálló csehszlovák katonákat. Itt a Trianon 100 podcast harmadik része.

És a koronavírus-járvány, vagy az azt követő válság kezelése lehet majd a 2022-es kampány fő témája? Böcskei Balázs és Mráz Ágoston Sámuel a Helyzetben!

Twitter megosztás Google+ megosztás