Ciprasz: Nem a Sziriza veszélyes Európára, hanem a neolibek és a szélsőjobb!

Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök szerint a menekültválság megmutatta, hogy sok tagállam nem az EU alapértékeiben, hanem a nemzetállami visszarendeződésben hisz. Ennek pedig az lehet a veszélye, hogy Európa visszazuhan oda, ahol hetven éve, a fasizmus idején volt.

Saját megfogalmazása szerint optimistán állhat az Európai Parlament közössége előtt kedd délelőtt Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök, aki Európa jövőjéről érkezett beszélni Strasbourgba. Nem ő az első: az Európai Parlament sorra kéri fel a tagállamok kormányfőit, mondják el, hogyan látják a kontinens jövőjét. Áprilisban Emmanuel Macron francia elnököt hallgatták itt meg, az Azonnali akkor is tudósított az EP-ből.

Ciprasz EP-beli beszédét a görögországi válsághelyzet felidézésével kezdte, amelyet értékelése szerint mára sikerült megoldani. Ciprasz szerint a válság időszakában is sikerült olyan szociális kezdeményezéseket elindítani, amelyek nem hagyták cserben a görög állampolgárokat. Tíz százalékkal csökkent a munkanélküliség és idén végre gazdasági növekedés is van – sorolta eredményeit.

Mindezeket ráadásul úgy kellett megcsinálni, hogy közben kitört a menekültválság.

Ciprasz külpolitikai eredményeiről is beszélt: utalt a Macedónia névváltozásával kapcsolatos görög-macedón megegyezésre, valamint elmondta, hogy Törökországgal továbbra is tárgyalnak a több évtizedes ciprusi patthelyzet békés rendezéséről.

A görög pénzügyi válságra rátromfoló menekültválság rámutatott arra, hogy sok tagállam nem az EU alapértékeiben, hanem az elzárkózásban és a nemzetállami visszarendeződésben hisz: ennek pedig az a veszélye, hogy Európa visszazuhan oda, ahol hetven éve, a fasizmus idején volt.

aki mind a szélsőjobboldaltól, mind a neoliberálisoktól félti Európa jövőjét. Helyettük a demokráciát, igazságosságot, átláthatóságot kellene szerinte „merész reformok” által felerősíteni. „A neoliberalizmust és a szélsőjobbos populizmust egyaránt le kell győzni, minden progresszív demokratikus erőre felelősséget ró, hogy szolidárisan kiálljunk másokért és ne hagyjuk Európát visszamenni a sötét múltjába” – zárta beszédét a görög miniszterelnök.

Milyen reakciók érkeztek a beszédre az EP-frakcióktól?

Az EU jövőjéről felszólaló kormányfők beszédeire rendre reagálnak az egyes EP-frakciók prominensei is. Elsőként Esteban Gonzales Pons, a Fideszt, az RMDSZ-t és a felvidéki MKP-t is a soraiban tudó Európai Néppárt frakcióvezető-helyettese szólalt fel, aki felelevenítette, hogy sokszor hallották annak idején az Európa-ellenesek cinikus nevetését Görögországgal kapcsolatban, akik azt jósolták, hogy az ország tönkremegy a Sziriza alatt. De Európa a görögök mellett állt akkor, amikor a pénzintézetek elzárták a csapot, és nacionalista politikai erők szét akarták zilálni az országot.

Erre rögtön replikázott Udo Bullmann, az MSZP-t és a DK-t is magában foglaló Szocialisták és Demokraták frakcióvezetője is, aki elmondta, hogy ha valaki nem volt szolidáris a görögökkel, akkor pont az Európai Néppárt volt. Bullmann Európa jövőjéről főleg a migráció kontextusában beszélt, azt mondta, olyan közös mestertervre volna szükség, amely a Földközi-tenger térségének országait segítene, és ehhez szükség lenne az Európai Bizottság támogatására is.

„Rá kell kényszeríteni egyes dél-európai vezetőket, hogy közösen és összefogásban gondolkodjanak, és amennyiben ön, Ciprasz miniszterelnök úr, ebben szerepet kíván vállalni, szívesen látjuk” – mondta a német szociáldemokrata.

A torykat és a lengyel PiS-t tömörítő, magyar taggal nem rendelkező Európai Konzervatívok és Reformerek képviselőcsoport nevében Natis Marias elnökségi tag reagált Ciprasz szavaira. Elmondta, őt a görög politikus Antonisz Szamaraszra emlékezteti, hiszen

Az ECR-frakció politikusa úgy véli, Ciprasz egy fölégetetett Görögországot hagy majd maga után: többmillió a szegény, százezrek vándoroltak el, nagy a munkanélküliség, csökken a nyugdíjak reálértéke, sokan éhbérért dolgoznak, a köztulajdont pedig fillérekért sajátítják ki ilyen-olyan érdekcsoportok.

Gabrielle Zimmer a szintén magyar tag nélküli Egységes Európai Baloldal/Északi Zöld Baloldal német elnöke elmondta, hogy nagy siker a harmadik memorandum teljesítése Görögországban, de ez nem a szolidaritás dokumentuma volt, hanem egy hatalmas teher.

A Die Linke politikusa szerint soha többé nem történhet meg, hogy az EU-ban hagyják, hogy az egyik tagállamra ne vonatkozzanak ugyanolyan jogok, mint a többire, ugyanis Görögországban a válság időszakában felfüggesztették a Szociális Chartát, és ezzel gyakorlatilag az emberi jogok sérülhettek az EU égisze alatt.

FOTÓK: Genevieve Engel / EP-sajtószolgálat