+++ Eltűntünk a facebookon? Iratkozz fel hírlevelünkre, hogy mindig tudj arról, amiről írunk! +++
Kulcsár Árpád
2018. szeptember 12. szerda, 07:10
Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök szerint a menekültválság megmutatta, hogy sok tagállam nem az EU alapértékeiben, hanem a nemzetállami visszarendeződésben hisz. Ennek pedig az lehet a veszélye, hogy Európa visszazuhan oda, ahol hetven éve, a fasizmus idején volt.

Saját megfogalmazása szerint optimistán állhat az Európai Parlament közössége előtt kedd délelőtt Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök, aki Európa jövőjéről érkezett beszélni Strasbourgba. Nem ő az első: az Európai Parlament sorra kéri fel a tagállamok kormányfőit, mondják el, hogyan látják a kontinens jövőjét. Áprilisban Emmanuel Macron francia elnököt hallgatták itt meg, az Azonnali akkor is tudósított az EP-ből.

 

Ciprasz EP-beli beszédét a görögországi válsághelyzet felidézésével kezdte, amelyet értékelése szerint mára sikerült megoldani. Ciprasz szerint a válság időszakában is sikerült olyan szociális kezdeményezéseket elindítani, amelyek nem hagyták cserben a görög állampolgárokat. Tíz százalékkal csökkent a munkanélküliség és idén végre gazdasági növekedés is van – sorolta eredményeit.

 

Mindezeket ráadásul úgy kellett megcsinálni, hogy közben kitört a menekültválság.

 

„Miközben Európában eluralkodott a rasszizmus, Görögország a súlyos terhek alatt is megőrizte a szolidaritását, nem falakat emelt, mint egyes országok, hanem befogadta a menekülteket” –hangsúlyozta a görög kormányfő.

 

Ciprasz külpolitikai eredményeiről is beszélt: utalt a Macedónia névváltozásával kapcsolatos görög-macedón megegyezésre, valamint elmondta, hogy Törökországgal továbbra is tárgyalnak a több évtizedes ciprusi patthelyzet békés rendezéséről.

 

Ciprasz szerint az olyan ügyek, mint a menekültválság, strukturális válságot okozhatnak az európai projektben. Az EU kudarca ezekben a kérdésekben a sovinizmus győzelméhez vezetne, és a nacionalizmus fellendülését eredményezné.

 

A görög pénzügyi válságra rátromfoló menekültválság rámutatott arra, hogy sok tagállam nem az EU alapértékeiben, hanem az elzárkózásban és a nemzetállami visszarendeződésben hisz: ennek pedig az a veszélye, hogy Európa visszazuhan oda, ahol hetven éve, a fasizmus idején volt.

 

„Sokáig azt hitték, hogy a Sziriza volt veszélyes Európa jövőjére. Mára bebizonyosodott, hogy nem mi vagyunk veszélyesek, hanem az ellentétes oldalon állók!” – folytatta a görög miniszterelnök,

 

aki mind a szélsőjobboldaltól, mind a neoliberálisoktól félti Európa jövőjét. Helyettük a demokráciát, igazságosságot, átláthatóságot kellene szerinte „merész reformok” által felerősíteni. „A neoliberalizmust és a szélsőjobbos populizmust egyaránt le kell győzni, minden progresszív demokratikus erőre felelősséget ró, hogy szolidárisan kiálljunk másokért és ne hagyjuk Európát visszamenni a sötét múltjába” – zárta beszédét a görög miniszterelnök.

 

 

Milyen reakciók érkeztek a beszédre az EP-frakcióktól?

 

Az EU jövőjéről felszólaló kormányfők beszédeire rendre reagálnak az egyes EP-frakciók prominensei is. Elsőként Esteban Gonzales Pons, a Fideszt, az RMDSZ-t és a felvidéki MKP-t is a soraiban tudó Európai Néppárt frakcióvezető-helyettese szólalt fel, aki felelevenítette, hogy sokszor hallották annak idején az Európa-ellenesek cinikus nevetését Görögországgal kapcsolatban, akik azt jósolták, hogy az ország tönkremegy a Sziriza alatt. De Európa a görögök mellett állt akkor, amikor a pénzintézetek elzárták a csapot, és nacionalista politikai erők szét akarták zilálni az országot.

 

A jobboldali Pons-tól különösen erős volt a mondat, miszerint a görög baloldali kormány által bevezetett reformok az európai szolidaritás bizonyítékai.

 

Erre rögtön replikázott Udo Bullmann, az MSZP-t és a DK-t is magában foglaló Szocialisták és Demokraták frakcióvezetője is, aki elmondta, hogy ha valaki nem volt szolidáris a görögökkel, akkor pont az Európai Néppárt volt. Bullmann Európa jövőjéről főleg a migráció kontextusában beszélt, azt mondta, olyan közös mestertervre volna szükség, amely a Földközi-tenger térségének országait segítene, és ehhez szükség lenne az Európai Bizottság támogatására is.

 

„Rá kell kényszeríteni egyes dél-európai vezetőket, hogy közösen és összefogásban gondolkodjanak, és amennyiben ön, Ciprasz miniszterelnök úr, ebben szerepet kíván vállalni, szívesen látjuk” – mondta a német szociáldemokrata.

 

A torykat és a lengyel PiS-t tömörítő, magyar taggal nem rendelkező Európai Konzervatívok és Reformerek képviselőcsoport nevében Natis Marias elnökségi tag reagált Ciprasz szavaira. Elmondta, őt a görög politikus Antonisz Szamaraszra emlékezteti, hiszen

 

az országot 2012-2015 között vezető jobboldali exminiszterelnök is azt mondta, hogy megoldódtak a gondok Görögországban, miközben pont egy még súlyosabb válságot idézett elő.

 

Az ECR-frakció politikusa úgy véli, Ciprasz egy fölégetetett Görögországot hagy majd maga után: többmillió a szegény, százezrek vándoroltak el, nagy a munkanélküliség, csökken a nyugdíjak reálértéke, sokan éhbérért dolgoznak, a köztulajdont pedig fillérekért sajátítják ki ilyen-olyan érdekcsoportok.

 

Gabrielle Zimmer a szintén magyar tag nélküli Egységes Európai Baloldal/Északi Zöld Baloldal német elnöke elmondta, hogy nagy siker a harmadik memorandum teljesítése Görögországban, de ez nem a szolidaritás dokumentuma volt, hanem egy hatalmas teher.

 

Most a görögök végre visszatérhetnek a humanitárius kezdeményezések útjára – fűzte hozzá.

 

A Die Linke politikusa szerint soha többé nem történhet meg, hogy az EU-ban hagyják, hogy az egyik tagállamra ne vonatkozzanak ugyanolyan jogok, mint a többire, ugyanis Görögországban a válság időszakában felfüggesztették a Szociális Chartát, és ezzel gyakorlatilag az emberi jogok sérülhettek az EU égisze alatt.

 

FOTÓK: Genevieve Engel / EP-sajtószolgálat

 

Hírszolgáltatás

A jövő évi EP-választásokra készülődvén pedig „kampány-főhadiszállásokat” is telepítene.

Brutális mianmari visszaélések, véres polgárháború Szíriában és a koreai rendezés ügye – ezeket a témákat sem kerülik meg.

Aaron Paul fogja alakítani a a Westworld harmadik évadának egyik központi karakterét.

Pozsonyban, Kassán és Besztercebányán is megmozdulások lesznek.

De még mennyire, hogy létezik. Mutatunk pár példát!

A hét kérdése

Maroš Šefčovič szlovák EU-biztos az európai szocialisták csúcsjelöltje akar lenni. De mi lenne, ha 2019-től egy szlovák vezetné az EU-t? Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Premier előtt vetítik a cannes-i filmfesztiválon díjat nyerő magyar alkotást szeptember
24-től a Puskin moziban.

Krasznahorkai László új könyvét mutatják be szeptember 25-én.

A folk metálé lesz a főszerep szeptember 28-án a Barba Negrában: az orosz Arkona és a magyar Dalriada lép színpadra.

Az ellenzékiség három arca, illetve a zene és a politikai vezetés kapcsolata is szóba fog kerülni szeptember 28-án.

Hivatalos előzményregényt kapott Bram Stoker Drakulája! Bemutató szeptember 29-én.

Ezt is szerettétek

Deutsch Tamás az Azonnalinak mindent megmagyaráz!

Eddig fel sem tűnt, de most már mindenhol ezt fogod látni!

Esély a helyzet tisztázására? Nagy katyvasz? Ideológiailag motivált vádak? EP-képviselők a Sargentini-jelentésről.

Mi lenne, ha megtámadnának minket nyugatról? Az Azonnali játékelméleti kalandozása.

comments powered by Disqus
Twitter megosztás Google+ megosztás