+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Bakó Bea & Bukovics Martin
2018. szeptember 12. szerda, 13:11
Megszavazta az Európai Parlament a Magyarország elleni 7-es cikkelyes szankciós eljárás megindítását a Néppárt nagy részének voksaival. 448 képviselő támogatta, 197 ellenezte, 48 tartózkodott. Ilyen szavazásra még soha nem volt példa az Európai Unió történetében.

Sok néppárti szavazattal elfogadta az Európai Parlament a Sargentini-jelentést, ezzel megindították a hetes cikkelyes eljárás első szakaszát Magyarországgal szemben sz uniós alapértékek megsértése miatt. Összesen 693 képviselő szavazott, ebből 448 támogatta, 197 ellenezte a hetes cikkely megindítását, 48 képviselő pedig tartózkodott. Ez azt jelenti, hogy

 

pont a tartózkodások bele nem számításán múlt, hogy meglett a kétharmados többség az EP-ben.

 

Az alkalmazott számítási módszerrel 69 százalékos lett a többség, a tartózkodások beleszámításával ez az arány csak 64 lett volna.

 

A szavazást követően a parlament baloldali és zöld frakcióiban óriási tapsvihar tört ki, a szélsőjobboldali frakció pedig hangosan fújolt. A szavazás lezárta után sorra lépnek oda az S&D és a Zöldek tagjai Judith Sargentinihez, hogy gratuláljanak a jelentés elfogadásához.

 

A szöveg az utolsó pillanatban még szigorodott is egy kicsit, ugyanis szocdem, illetve zöld kezdeményezésre elfogadtak egy-egy módosítót a genderszakok megszüntetésével, és a menedékkérők tranzitzónákban való éheztetésével kapcsolatban.

 

Valóban történelmi volt a szavazás, olyan ugyanis még nem volt, hogy az EP élesítse a hírhedt hetes cikkelyt egy tagállam ellen. (Lengyelország ellen már indult egy ilyen eljárás, de azt az Európai Bizottság kezdeményezte, látványos eredménye viszont annak sincs egyelőre.) A szerdai szavazást kedden a Sargentini-jelentésről szóló plenáris vita előzte meg Strasbourgban, ezen Orbán Viktor is részt vett, hogy beszéljen egy kicsit a világsajtó előtt is kedvenc témájáról, a migrációról.

 

De mi is ez a hetes cikkelyes eljárás pontosan?

 

1. A hetes cikkelyes szankciós eljárás megindításának EP-beli megszavazását követően a miniszterekből álló Európai Unió Tanácsa majd egyszer valamikor szavazni fog arról, hogy fennáll „az értékek megsértésének az egyértelmű veszélye” Magyarországon. Lengyelországgal szemben például tavaly december óta elvileg folyamatban van a hetes cikkelyes eljárás, de a Tanács még nem jutott el egy ilyen szavazásig.

 

Ha nagy sokára elé kerül a lengyel vagy a magyar ügy, akkor négyötödös szótöbbséggel kell majd döntenie a Tanácsnak, és az érintett tagállam (Lengyelország vagy Magyarország) persze nem szavazhat. És ez még csak az értékek megsértésének a veszélyéről szól. A puszta veszélyre meg ugye nem lehet szankciót alapítani. Innentől pedig jön a lehetetlen küldetés.

 

2. Az értékek konkrét megsértésének a kimondása már egy másik tanácsra, az állam-, illetve kormányfőkből álló Európai Tanácsra tartozik, amelynek egyhangúsággal kell döntenie (nyilván az érintett tagállam képviselőjén kívül). Ezt külön kezdeményeznie kell a Bizottságnak vagy a tagállamok harmadának.

 

Teljességgel kizártnak tűnik, hogy Lengyelország és Magyarország egymás ellen szavazzon, vagy akár csak tartózkodjon (a tartózkodás ugyanis nem akadályozza meg egy ilyen határozat elfogadását). Így hacsak valamilyen rafinált jogértelmezéssel nem zárják ki egyszerre mindkét tagállamot a szavazásból (bár ilyesminek nem látszik komolyan vehető jogi alapja), akkor legkésőbb ezen a ponton eljön a happy end.

 

3. Az eljárásnak van egy harmadik szakasza is, ami a körülmények ismeretében a sci-fi határát súrolja: ez lenne az, hogy ténylegesen szankciókat állapítanak meg valamely tagállammal szemben, mondjuk megvonják a szavazati jogát. Erről megint a miniszterekből álló „sima” Tanács dönt, méghozzá minősített többséggel. Ez azt jelenti, hogy a Tanács tagjainak 72 százaléka kell, hogy egyetértsen, és ők egyszersmind képviseljék az EU lakosságának a 65 százalékát is. (Ha a Bizottság javaslatára szavazna a Tanács a szankciókról, akkor elég a tagok 55 százalékos egyetértése is – már ha elég nagy tagállamokat képviselnek az egyetértők, mivel a 65 százalékos lakosságarányos kikötés ebben az esetben is él.)

 

Bonyolult volt végigolvasva? Még szerencse, hogy itt van róla egy remek infografika.

 

FOTÓ: Bakó Bea / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Sok-sok gyerek születik, mi meg döntsük el, milyen Európában nőjenek fel. Erről szól a klip.

Mutatjuk 2019 Budapestjének valószínűleg legígéretesebb gyakornokságát: a miénket.

Az egyik román zsebtolvajokról tweetelt, a másik arról, hogy fél a fekete nőktől. Repülnek.

Az újonnan megválasztott ukrán elnöknek adták ki magukat, ezzel pedig a francia elnököt húzhatta csőbe egy orosz telefonbetyár-páros.

Dobrev Klárát több mint háromszor annyian ismerik itthon, mint Németországban a kereszténydemokrata
CSU csúcsjelöltjét.

A hét kérdése

A Notre-Dame hétfői katasztrófája egész Európát megmozgatta. De vajon mi tudná összehozni a magyarokat?

Azért ide elnéznénk

Az Azonnali összeültet vitázni pár ifjú politikust április 25-én az Aurórában. Regisztráljatok!

Működik-e az ökologikus vidékfejlesztés? Mit kéne csinálniuk az önkormányzatoknak? Konferencia április 26-án.

Bringázz április 28-án a Margitsziget és a Városliget között több száz másik emberrel!

Április 25–28. között a Millenáris Parkba ismét kivonulnak a kiadók, és sok szerző is ott lesz.

Hogyan teljesített az Európai Bizottság a luxemburgi Jean-Claude Juncker vezetése alatt? Április 29-én a Corvinus Egyetemen megtudhatod.

Ezt is szerettétek

György Péter a Notre-Dame-on kívül a legújabb trianoni emlékmű terveiről is beszélt az Azonnalinak. Interjú!

Mi történt a dél-balkáni országgal és a Magyarországon menedékjogban részesített Nikola Gruevszki pártjával?

Révész Máriusz kormánybiztos Azonnalinak tett ígérete szerint kátyúzni is fognak a pénzből!

Elmentünk egy kampányfórumra Újvidéken, mert most először szavazhatnak az EP-választáson a vajdasági magyarok. Riport!

Twitter megosztás Google+ megosztás