+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Bakó Bea
2018. szeptember 11. kedd, 09:24
Milyen értékek sérülnek? Mióta tart ez az egész? Miért szavaz róla az Európai Parlament? Mi történik, ha megszavazzák?

Kedden délután vitázik arról az Európai Parlament, hogy indítsanak-e 7-es cikkes szankciós eljárást Magyarország ellen az unió alapértékeinek megsértése miatt. Az erről szóló – egyébként számos sebből vérző – jelentést a holland zöldpárti Judith Sargentini készítette el, ez lesz az alapja a keddi vitának. Szerdán aztán jöhet a történelmi szavazás, olyan ugyanis még nem volt, hogy az EP élesítse a hírhedt hetes cikkelyt egy tagállam ellen. (Lengyelország ellen már indult egy ilyen eljárás, de azt a Bizottság kezdeményezte, látványos eredménye viszont annak sincs egyelőre.)

 

Ha sikerül is kétharmaddal elfogadni az EP-ben a jelentést, egy csapásra az sem fog sok mindent megváltoztatni,

 

a dolog menete ugyanis onnantól a következő lesz.

 

A miniszterekből álló Európai Unió Tanácsa majd egyszer valamikor szavazni fog arról, hogy fennáll „az értékek megsértésének az egyértelmű veszélye” Magyarországon. Lengyelországgal szemben például tavaly december óta elvileg folyamatban van a hetes cikkelyes eljárás, de a Tanács még nem jutott el egy ilyen szavazásig. Ha nagy sokára elé kerül a lengyel vagy a magyar ügy, akkor négyötödös szótöbbséggel kell majd döntenie, és az érintett tagállam (Lengyelország vagy Magyarország) persze nem szavazhat.

 

És ez még csak az értékek megsértésének a veszélyéről szól. A puszta veszélyre meg ugye nem lehet szankciót alapítani. Innentől pedig jön a lehetetlen küldetés. Az értékek konkrét megsértésének a kimondása már egy másik tanácsra, az állam-, illetve kormányfőkből álló Európai Tanácsra tartozik, amelynek egyhangúsággal kell döntenie (nyilván az érintett tagállam képviselőjén kívül).

 

Teljességgel kizártnak tűnik, hogy Lengyelország és Magyarország egymás ellen szavazzon, vagy akár csak tartózkodjon (a tartózkodás ugyanis nem akadályozza meg egy ilyen határozat elfogadását). Így hacsak valamilyen rafinált jogértelmezéssel nem zárják ki egyszerre mindkét tagállamot a szavazásból (bár ilyesminek nem látszik komolyan vehető jogi alapja), akkor legkésőbb ezen a ponton eljön a happy end.

 

Az eljárásnak van egy harmadik szakasza is, ami a körülmények ismeretében a sci-fi határát súrolja: ez lenne az, hogy ténylegesen szankciókat állapítanak meg valamely tagállammal szemben, mondjuk megvonják a szavazati jogát. Erről megint a miniszterekből álló „sima” Tanács dönt, méghozzá minősített többséggel. Ez azt jelenti, hogy a Tanács tagjainak 72 százaléka kell, hogy egyetértsen, és ők egyszersmind képviseljék az EU lakosságának a 65 százalékát is. (Ha a Bizottság javaslatára szavazna a Tanács a szankciókról, akkor elég a tagok 55 százalékos egyetértése is – már ha elég nagy tagállamokat képviselnek az egyetértők, mivel a 65 százalékos lakosságarányos kikötés ebben az esetben is él.)

 

Bonyolult volt végigolvasva? Naná. Még szerencse, hogy az Európai Parlament csinált róla egy infografikát is:

 

 

Az infografikát az Európai Parlament készítette.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Egyedül a liberálisoknak és a balközépnek volt nagyjából egyenletes a teljesítménye a kontinensen.

Hiába teljesítették időre az EU feltételeit, Párizs és Berlin is kigáncsolta a tárgyalások megkezdését a nyárra.

A paktumot még mindenki tagadja, de lehet benne ráció: a liberálisok megkapják az EP vezetését, cserébe a Néppárté lehet a Bizottság.

Nehogy lemaradj bármiről is! Olvasd cikkeinket jóval előbb, mint mások! Mutatjuk, hogyan!

A nemrég megválasztott, progresszív szlovák elnök beszédében minden polgár szolgálatát ígérte, és hitet tett az etnikai és nemzeti kisebbségek védelme mellett is.

A hét kérdése

Itt a nyár, itt a strandszezon, itt az idő elámulni azon, hogy hol tart még mindig a magyar gasztronómia.

Azért ide elnéznénk

A kilencvenedik. A pesti Duna-korzón, június 13-17. között.

A borzalmas név ellenére is érdemes újragondolni mindazt, amit erről az unalmasnak tűnő fajtáról tudni vélünk. Június 22.

A Piacok Napján az Erzsébet tér egy hatalmas közösségi piaccá változik, idén már 6. alkalommal, június 23-án.

JazzTM, július 5-7. között Európa 2021-es kulturális fővárosában. Elég erős lineuppal, a közelben!

Tanúság? Cinkosság? Kortárs művészek fejtik meg a pannonhalmi főapátság galériájában. Egész nyáron!

Ezt is szerettétek

Hogy történt a rendszerváltás? Mit kell tudni a prágai gólemről? Milyen bosszúra készül az Álmok Fejedelme? Könyves Kálmán!

Valerij Pekar szerint az egész nyelvtörvényügy csak egy háborús ország átmeneti problémája. Interjú.

Amikor mi olyan speciálisnak érezzük magunkat, nem árt elmenni egy magát ugyanúgy meg- és feltalálni igyekvő másik volt szocialista fővárosba.

Ellenőriztük, mennyire vannak képben az emberek azzal, hogy kikre is lehet szavazni. Videó!

Twitter megosztás Google+ megosztás