+++ Eltűntünk a facebookon? Iratkozz fel hírlevelünkre, hogy mindig tudj arról, amiről írunk! +++
Szerző: Hutter Marianna
2018. szeptember 10. hétfő, 11:51
Bár már alig van idő a szavazásig, eddig gyakorlatilag csak a DK-sok és Morvai Krisztina jelentették ki határozottan, hogyan fognak szavazni.

Ugyan szerdán szavaznak az európai parlamenti képviselők arról, élesítsék-e a hetes cikkelyes eljárást Magyarország ellen, még több hazai képviselő sem döntött arról, hogyan szavazzon. Az Azonnali minden magyar EP-képviselőtől megkérdezte, hogyan fog szavazni és miért, ám érdemi választ alig kaptunk.

 

„Nem sorosista-balliberális összeesküvés”

 

A szocialista Szanyi Tibor arról tájékoztatott, az MSZP elnökségének döntésétől teszi függővé, hogyan szavaz, ám a testület várhatóan csak ezen a héten (!) tárgyalja a kérdést. A szintén MSZP-s Ujhelyi István már hosszabban fogalmazott az Orbán-kormányt kritizálva, ám azt ő sem jelentette ki, hogy igennel fog szavazni. „Az európai közösség eljárása éppen a magyar embereket védi az Európa-ellenes maffiakormánytól. Éppen ezért több érv szól a megszavazása mellett, mint ellene” – írta.

 

Mint elmondta, a Radikális Európai Demokraták mozgalmával közösen online konzultáció keretében gyűjtötte össze a magyar választók és civil szervezetek több ezer személyes javaslatát a Sargentini-jelentéshez kapcsolódóan, ezek összesítését át is adták a holland jelentéstevőnek.

 

Így az MSZP EP-képviselői mérlegelni fogják az utolsó módosítások után kialakuló jelentés végső szövegét és ennek ismeretében döntenek majd a végszavazáson tanúsított magatartásról.

 

Ujhelyi hangsúlyozta, a Sargentini-jelentéshez az Európai Parlament több szakbizottsága adott be különvéleményt, mindegyik kivétel nélkül súlyos jogtiprásokat állapított meg és figyelmeztetett a kormány legfelsőbb szintjéig érő korrupció miatt; utóbbit például a jobboldali néppárt által vezetett költségvetési ellenőrző bizottság. Ráadásul a jelentéstervezetet jelentős, pártcsaládokon átívelő többséggel támogatták a LIBE-bizottságban. 

 

Különösen figyelemreméltónak nevezte, hogy a Fidesz pártcsaládját alkotó néppárti és a Szabadság és Közvetlen Demokrácia Európája frakcióban ülő, frissen olasz kormányzópárttá avanzsált – és emiatt a Fidesz által „ünnepelt” – Öt Csillag Mozgalom súlyos hangvételű módosító javaslatait is megszavazták; méghozzá jobboldali támogatással. A jelentésbe így bekerülő bekezdések egyike egyenesen Tiborcz Istvánt említi, korrupcióval vádolva az általa korábban vezetett, uniós forrásokat szabálytalanul felhasználó társaságot.

 

„Nem valamiféle sorosista-balliberális összeesküvésről van tehát szó, hanem az európai demokraták kiállásáról a közösség érdekeivel szembemenő, annak törvényeit megszegő, korrupt tagállami kormánnyal szemben”.

 


Az MSZP-s EP-képviselő emlékeztetett arra is: a kormánypárt hatályos európai programja többek közt azt írja „ellentmondás, ha elvárjuk az uniótól, hogy vegye rá a normakövetésre a tagállamok kormányait, de vonakodunk attól, hogy ehhez a szuverenitásunkat esetleg csorbító felhatalmazást adjunk”. „Ennyit tehát a Fidesz hitelességéről és kifogásairól” – tette hozzá Ujhelyi.

 

Akárcsak a szocialisták, az LMP EP-képviselője, Meszerics Tamás sem döntötte el „szavazási magatartását” múlt hét péntekig. Két határon túli politikust is hiába kerestünk az ügyben, vagyis nem kaptunk választ Nagy Józseftől, a szlovákiai MOST-HÍD képviselőjétől és Csáky Páltól sem, az ugyancsak szlovákiai Magyar Közösség Pártjának politikusától sem.

 

A politikai bosszúállás eszköze lehet

 

A jobbikos Balczó Zoltán megkeresésünkre annyit írt: az általunk feltett kérdések közül azokra, amelyekre megítélése szerint indokolt választ adni, a plenáris ülésen elhangzó beszédében fog kitérni. Hiába kerestük a Jobbik színeiben EP-képviselővé választott Kovács Bélát is, ő egyáltalán nem válaszolt. 

 

„Természetesen nem szavazom meg” – ezt már Morvai Krisztina független EP-képviselő válaszolta, aki felháborítónak tartja ezt az eljárást. Úgy vélte, paradox módon pontosan a „jogállamiság” fogalmát csúfolja meg, ami történik. Ezt azzal magyarázta, a jogállamiság véleménye szerint leegyszerűsítve két pilléren nyugszik. Az egyik az úgynevezett „anyagi jogi jellegű”: világos, egyértelmű és előre megismerhető szabályokkal kell meghatározni a megengedett illetve a nem megengedett magatartások körét, mind a személyek, mind pedig az állam és az annak szervei számára.

 

„Az Európai Parlament olyan dolgokért kívánja felelősségre vonni Magyarországot, amelyeknek nem történt meg előzetesen a szabályozása uniós szinten illetve amelyek nem is tartoznak az unió hatáskörébe.”

 

Morvai a jogállamiság másik pilléreként az eljárásjogot említette, aminek lényege, hogy felelősségre vonásra olyan eljárásban kerülhet sor, amelynek lépései pontosan meghatározottak, garanciákkal körülbástyázottak. Ám a képviselő szerint a 7-es cikkely alkalmazásához – ideértve a Magyarország ellen most folyó eljárást is – hiányzik egy nagyon fontos közbenső lépés, amelyre egyébként már az Európai Parlament maga is többször felhívta a figyelmet. Ez pedig az, hogy ki kellene alakítani és jogszabályba foglalni a jogállamiság megsértésének megállapítására irányuló eljárás rendjét, ami mindezidáig nem történt meg. Vagyis Morvai szerint jelenleg

 

csak szabályozatlan, azaz önkényes eljárásról beszélhetünk.

 

„Tapasztalataim szerint Magyarországnak és az Orbán-kormánynak kifejezetten hasznos volt, és az európai parlamenti választásokon is az lesz az a »reklám«, amelyet a Sargentini-jelentés és az ehhez kapcsolódó eljárás biztosított” – tette hozzá Morvai.

 

Az EP-képviselő egyébként más országokkal szemben sem támogatná a 7-es cikkelyes eljárás élesítését, miután nincsenek meg ennek a jogi feltételei. „Közel tíz éves európai parlamenti képviselői tapasztalatom azt mutatja, hogy a 7-es cikkely alkalmazása a mindenkori politikai bosszúállás és sarokba szorítás eszköze lehet” – mondta.

 

Ugyanakkor bizonyos feltételek mellett egy olyan rendszert tudna elfogadni, amely hasonló lenne a strasbourgi székhelyű Európa Tanács modelljéhez. Tehát minden egyes országnak időszakosan jelentéseket kellene készítenie előre meghatározott és precízen lefektetett vizsgálódási szempontok mentén az előre kialakított normák alapján, és ezt minden egyes országra nézve ugyanazon eljárásrendben értékelnék.

 

DK: határozott igen

 

„Igen, a DK EP-képviselői meg fogják szavazni a Sargenti-jelentést” – hangzott a párt EP-képviselőinek, Niedermüller Péternek és Molnár Csabának a közös válasza. Azt viszont hangsúlyozták, a DK elutasít minden olyan megközelítést, amely az országot összemossa annak kormányával.

 

Álláspontunk szerint ez az eljárás Magyarország mellett, a magyar emberek érdekében, az Orbán-kormány ellen indulhat.”

 

A DK-sok azért fogják a jelentést elfogadni, mert az határozottan kiáll az EU alapjait jelentő értékek, azok érvényesülése mellett, melyeket a magyar emberek az EU-csatlakozásról szóló népszavazáson demokratikus módon elfogadtak. Továbbá szerintük a jelentés egyértelművé teszi, hogy a 2010 óta hatalmon lévő Fidesz kormányok következetesen, lényegi pontokon és rendszerszerűen sértik a jogállamiságot, rúgják fel a demokratikus hagyományokat, lehetetlenítik el a jogállami intézmények működését.

 

Azért szavazzuk meg a jelentést, mert egyértelmű és világos üzenetet küld a magyar kormánynak, hogy az EP képviselők nagyobbik része – politikai hovatartozásától függetlenül – elutasítja ezt a politikát.

 

Leszögezték: a DK  minden olyan esetben támogatni fogja a 7-es cikkely alkalmazását, ahol a jogállamiság, az emberi jogok rendszerszerű megsértéséről van szó. A párt szerint  ma az EU-ban két ilyen kormány van hatalmon: a lengyel és a magyar. Vagyis bár más európai kormányok esetében is megfigyelhetők egyes részterületeken különböző jellegű problémák, ezek azonban nem szerveződtek olyan rendszerré, mint amit az említett két országban meg lehet figyelni.

 

„Nem lehet fogást találni a Sargentini-jelentésen”

 

Az Együtt-Párbeszéd színeiben az EP-be jutó Jávor Benedek kérdéseinkre nem válaszolt, de Facebook-oldalán kifejtette gondolatait a témában. „ (…) a dilemma, amivel szemben állunk, tulajdonképpen igen egyszerű: a magyar emberek oldalára állunk, vagy a jogaikat nyolc éve folytatólagosan sértő, a politikai és demokratikus szabadságjogaikat egyre inkább szűkítő Orbán-kormányt szolgáljuk ki” – írta. Hozzátette: szomorúan látja, hogy „a magukat ellenzéki pártoknak mondó szervezetek is a mindezt tagadó kormány mellé állnak”.

 

Úgy vélte, tartalmilag a Sargentini-jelentésen nem lehet fogást találni, tehát pontos, részletes adatokkal alátámasztott, elismert nemzetközi szervezetek (EBESZ, Velenecei Bizottság, ENSZ, stb.) dokumentumaira támaszkodó szöveg kerül az Európai Parlament elé, amelybe még a Fidesz jónéhány módosítóját is bevette a jelentéstevő. Jávor szerint egyetlen olyan kritika sincs benne, amit az ellenzéki pártok az elmúlt években ne fogalmaztak volna meg. Sőt: a Fideszt soraiban tudó Európai Néppárt nagyjából fele is egyértelműen támogatja a jelentést, tagjai aktívan részt vettek annak kidolgozásában. Így Jávor szerint 

 

szerdán csupán az lesz a kérdés, hogy a néppárt kisebb, vagy nagyobb fele áll szembe kritikusan az Orbán-kormánnyal, ezen múlik, hogy lesz-e kétharmada a jelentésnek.

 

Az EP-képviselő azt a kérdést is felvettette: vajon az európai intézményeknek dolga-e véleményezni a jogállamiság magyarországi helyzetét. Válasza szerint az Európai Unió épp arról szól, hogy közösen létrehoztunk egy közösséget, közösen elfogadott értékek és alapjogok mentén, és elköteleződtünk ezek betartása mellett. Ráadásul a normaszegés azonnal ragadóssá válik (például mint Lengyelország vagy Románia esetében), az adott normákat betartók pedig okkal teszik fel a kérdéseket, hogy akkor miért kéne a nekik nem tetsző közös szabályokat alkalmazni.

 

Ez a folyamat a közösség nyílt szétveréséhez vezet, és nyilván ez Orbán célja is: lebontani az EU-t, mint közös értékeken és alapjogokon nyugvó (egyébként persze sok hibával működő) közösséget, és a gazdasági előnyök (elsősorban az ellopható EU-s milliárdok) megtartása mellett a politikai-demokratikus normákat kiiktatni a rendszerből. Ez az orbáni Európa-vízió.

 

Jávor szerint mindez persze nem jelenti, hogy sok közvetlen következményt várhatunk a jelentés elfogadásától, azt csupán a vita megkezdése követi az Európai Tanácsban, amelynek kimenetele kétséges. Meglátása szerint Európa jelenleg nem rendelkezik hatékony eszközökkel arra, hogy a versenyjogi, távközlési vagy környezetvédelmi előírásaihoz hasonló hatékonysággal betartassa a közösség alapját képező demokratikus normákat.

 

De az biztos, hogy a jelenleg rendelkezésre álló eszközök alkalmazása ellen szavazás nem a megoldás, hanem a probléma része. Mint ahogy azok is, akik emellett döntenek.”

 

Vagyis bár Jávor egyértelműen nem mondja ki, hogy igent fog nyomni, de bejegyzése alapján nagyon úgy tűnik, hogy így fog tenni.

 

Liberálisok: képviselő nincs, vélemény van

 

Bár a Magyar Liberális Pártnak egyetlen képviselője sincs Brüsszelben, ez nem akadályozta meg őket, hogy megpróbáljanak beleszólni a vitába. Közleményben kérték a liberálisok európai pártcsaládjának EP-képviselőit, az ALDE-frakciót, „hogy a magyar emberek védelmében” fogadják el a Judith Sargentini által összeállított jelentést. Indoklásuk szerint a dokumentum azért készült, mert a Fidesz az elmúlt nyolc évben „semmibe vette az európai értékeket és visszaélt a hatalmával”. Így a jelentés szerintük sem Magyarországot ítéli el, hanem a Fidesz „önkényes politikáját, amely veszélybe sodorta a magyar jogállamot”.

 

Arról, hogy pontosan mi az a hetes cikk és mi ez a nagy felhajtás körülötte, itt olvashatsz. Maradj velünk a héten, mindent meg fogsz tudni a szavazásról!

 

Hírszolgáltatás

A jövő évi EP-választásokra készülődvén pedig „kampány-főhadiszállásokat” is telepítene.

Brutális mianmari visszaélések, véres polgárháború Szíriában és a koreai rendezés ügye – ezeket a témákat sem kerülik meg.

Aaron Paul fogja alakítani a a Westworld harmadik évadának egyik központi karakterét.

Pozsonyban, Kassán és Besztercebányán is megmozdulások lesznek.

De még mennyire, hogy létezik. Mutatunk pár példát!

A hét kérdése

Maroš Šefčovič szlovák EU-biztos az európai szocialisták csúcsjelöltje akar lenni. De mi lenne, ha 2019-től egy szlovák vezetné az EU-t? Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Premier előtt vetítik a cannes-i filmfesztiválon díjat nyerő magyar alkotást szeptember
24-től a Puskin moziban.

Krasznahorkai László új könyvét mutatják be szeptember 25-én.

A folk metálé lesz a főszerep szeptember 28-án a Barba Negrában: az orosz Arkona és a magyar Dalriada lép színpadra.

Az ellenzékiség három arca, illetve a zene és a politikai vezetés kapcsolata is szóba fog kerülni szeptember 28-án.

Hivatalos előzményregényt kapott Bram Stoker Drakulája! Bemutató szeptember 29-én.

Ezt is szerettétek

Deutsch Tamás az Azonnalinak mindent megmagyaráz!

Eddig fel sem tűnt, de most már mindenhol ezt fogod látni!

Esély a helyzet tisztázására? Nagy katyvasz? Ideológiailag motivált vádak? EP-képviselők a Sargentini-jelentésről.

Mi lenne, ha megtámadnának minket nyugatról? Az Azonnali játékelméleti kalandozása.

comments powered by Disqus
Twitter megosztás Google+ megosztás