+++ Eltűntünk a facebookon? Iratkozz fel hírlevelünkre, hogy mindig tudj arról, amiről írunk! +++
Szerző: Bukovics Martin & Bakó Bea & Techet Péter & Bakodi Péter & Kulcsár Árpád
2018. szeptember 10. hétfő, 18:07
Van, aki szerint a Néppárt magát a szavazást is elmismásolja, más azt mondja: nem ismeri a magyar politikát, de meggyőződése, hogy a magyar demokráciával minden rendben van. Az Azonnali megkérdezett egy csomó EP-képviselőt, hogy Magyarország mellett vagy ellen szavaznak a hetes cikkely megindítása kapcsán. Van az EP-ben fél lábbal már brexitelő brit munkáspárti, aki utoljára még megbüntetné a magyar kormányt, de cseh kommunista is, aki kiáll Orbán mellett. De kik azok, akiknek még a szavazás előtt két nappal sincs véleményük?

Szerdán szavaz az Európai Parlament arról, hogy induljon-e hetes cikkes szankciós eljárás Magyarország ellen az uniós alapértékek megsértése miatt. A magyar ellenzéki pártok EP-képviselői többségében még most sem igazán tudják, hogyan szavazzanak, csak az ex-Jobbikos Morvai Krisztina tudja, hogy nemmel szavaz, és a DK-sok biztosak benne, hogy igennel.

 

De mi a helyzet a külföldi EP-képviselőkkel? Különböző tagállamok különböző frakciókban ülő EP-képviselőit kérdeztük végig. 

 

Németország: Merkel CDU-ja hallgat, az ex-AfD szkeptikus

 

„Abból indulunk ki, hogy végül nem kerül sor szavazásra, hiszen Orbán úr pártja az EP legnagyobb frakciójában, az Európai Néppártban foglal helyett.

 

A Néppárt eddig csak a lengyel PiS-t kritizálta, Orbánt soha. Orbán urat és pártját eddig inkább csak védték”

 

– az Azonnalinak ezt egy, a konzervatív ECR-frakcióban helyet foglaló, ex-AfD-s német EP-képviselő neve elhallgatását kérő asszisztense mondta.

 

Főnökének frakciótársa, Bernd Lucke, az AfD-ből 2016-ban kilépett német EP-képviselő az Azonnalinak azt mondta: az eljárás megindítása ellen szavaz majd. „Ennek oka, hogy a Sargentini-jelentés semmilyen meggyőző bizonyítékkal nem támasztja alá, hogy a magyar kormány szisztematikusan sértené meg az EU alapértékeit.”

 

A közgazdászprofesszor szerint ugyan egy sor kérdésben jogos a magyar kormánnyal szemben a Velencei Bizottság kritikája, ő úgy látja, Orbánék konstruktív módon kezelik azokat, és pótolja mulasztásait. „Egyéb kérdésekben pedig

 

a magyar kormány olyan véleményen van, amivel bár nem lehet mindig egyetérteni, de egy szabad országban igenis képviselni lehet.”

 

Mit szólnak Magyarország megbüntetéséhez a brexitelő angolok?

 

„Úgy fogok szavazni, hogy megakadályozzam az EU támadását a magyar nép és a kormány szuverenitása ellen.

 

Egyszerűen szólva, az ellen vagyok, hogy az Európai Unió úgy viselkedjen, mint a Szovjetunió”

 

– válaszolta Nigel Farage euroszkeptikus brit EP-képviselő, a brexit egyik legnagyobb szószólója az Azonnali megkeresésére.

 

Richard Corbett brit munkáspárti EP-képviselő az Azonnalinak úgy nyilatkozott, hogy nagy valószínűséggel meg fogja szavazni a 7-es cikkely szerinti eljárás megindítását a magyar kormánnyal szemben. Indoklásként a Sargentini-jelentésben foglaltakra hivatkozott. A maradáspárti brit politikus egyébként más kormányokkal szemben is támogatná hasonló eljárás megindítását, ha megalapozott aggályok merülnek fel, bár erre a 2019 márciusi brexit miatt már csak rövid ideig lesz lehetősége.

 

John Flack a Néppárttól külön EP-frakcióban, az ECR-ben helyet foglaló konzervatívok EP-képviselője párttársaival együtt fog szavazni, ám mint mondta, a közös álláspontról még nem született döntés.

 

Közép-Európa: széljobbról és szélbalról is támogatják Orbánt

 

Ruža Tomašić, az aprócska Horvát Konzervatív Párt (HKS) európai parlamenti képviselője felettébb megértőnek mutatkozik Orbán Viktorral szemben. A szélsőjobboldali politikusnő szerint – amint az Azonnalinak nyilatkozta – a magyar kormányfő „olyan ember, aki a saját országával törődik”. Éppen ezért Tomašić nem fogja megszavazni a hetes cikkely alkalmazását Magyarország ellen, ugyanis szerinte „Magyarország helyes úton halad”.

 

Az Azonnalinak elismerte, hogy

 

nincs otthon mélyrehatóan a magyar belpolitikában, mégis meggyőződéssel jelenti ki, hogy a demokrácia állapota Magyarországon „a legnagyobb rendben” van.

 

A HKS elnöke, aki a horvát kormánypárt, a Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) listáján került be 2014-ben az Európai Parlamentbe, de ott nem a néppárti frakcióhoz csatlakozott, azon a véleményen van, hogy egyetlen országgal szemben sem kéne Brüsszelnek fellépnie. A politikusnő szerint ugyanis minden tagállam nemzeti szuverenitását tiszteletben kell tartani.

 

Az Európai Egyesült Baloldal frakciójában ülő cseh kommunista Jaromír Kohlíček egész biztosan nem fogja támogatni a jelentés elfogadását, és ellene van annak, hogy az EU kioktatja valamely tagállamát arról, hogy hogyan kell a demokráciát megfelelően csinálni.

 

„Az EU mindig csak kis államokat oktat ki. Soha nem hallottam ilyesmiről nagy tagállamok, például Németország vagy Franciaország kapcsán”

 

– tette még hozzá Kohlíček.

 

Romániából Maria Grapini volt ez egyetlen képviselő, aki válaszolt az Azonnalinak, de még nem tudja, hogy fog szavazni. „Figyelmesen meg fogom hallgatni a vita során elhangzó érveket és ellenérveket, annak fényében döntök majd. Magyar újságíróktól tudom, hogy a sajtó nehéz helyzetbe került az elmúlt időszakban, pedig nagyon fontos, hogy az független maradjon” – írta Grapini, aki annak idején még a Konzervatív Párt színeiben jutott az EP-be, de azóta az megszűnt, így a képviselő a Humanista Erő Szociálliberális Párt égisze alatt tölti vélhetően utolsó hónapjait képviselőként.

 

Ki ellen induljon még hetes cikkelyes eljárás?

 

Az Azonnali arra is kíváncsi volt, hogy Magyarországon kívül (vagy helyett) más tagállam esetében megalapozottnak látnák-e az EP-képviselők az uniós alapértékek megsértésére alapozott szankciós eljárást.

 

„Lengyelország esetében támogattam a 7-es cikkelyes eljárást, ott ugyanis alapvető bizonyítékok álltak rendelkezésre arról, hogy sértik a hatalommegosztás elvét” – fogalmazott az Azonnalinak az AfD korábbi elnöke, a pártból 2016-ban kilépett Bernd Lucke.

 

A politikus azt is

 

el tudná képzelni, hogy Spanyolország ellen 7-es cikkelyes eljárással lépjen fel az unió: a katalán függetlenségpárti politikusok ítélet nélküli bebörtönzése, és a katalán függetlenedési népszavazás elleni rendőri bevetés szerinte ezt bőven indokolná.

 

(Lucke egyébként már idén tavasszal beszélt arról, hogy Németország helyében menedékjogot adna Carles Puidgemont katalán exelnöknek. Szerinte ideje elgondolkodni azon is, van-e politikai üldözés az Európai Unióban.)

 

Lucke azt is indokoltnak tartaná, hogy Görögország ellen is induljon egy szankciós eljárás a görög menekültügyi rendszerben az Európai Bíróság és a strasbourgi emberi jogi bíróság által megállapított emberi méltóságot sértő visszaélések miatt. „Az viszont nem valószínű, hogy az Európai Bizottság a szőnyeg szélére akarná állítani ezt a két országot” – fűzte hozzá az Azonnalinak Bernd Lucke.

 

Maga Lucke is aggódhatna viszont, ha a cseh kommunistákon múlna, hogy ki ellen induljon hetes cikkes eljárás. Ezzel kapcsolatos felvetésünkre ugyanis Jaromír Kohlíček azt válaszolta: Németország, Spanyolország és Svédország teljes mértékben a schengeni szabályok és a dublini megállapodás ellenében cselekednek.

 

Akik mélyen hallgatnak a szavazás előtt

 

A 7-es cikkes szavazással kapcsolatos kérdéseinket minden kelet-közép-európai állam, valamint Ausztria, Németország, Franciaország, Nagy-Britannia és Olaszország több, más-más pártcsaládban ülő EP-képviselőjének kiküldtük, de a legtöbbjüktől sürgetésünk ellenére sem kaptunk semmilyen választ.

 

Hogy taktikai okból hallgatnak-e, vagy egyszerűen maguk sem tudják, hogyan szavazzanak, az rejtély.

 

Pedig kifejezetten érdekes lett volna, hogy a szintén a Néppártban ülő francia köztársaságiak, osztrák ÖVP-sek, vagy német CDU-sok mit szólnak Magyarország megbüntetéséhez, mint ahogy az is: felvállalnának-e egy kisebb súrlódást koalíciós partnerükkel, a Legával az olasz populista Öt Csillag politikusai a Magyarország elleni 7-es cikkes eljárás támogatásával.

 

Bár az S&D frakcióban ülnek, de Orbánnal jó viszonyt ápol a szlovák Smer és román PSD több vezető politikusa, így kérdéses, az ő EP-képviselőik vajon betartják-e a frakciófegyelmet. Sajnos azonban egyikük EP-képviselői sem árulták el, hogyan fognak szavazni.

 

Hírszolgáltatás

A jövő évi EP-választásokra készülődvén pedig „kampány-főhadiszállásokat” is telepítene.

Brutális mianmari visszaélések, véres polgárháború Szíriában és a koreai rendezés ügye – ezeket a témákat sem kerülik meg.

Aaron Paul fogja alakítani a a Westworld harmadik évadának egyik központi karakterét.

Pozsonyban, Kassán és Besztercebányán is megmozdulások lesznek.

De még mennyire, hogy létezik. Mutatunk pár példát!

A hét kérdése

Maroš Šefčovič szlovák EU-biztos az európai szocialisták csúcsjelöltje akar lenni. De mi lenne, ha 2019-től egy szlovák vezetné az EU-t? Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Premier előtt vetítik a cannes-i filmfesztiválon díjat nyerő magyar alkotást szeptember
24-től a Puskin moziban.

Krasznahorkai László új könyvét mutatják be szeptember 25-én.

A folk metálé lesz a főszerep szeptember 28-án a Barba Negrában: az orosz Arkona és a magyar Dalriada lép színpadra.

Az ellenzékiség három arca, illetve a zene és a politikai vezetés kapcsolata is szóba fog kerülni szeptember 28-án.

Hivatalos előzményregényt kapott Bram Stoker Drakulája! Bemutató szeptember 29-én.

Ezt is szerettétek

Deutsch Tamás az Azonnalinak mindent megmagyaráz!

Eddig fel sem tűnt, de most már mindenhol ezt fogod látni!

Esély a helyzet tisztázására? Nagy katyvasz? Ideológiailag motivált vádak? EP-képviselők a Sargentini-jelentésről.

Mi lenne, ha megtámadnának minket nyugatról? Az Azonnali játékelméleti kalandozása.

comments powered by Disqus
Twitter megosztás Google+ megosztás