Hogyan lesz egy lázadó rockerből elismert Kína-kutató?

A pekingi heavy metalos szubkultúra születése, az ázsiai és az európai jogfelfogás különbségei, és Kína nagyhatalmi szerepe is szóba került Az élet, meg minden podcast legújabb adásában.

Az Élet, meg minden nyár elején indult beszélgetéssorozatának hatodik vendége Salát Gergely, a Pázmány Péter Tudományegyetem Kínai Tanszékének vezetője volt. A kutató 

Az elit középiskola után a helyi egyetemen folytatta tanulmányait, melyek fókuszában a jogtörténetet és a jogfilozófia állt. Salát Gergelynek több könyve is megjelent itthon a kínai büntetőjogról.

Az ottani felfogás leginkább abban tér el az európaitól a kutató szerint, hogy az igazságszolgáltatáshoz csak a legvégső esetben fordulnak. Kína az elmúlt évtizedekben sok mindent átvett a nyugati típusú jogrendszerekből, de a hagyomány folytatásaként értelmezhető, hogy a polgári jellegű ügyek döntő hányada ma sem nem jut el a bírósági szakaszba, hanem mediáció során rendezik a vitás kérdéseket.

A Kínában zajló folyamatok kapcsán megjegyezte, hogy Hszi Csin-ping felemelkedése a kommunista párton belül, és az ezzel párhuzamosan járó felelősségre vonás – mely mintegy egy millió kádert érintett –, több volt, mint szimpla hatalmi harc. Az elharapódzó korrupciót ugyanis más módszerekkel csak bajosan lehetett volna megállítani.

Hozzátette, hogy a Teng Hsziao-ping által követett úttal szakítva 

Salát Gergely a Kínában szerzett élettapasztalatból leginkább a kötelességtudat fontosságát emelte ki. A helyiek minden társadalmi szerepükben igyekeznek megfelelni a tőlük elvártaknak.

Az élet, meg minden podcast teljes adását ide kattintva érheti el, de a biztonság kedvéért cikkünk végére is beillesztettük.

FOTÓ: Azonnali / Bakó Bea