A balsors sújt minket, vagy csak a balfaszságunk?

Hiller István szerint az EU-t a különböző nemzeti identitások teszik naggyá, a baloldal és a nemzet viszonyát pedig rendezni kell, de már zajlik a folyamat. Mi köt össze egy lyoni autószerelőt egy szombathelyivel? A szocialista politikus Gerő András történésszel vitatkozott az LMP ifjúsági szervezetének lajosmizsei szabadegyetemén.

Hogyan kellene viszonyulnia az ellenzéknek a nemzeti kérdésekhez? Hétfő este Hiller István, az Országgyűlés alelnöke és az MSZP országgyűlési képviselője, valamint Gerő András történész, a CEU professzora erről beszélgetett az LMP ifjúsági szervezetének lajosmizsei szabadegyetemén.

Nemzet = vallás?

Gerő András a nemzetet a valláshoz hasonlította, amely szintén egyfajta hitrendszeren alapszik, amelynek megvannak a maga atyjai, árulói, himnusza. Abban Hiller István is egyetértett Gerővel, hogy a legalapvetőbb identitásképző erő a nyelv, amely összeköt egy nemzetet, azonban az MSZP-s politikus azt is megjegyezte, hogy Magyarország esetében közel 850 éven át elvált egymástól a beszélt és a hivatalos államnyelv. Hiller elmesélte, dédapja még szavazott a soproni népszavazáson, annak ellenére, hogy magyarul nem tudott, mégis Magyarországot tartotta a hazájának.

Az országgyűlés alelnöke szerint a II. világháború óta a nemzetállamok önmagukban nem képesek garantálni a békét és a gazdasági fejlődést. Ez a helyzet hívta életre az Európai Uniót, amelynek ő elkötelezett híve, de szerinte ez nem zárja ki azt, hogy egyben büszke magyar is legyen.

Gerő megdicsérte Hillert, szerinte unikális, ahogy ő a nemzeti kérdésekhez viszonyul baloldali politikusként, a történészprofesszor azonban leszögezte, hogy a mainstream baloldal jórészt nem „nemzetbarát”.

A közös európai értékekről azt mondta, hogy olyanok valójában nem léteznek, ez csak egy hamis kép, amit sugároz magáról a közösség. Magát az EU-t egyébként nem tartja rossz ötletnek Gerő, de szerinte gyökeres változásokra van szüksége, ugyanis a jelenlegi formájában fenntarthatatlan. A baloldalnak is kiosztott még egy taslit:  szerinte nem lehet azt művelni, hogy ők magukat európainak mondják, szembeállítva magukat azokkal, akik nacionalisták. Ez a dichotómia ugyanis szerinte nem működik, a baloldal térvesztésének pedig az az egyik fő oka, hogy a nemzetek felettiséghez vonzódnak, és egy olyan EU-képhez ragaszkodnak, amely már nem is létezik.

A baloldal és a nemzet viszonyát valóban rendezni kell

Hiller azt elismerte, hogy a baloldal és a nemzet viszonyát valóban rendezni kell, de ez a folyamat szerinte már zajlik. Ugyanakkor az elkövetkező kilenc hónapban a feladat az, hogy a Fidesz által terjesztett hazugságokat eloszlassák az EU-val kapcsolatban, Orbán Viktor ugyanis átveri a magyarokat ebben a kérdésben is.

Azt is elismerte, hogy az idők változnak, ma már nem működnek százötven évvel ezelőtti mondások, így az sem igaz, hogy egy lyoni autószerelő és egy szombathelyi autószerelő között az lenne a legerősebb kapcsolat, hogy ők autószerelők, hanem hogy franciák és magyarok, tehát

Gerő szerint a baloldal hitelességének hiánya abból fakad, hogy a magyar történelemben amikor válaszponthoz érkeztünk, ők mindig a szabadságértékek mellett tették le a garast és nem a nemzet mellett. Csuhaj Ildikó moderátor, az ATV főmunkatársa is csatlakozott Gerőhöz, ő azt szúrta közbe, hogy a baloldalnak nem csak a nemzeti, de az európai identitás definíciójáról sincs valódi állítása, de nincs is könnyű dolga, ugyanis Orbán Viktor zseniálisan sajátít ki fogalmakat. Hiller szerint ez nem menti fel az ellenzéket az alól, hogy gondolkodjon ezekről a kérdésekről, nekik nyolc évük volt rá kormányon, ezt a munkát mégsem végezték el.

A nemzeti toposzok megkérdőjelezése

Gerő beszélt arról is, hogy kellő tisztelet mellett a nemzeti toposzokat is meg kell kérdőjelezni: a Himnusz balsors-motívuma vagy a Szózat ismert frázisa, az „itt élned, halnod kell” nem biztos, hogy teljesen érvényes egy olyan országban, ahonnan félmillió ember vándorolt külföldre.

A toposzteremtés egyébként szerinte egyszerű nyelvpolitikai kérdés, amiben korábban a kommunisták voltak jók, mára azonban a jobboldal nyomult be ebbe a térbe. Hiller szerint az a legnagyobb probléma, hogy a rendszerváltás óta a baloldal felhagyott az ideologizálással, a pragmatizmus jellemzi, pedig az érzelmi és értelmi politizálást kellene vegyítenie.

Gerő András a nacionalizmusról is kifejtette a véleményét. Szerinte ezzel az ég világon semmi baj nincs önmagában: sok költőnk, politikusunk van, akik nacionalisták voltak és tisztelet övezi őket. A baj nem a nacionalizmussal van, hanem azzal, ha egy agresszív, másokat kirekesztő, jogokat elvevő ideológiába csap át. A kormány viszont szerinte valójában nem is nacionalista, mert csak szövegel, de eredményeket nem tud felmutatni. A baloldal pedig szerinte abban eredménytelen, hogy új gondolatokkal előálljon, Botka László „Fizessenek a gazdagok!” szlogenjét legalább egy értelmezhető mondásnak tartotta, azonban őt is megpuccsolták a szocialisták, azóta nem lát olyan személyt, aki alkalmas lenne erre a feladatra.

Az Országgyűlés alelnöke szerint a helyzetet az is nehezíti az ellenzék számára, hogy az elkövetkező két év ideologikusabb politizálást fog elhozni, mint az azt megelőző húsz évben bármikor láttuk.

Erre olyan baloldali választ kell adni addigra, ami nem folyamatosan reflektál arra, amit Orbán mond, hanem önálló gondolatokkal kell előállni.

FOTÓK: Szalai Szabolcs