+++ Eltűntünk a facebookon? Iratkozz fel hírlevelünkre, hogy mindig tudj arról, amiről írunk! +++
Szalai Szabolcs
2018. szeptember 5. szerda, 16:34
Hiller István szerint az EU-t a különböző nemzeti identitások teszik naggyá, a baloldal és a nemzet viszonyát pedig rendezni kell, de már zajlik a folyamat. Mi köt össze egy lyoni autószerelőt egy szombathelyivel? A szocialista politikus Gerő András történésszel vitatkozott az LMP ifjúsági szervezetének lajosmizsei szabadegyetemén.

Hogyan kellene viszonyulnia az ellenzéknek a nemzeti kérdésekhez? Hétfő este Hiller István, az Országgyűlés alelnöke és az MSZP országgyűlési képviselője, valamint Gerő András történész, a CEU professzora erről beszélgetett az LMP ifjúsági szervezetének lajosmizsei szabadegyetemén.

 

Nemzet = vallás?

 

Gerő András a nemzetet a valláshoz hasonlította, amely szintén egyfajta hitrendszeren alapszik, amelynek megvannak a maga atyjai, árulói, himnusza. Abban Hiller István is egyetértett Gerővel, hogy a legalapvetőbb identitásképző erő a nyelv, amely összeköt egy nemzetet, azonban az MSZP-s politikus azt is megjegyezte, hogy Magyarország esetében közel 850 éven át elvált egymástól a beszélt és a hivatalos államnyelv. Hiller elmesélte, dédapja még szavazott a soproni népszavazáson, annak ellenére, hogy magyarul nem tudott, mégis Magyarországot tartotta a hazájának.

 

Az országgyűlés alelnöke szerint a II. világháború óta a nemzetállamok önmagukban nem képesek garantálni a békét és a gazdasági fejlődést. Ez a helyzet hívta életre az Európai Uniót, amelynek ő elkötelezett híve, de szerinte ez nem zárja ki azt, hogy egyben büszke magyar is legyen.

 

Hiller szerint az EU-t ugyanis pontosan a különböző nemzeti identitások teszik naggyá, az pedig óriási tévedés, hogy az unió egy olvasztótégely, amelyben ezek az identitások majd feloldódnak.

 

Gerő megdicsérte Hillert, szerinte unikális, ahogy ő a nemzeti kérdésekhez viszonyul baloldali politikusként, a történészprofesszor azonban leszögezte, hogy a mainstream baloldal jórészt nem „nemzetbarát”.

 

A baloldal mellett az Európai Unió is megkapta a magáét Gerőtől, az ugyanis szerinte három alapvető ígéreten alapult, azonban a szabadság, biztonság és jólét ígéretéből egyedül a szabadságot sikerült garantálnia, ez a táptalaja az egyre növekvő euroszkepszisnek.

 

A közös európai értékekről azt mondta, hogy olyanok valójában nem léteznek, ez csak egy hamis kép, amit sugároz magáról a közösség. Magát az EU-t egyébként nem tartja rossz ötletnek Gerő, de szerinte gyökeres változásokra van szüksége, ugyanis a jelenlegi formájában fenntarthatatlan. A baloldalnak is kiosztott még egy taslit:  szerinte nem lehet azt művelni, hogy ők magukat európainak mondják, szembeállítva magukat azokkal, akik nacionalisták. Ez a dichotómia ugyanis szerinte nem működik, a baloldal térvesztésének pedig az az egyik fő oka, hogy a nemzetek felettiséghez vonzódnak, és egy olyan EU-képhez ragaszkodnak, amely már nem is létezik.

 

A baloldal és a nemzet viszonyát valóban rendezni kell

 

Hiller azt elismerte, hogy a baloldal és a nemzet viszonyát valóban rendezni kell, de ez a folyamat szerinte már zajlik. Ugyanakkor az elkövetkező kilenc hónapban a feladat az, hogy a Fidesz által terjesztett hazugságokat eloszlassák az EU-val kapcsolatban, Orbán Viktor ugyanis átveri a magyarokat ebben a kérdésben is.

 

Azt is elismerte, hogy az idők változnak, ma már nem működnek százötven évvel ezelőtti mondások, így az sem igaz, hogy egy lyoni autószerelő és egy szombathelyi autószerelő között az lenne a legerősebb kapcsolat, hogy ők autószerelők, hanem hogy franciák és magyarok, tehát

 

nem az osztályöntudat, hanem a nemzethez való tartozás az erősebb, erre pedig reagálnia kell a baloldalnak.

 

Gerő szerint a baloldal hitelességének hiánya abból fakad, hogy a magyar történelemben amikor válaszponthoz érkeztünk, ők mindig a szabadságértékek mellett tették le a garast és nem a nemzet mellett. Csuhaj Ildikó moderátor, az ATV főmunkatársa is csatlakozott Gerőhöz, ő azt szúrta közbe, hogy a baloldalnak nem csak a nemzeti, de az európai identitás definíciójáról sincs valódi állítása, de nincs is könnyű dolga, ugyanis Orbán Viktor zseniálisan sajátít ki fogalmakat. Hiller szerint ez nem menti fel az ellenzéket az alól, hogy gondolkodjon ezekről a kérdésekről, nekik nyolc évük volt rá kormányon, ezt a munkát mégsem végezték el.

 

A nemzeti toposzok megkérdőjelezése

 

Gerő beszélt arról is, hogy kellő tisztelet mellett a nemzeti toposzokat is meg kell kérdőjelezni: a Himnusz balsors-motívuma vagy a Szózat ismert frázisa, az „itt élned, halnod kell” nem biztos, hogy teljesen érvényes egy olyan országban, ahonnan félmillió ember vándorolt külföldre.

 

Arról pedig érdemes lenne gondolkozni, hogy valójában a balsors, vagy csak a balfaszságunk sújt-e minket.

 

A toposzteremtés egyébként szerinte egyszerű nyelvpolitikai kérdés, amiben korábban a kommunisták voltak jók, mára azonban a jobboldal nyomult be ebbe a térbe. Hiller szerint az a legnagyobb probléma, hogy a rendszerváltás óta a baloldal felhagyott az ideologizálással, a pragmatizmus jellemzi, pedig az érzelmi és értelmi politizálást kellene vegyítenie.

 

Gerő András a nacionalizmusról is kifejtette a véleményét. Szerinte ezzel az ég világon semmi baj nincs önmagában: sok költőnk, politikusunk van, akik nacionalisták voltak és tisztelet övezi őket. A baj nem a nacionalizmussal van, hanem azzal, ha egy agresszív, másokat kirekesztő, jogokat elvevő ideológiába csap át. A kormány viszont szerinte valójában nem is nacionalista, mert csak szövegel, de eredményeket nem tud felmutatni. A baloldal pedig szerinte abban eredménytelen, hogy új gondolatokkal előálljon, Botka László „Fizessenek a gazdagok!” szlogenjét legalább egy értelmezhető mondásnak tartotta, azonban őt is megpuccsolták a szocialisták, azóta nem lát olyan személyt, aki alkalmas lenne erre a feladatra.

 

Az Országgyűlés alelnöke szerint a helyzetet az is nehezíti az ellenzék számára, hogy az elkövetkező két év ideologikusabb politizálást fog elhozni, mint az azt megelőző húsz évben bármikor láttuk.

 

A Tanácsköztársaságtól Trianonig sorra érkező centenáriumok lehetőséget adnak a kormánynak az identitásképzésre, ezért soha nem látott hatalmi propaganda indul majd be.

 

Erre olyan baloldali választ kell adni addigra, ami nem folyamatosan reflektál arra, amit Orbán mond, hanem önálló gondolatokkal kell előállni.

 

FOTÓK: Szalai Szabolcs

 

Hírszolgáltatás

A jövő évi EP-választásokra készülődvén pedig „kampány-főhadiszállásokat” is telepítene.

Brutális mianmari visszaélések, véres polgárháború Szíriában és a koreai rendezés ügye – ezeket a témákat sem kerülik meg.

Aaron Paul fogja alakítani a a Westworld harmadik évadának egyik központi karakterét.

Pozsonyban, Kassán és Besztercebányán is megmozdulások lesznek.

De még mennyire, hogy létezik. Mutatunk pár példát!

A hét kérdése

Maroš Šefčovič szlovák EU-biztos az európai szocialisták csúcsjelöltje akar lenni. De mi lenne, ha 2019-től egy szlovák vezetné az EU-t? Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Premier előtt vetítik a cannes-i filmfesztiválon díjat nyerő magyar alkotást szeptember
24-től a Puskin moziban.

Krasznahorkai László új könyvét mutatják be szeptember 25-én.

A folk metálé lesz a főszerep szeptember 28-án a Barba Negrában: az orosz Arkona és a magyar Dalriada lép színpadra.

Az ellenzékiség három arca, illetve a zene és a politikai vezetés kapcsolata is szóba fog kerülni szeptember 28-án.

Hivatalos előzményregényt kapott Bram Stoker Drakulája! Bemutató szeptember 29-én.

Ezt is szerettétek

Deutsch Tamás az Azonnalinak mindent megmagyaráz!

Eddig fel sem tűnt, de most már mindenhol ezt fogod látni!

Esély a helyzet tisztázására? Nagy katyvasz? Ideológiailag motivált vádak? EP-képviselők a Sargentini-jelentésről.

Mi lenne, ha megtámadnának minket nyugatról? Az Azonnali játékelméleti kalandozása.

comments powered by Disqus
Twitter megosztás Google+ megosztás