Történetének leghülyébb népszavazására készül Románia

Mi köze a melegeknek ahhoz, hogy Romániában meghalt hatvan fiatal tűzvészben? Semmi, de a román egyházaknak sikerült összevonnia a két dolgot. Októberben olyan alkotmánymódosításról lehet népszavazás Romániában, ami alapján esély sincs a melegházasság bevezetésére a jövőben. A kezdeményezést támogató pópák felköthetik a gatyájukat, mert magas az érvényességi küszöb.

Volt egyszer, hol nem volt, volt egyszer egy hatalmas kelet-európai tragédia, amely során hatvan fiatal veszítette életét. A bukaresti Colectiv-tűzvészről van szó, ahol 2015 októberének végén a Goodbye to Gravity zenekar nevű rockbanda albumbemutatót tartott, és kigyulladt a showelemként odavitt tűzijátéktól a szórakozóhely.

Egy ország gyászolta az elhunytakat. A szomorúság mellett rengetegen dühödtek fel, feltéve fontos kérdéseket: kik a felelősek azért, hogy ennyire könnyen felgyullad egy terem? Miért nem volt jó a sürgősségi közbelépés, és az ezt követő kórházi ellátás? Kik adtak engedélyt a klub működésére? A Colectiv-eset hamarosan szimbolikus ruházatot öltött, ahol egy korrupcióra épülő ország képe rajzolódott ki. A fiatalok döntöttek: változásra van szükség, le kell mondania a kormánynak, le kell mondania Bukarest negyedik kerületének polgármesterének. Mindezek meg is történtek, a tragédia reményt hozott, ami aztán persze, ahogyan ez lenni szokott, szertefoszlott. Ma a fiatalok ismét a kormány lemondását kérik. 

Idén szeptember 2-án Liviu Dragnea, a román szociáldemokrata párt elnöke bejelentette, hogy október elejére kiírják azt a népszavazást, amelynek a célja, hogy átírja a román alkotmány 48-as passzusát. Jelen állás szerint ez így hangzik: „A család két fél szabadon választott házasságán, egyenlőségükön, a szülők azon jogán és kötelességén alapul, hogy felneveljék, oktassák és képezzék a gyermekeiket.” Dragneáék azt szeretnék, ha ez arra változna, hogy „a család egy férfi és egy nő szabadon választott házasságán, egyenlőségükön, a szülők azon jogán és kötelességén alapul, hogy felneveljék, oktassák és képezzék a gyermekeiket.”

Az ortodox egyház Romániában az egyik legerősebb közösségformáló szereplő. A rendszerváltás után évtizedekig ez az egyház vezette azt a rangsort, amely azt mérte, hogy mely intézmények felé a legerősebb a társadalom bizalma.

Csakhogy a bizalmi index évek óta esést mutatott, és ezen nem nagyon segített az sem, hogy a tragédia után néhány pap olyanokat nyilatkozott, hogy ez Isten büntetése volt a sátánt imádók felé, továbbá az sem, hogy maga az intézményt vezető Daniel pátriárka volt kénytelen magyarázkodni négy nappal a tragédia után, hogy miért is nem ment ki a klérus a Colectiv klub előtti megemlékezésre. 

A tűzvész utáni tüntetéseken nem csupán a Victor Ponta által vezetett kormány távozását kérték, hanem ez volt az első olyan demonstráció, ahol nyíltan egyházellenes álláspontok is megfogalmazódtak, sőt, vidéki városokban előfordult, hogy ortodox pópákat inzultáltak fizikailag és verbálisan is. Az Adevărul napilap pedig megneszelte, hogy itt az alkalom felmérni az intézményekbe vetett bizalmat.

Megrendelték hát az INSCOP közvéleménykutatótól a felmérést, és valóban kiderült, hogy a román lakosság leginkább a tűzvész helyszínére kiérő tűzoltóságba vetette a hitét, az ortodox egyházzal szembeni, már amúgy is megtépázott bizalom 2015 novemberére sosem látott mélységekbe esett, 61,2 százalékról 56,3-ra, és azóta sem sikerül rendesen visszatornázni. (Ezt abban a kontextusban kell elgondolni, hogy Románia Ciprus és Málta után a harmadik legvallásosabb ország az EU-ban.) Ekkor pattanhatott ki valamely pópa fejéből az ötlet: 

és elővették a melegeket. Azaz nagyon nekifeszültek, hogy egy, hivatalosan a Koalíció a családért nevű civil szervezet által elindított alkotmánymódosításért szervezett aláírásgyűjtést sikerre vigyenek, és bár az ortodox egyház mindvégig azt mondta, hogy csak morálisan támogatják az ügyet, azért kiderült olykor, hogy a morált néha felváltotta a pénz, azaz anyagi jutattásban részesítették a Koalíciót, legalábbis volt rá példa, hogy több ezernyi, a Koalíció által terjesztett szórólap nyomtatását maga a révi, feleki és kolozsvári ortodox püspökség fizette ki.

A kezdeményezés egyébként hatalmas siker lett, a szükséges ötszázezer helyett hárommillió aláírás gyűlt össze, igaz, az egyházi szószékekről nagyon ment a mozgósítás, a templomokban gyűjtöttek aláírásokat, és nemcsak az ortodox, de a református és római katolikus egyház is teljes mellszélességgel odaállt az ügy mellé. Fel is ugrott az egyház népszerűsége, a legutóbbi mérések alapján 66 százalékon áll. 

Így a társadalmi felháborodást nem kockáztatta meg a román képviselőház, amikor az eléje beterjesztettek alapján megszavazta a népszavazás kiírását. Bár az elején még úgy tűnt, hogy Dragneáék inkább húznák az időt,

kvázi megfosztva Klaus Johannis államfőt attól, hogy meg tudjon fellebbezni egy alkotmánymódosító népszavazás kiírásával kapcsolatos parlamenti határozatot, vagy egyáltalán dönteni tudjon ilyen kérdésben.

Borítékolható tehát, hogy hamarosan a szenátus is szavaz, és ennek hatására október 7-én tényleg népszavaz Románia. Ahhoz, hogy a népszavazás érvényes legyen, minimum 30 százalékos kell legyen a részvétel, szóval az egyháziaknak fel kell még kötniük – felekezettől függően – a szoknyájukat vagy a gatyájukat. 

Mindenesetre az, hogy az ország az LMBTQ-közösség jogbővítésének alkotmányos ellehetetlenítésén lamentál, nem elsősorban elvi döntés, hanem valamiképpen egy ördögi kör: egy olyan intézmény zsarolásától képtelen megszabadulni, ami évente hihetetlen összegeket kér az államtól, például egy grandiózus katedrális építésére. Azzal, hogy a politikai osztály belemegy egy ilyen játékba, azt éri csak el, hogy az ortodox egyház lobogtatni tudja az eredményeket, és ismét megerősödik. Akkor pedig a szekularizáció ügye semmit sem halad előre. 

És megint elölről, boldogan, míg meg nem halnak. 

FOTÓ: AFP