+++ Eltűntünk a facebookon? Iratkozz fel hírlevelünkre, hogy mindig tudj arról, amiről írunk! +++
Kulcsár Árpád
2018. szeptember 4. kedd, 08:00
A határon túl terjeszkedik a magyar állami pénzzel is megtámogatott Előretolt Helyőrség: a folyóirat Magyarországon a Mediaworkshöz tartozó lapok mellékleteként jelenik meg, az erdélyi olvasókhoz pedig a Székelyhon lapcsaládon keresztül fog eljutni. Megkérdeztük az erdélyi folyóiratok szerkesztőit, hogy mit szólnak a konkurenciához.

Míg Szlovákiában elég nagy hullámokat kavart az irodalmi életben, hogy az Előretolt Helyőrség folyóirat megjelenik a színen, addig Romániában a magyar sajtó egyáltalán nem foglalkozott ezzel. Annak ellenére sem, hogy az idei Tusványoson már megtörtént a nagy bejelentés, miszerint a határokon túlra is átnyúlik a magyar állami pénzből jelentősen megtámogatott irodalom. 

 

A hazai sajtóban sem volt ez téma, pusztán a Magyar Időkben jelent meg egy rövid tudósítás, amelyből az is kiderült, hogy kik lesznek a határon túli lapok főszerkesztői. 

 

De mi is az az Előretolt Helyőrség Folyóirat?

 

A lap 2017 novemberében indult először az Előretolt Helyőrség Íróakadémia produktumaként, azóta minden szombaton megjelenik a Mediaworks által tulajdonolt lapok mellékleteként. Az íróakadémiát az a Kárpát-medencei Tehetséggondozó Nonprofit Kft. (a továbbiakban KMTG) hozta létre, amely 2015 végén alakult a hazai írószervezetek, és főként a fiatal írók tehetséggondozásban érdekeltek tiltakozása mellett: ők aránytalannák tartották, hogy a semmiből jött cég hirtelen az ő költségvetésük sokszorosát kapja meg az államtól.

 

A megdöbbenés és felháborodás azonban korai volt, hiszen a KMTG 2017 decemberében 1,4 milliárd forintnyi támogatást kapott a további működésre, és ebben benne volt az is, hogy a több mint  240 ezres példányszámban kinyomtatott mellékletet kiadják. (A történetről a Litera irodalmi portál számolt be részletesen.) Eszerint

 

Orbán János Dénes költő egyszerűen kitalálta, kérte, és megadatott neki a pénz, amint bekopogott Szőcs Géza kormánybiztos ajtaján.

 

Ehhez jön hozzá most a határon túli elérésbővítés, aminek számbeli mértékét nem lehet tudni, annyit azonban igen, hogy a Médiatér Egyesület által kiadott Székelyhon-lapcsalád által jut el az erdélyi olvasókhoz. (A Székelyhon az új neve négy székelyföldi napilapnak: nyáron ezen márka alatt vonták össze a Csíki Hírlapot, az Udvarhelyi Híradót, a Vásárhelyi Hírlapot és a Gyergyói Hírlapot.) 

 

A Médiatér Egyesület ugyanaznap kapott egy hasonló összegű, 1,45 milliárdos magyar állami támogatást: ezt Demeter Szilárd lobbizta ki Orbán János Déneshez hasonló módon. A Médiatér addig csak a Főtér.ro kiadója volt, azóta bővítették a portfóliót, és Demeter bejelentette, hogy új, integrált média felépítését célozták meg. 

 

Demeter Szilárd az Azonnali megkeresésére elmondta, hogy az egyesület tulajdonában lévő lapokon – vagyis a négytagú Székelyhon-lapcsaládon, a kolozsvári Krónika napilapon és az Erdélyi Napló című hetilapon – kívül eddig az Arad-megyei Nyugati Jelen napilap, a Kovászna megyei Székely Hírmondó napilap és a szintén Kovászna megyei Háromszék napilap jelezte a fogadókészségét egy havi irodalmi-kulturális mellékletre. Mostanában véglegesítik ezekkel a lapokkal a tárgyalásokat, fűzte hozzá.

 

„A Médiatér fogja állni a nyomtatási költségeket és a szerzők honoráriumát is,

 

a fogadó lapnak csak a terjesztési költségtöbblettel kell számolnia, tehát gyakorlatilag ingyen kapja a mellékletet. És ez az elvi lehetőség minden erdélyi magyar napi-, illetve hetilap előtt nyitott”

 

– mondja Demeter. 

 

Azt azonban Demeter nem mondta el, hogy ez pontosan mekkora példányszámot jelent, ahogyan azt sem lehet tudni, hogy a Székelyhon-lapcsalád tagjai hány példányban jelennek meg.

 

Mit gondolnak az egészről az erdélyi főszerkesztők?

 

Tudni kell, hogy a KMTG létrejötte erőteljesen erdélyi sztori. Mind az ötletgazda Orbán János Dénes, mind a támogatást kigrundoló Szőcs Géza, mind Demeter Szilárd erdélyi származásúak, és az akadémián tanító mentorok között is számos erdélyi magyar szerző fordul meg. A régi összefonódások miatt nem csoda, hogy az ottani magyar írószervezet hallgatott akkor, amikor gyakorlatilag mindenki állást foglalt a vitában.

 

Eleve Erdélyből jött a folyóirat neve is: az 1991-ben fiatal erdélyi költők által meghirdetett transzközép mozgalom fő fóruma volt az 1993-as alapítású Előretolt Helyőrség. A nevet Rejtő Jenő azonos című regénye ihlette.

 

Karácsonyi Zsolt, a Kolozsváron kiadott Helikon folyóirat főszerkesztő-helyettese – aki egyben az Erdélyi Magyar írók Ligájának elnöke is – nem gondolja azt, hogy az Előretolt Helyőrség konkurenciát jelentene az általa szerkesztett (vagy más) folyóiratokra nézve, hiszen – mint mondja – sem a marosvásárhelyi Népújság napilap, sem más lapok mellékletei nem voltak versenytársai a folyóiratoknak.

 

„A Krónika Szempont rovata, vagy a hajdani Romániai Magyar Szó irodalmi melléklete olyan kiegészítők lehetnek, amelyek az irodalom javára válhatnak” – véli a szerkesztő-költő, aki arra a kérdésre, hogy nem tart-e attól, hogy egyfajta esztétikai ízlésvilág válik dominánssá, azt válaszolta:

 

„Az, hogy van egy irodalmi melléklet – még ha ilyen sokfelé is jelenik meg –, önmagában még nem jelent valamiféle esztétikai dominanciát. Volt egy olyan pillanat, amikor hatást tényleg tudott gyakorolni egy irodalmi melléklet: az 1996-ban az Erdélyi Napló mellékleteként megjelent Előretolt Helyőrség. Annak vizuális és tartalmi szerkesztettsége miatt valóban volt hatása az erdélyi közösségre.

 

Most már nem olyan világot élünk. A nyomtatott lapok önmagában nem elegek esztétikai váltásra.

 

Néha pedig – gondoljunk csak a Nyugatra – egy kis példányszámú lapnak erősebb volt a hatása, mint a nagy számban megjelenőké” – fejtegeti Karácsonyi az Azonnalinak.

 

Nem tartja problémásnak a dolgot Lövétei Lázár László, a csíkszeredai kiadású Székelyföld havilap főszerkesztője sem. Neki speciális a helyzete, hiszen a régi Előretolt Helyőrség szerkesztői között volt ő maga is. Szerinte nem probléma, ha minél nagyobb példányszámban megjelennek irodalmi szövegek, ez semmilyen veszélyt nem jelent a helyi folyóiratokra nézve. Az más kérdés – mondja –, hogy ekkora összeget rá kell-e fordítani.

 

Lövétei attól sem tart, hogy ízlésdominancia következne be az erdélyi irodalmi prérin emiatt, és nem lát kivetnivalót abban sem, hogy az orgánumnak van egy határozott világnézete: ez nagyjából a kolozsvári bölcsészkaron is megvan.

 

Erdélyben – amellett, hogy a régi barátságok, kollegiális viszonyok nem tűntek el – a folyóiratok zöme a magyarországi Nemzeti Kulturális Alap finanszírozását is bírja, így érthető, ha nem nagyon fogalmaznak meg kritikákat egy olyan társaság ellen, amelynek vezetői a pénzosztórendszer kuratóriumaiban is helyet szoktak foglalni.

 

A kolozsvári kiadású  A szem folyóirat önkéntes alapon működik, támogatásokat sem Romániából, sem Magyarországról nem kap, így gyakorlatilag ez tekinthető az egyetlen független magyar nyelvű, irodalmat is közlő erdélyi portálnak. Kész Orsolya alapító elmondta, hogy nem érte meglepetésként az új Előretolt Helyőrség erdélyi megjelenése, hiszen már több felületen és eseményen is meglebegtették, hogy indul a melléklet, amelynek lesznek regionális (felvidéki, kárpátaljai és erdélyi) változatai is. Már azt is tudni lehetett egy ideje, hogy az erdélyi kiadvány felelős szerkesztője Sántha Attila költő lesz.

 

Kész Orsolya az erdélyi melléklet megjelenését egy nagyobb „projekt” részeként értelmezi, ami összefügg nemcsak a Kárpát-medencei Tehetséggondozó Nonprofit Kft. terjeszkedésével, de az Erdélyi Médiatér Egyesületnek a sajtóra megítélt 1,45 milliárd forintos támogatással és azzal a demeterszilárdi Erdély 3.0-elképzeléssel, amely az integrált média felépítéséből, és „vertikális és horizontális” médiaterjeszkedésből áll. Szerinte utóbbinak része a terjeszkedés az irodalom és a kultúra területén.

 

Bár a láthatóság és hozzáférés kérdése (ami ugye sokszor nagyon is pénzkérdés) fontos, ezzel kapcsolatban erős kételyei is vannak Késznek. Szerinte vannak az erdélyi irodalmi palettán független és invenciózus intézmények, lapok, kezdeményezések, amelyek egyre inkább igyekeznek jelen lenni mindenfelé, másrészt ő bízik az olvasókban, irodalom- és kultúrafogyasztókban: nem biztos, hogy ők olyan könnyen bedőlnek a milliárdforintos trükknek.

 

„Ha nem tévedek, 2017 novemberétől Magyarországon 17 regionális napilap mellékleteként terjesztik az Előretolt Helyőrséget. Amennyire én rálátok erre, eddig még nem okozott 180 fokos fordulatot az irodalom területén”

 

– mondja a szerkesztő, aki szerint az összmagyar szcénához képest Erdélyben sokkal passzívabb volt a tiltakozás, noha voltak erőteljes megnyilvánulások. Fiatal szerzők kritikai kerekasztala a szemen, Selyem Zsuzsa gondolatai, más fiatal szerzők megnyilvánulásai, Jakab Villő Hanga cikke az Átlátszó Erdély portálon. Ezek nagyon fontosak, ugyanakkor a tiltakozás leghatékonyabb formájának Kész Orsolya mégis azt tartja, ha sikerül alternatívát kínálni ezzel szemben,

 

a „probléma” ugyanis nem a szűkebb értelemben vett irodalom és kultúra területét érinti csak.

 

Bármi is lesz, az Azonnalin olvashattok majd róla.

Hírszolgáltatás

A jövő évi EP-választásokra készülődvén pedig „kampány-főhadiszállásokat” is telepítene.

Brutális mianmari visszaélések, véres polgárháború Szíriában és a koreai rendezés ügye – ezeket a témákat sem kerülik meg.

Aaron Paul fogja alakítani a a Westworld harmadik évadának egyik központi karakterét.

Pozsonyban, Kassán és Besztercebányán is megmozdulások lesznek.

De még mennyire, hogy létezik. Mutatunk pár példát!

A hét kérdése

Maroš Šefčovič szlovák EU-biztos az európai szocialisták csúcsjelöltje akar lenni. De mi lenne, ha 2019-től egy szlovák vezetné az EU-t? Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Premier előtt vetítik a cannes-i filmfesztiválon díjat nyerő magyar alkotást szeptember
24-től a Puskin moziban.

Krasznahorkai László új könyvét mutatják be szeptember 25-én.

A folk metálé lesz a főszerep szeptember 28-án a Barba Negrában: az orosz Arkona és a magyar Dalriada lép színpadra.

Az ellenzékiség három arca, illetve a zene és a politikai vezetés kapcsolata is szóba fog kerülni szeptember 28-án.

Hivatalos előzményregényt kapott Bram Stoker Drakulája! Bemutató szeptember 29-én.

Ezt is szerettétek

Deutsch Tamás az Azonnalinak mindent megmagyaráz!

Eddig fel sem tűnt, de most már mindenhol ezt fogod látni!

Esély a helyzet tisztázására? Nagy katyvasz? Ideológiailag motivált vádak? EP-képviselők a Sargentini-jelentésről.

Mi lenne, ha megtámadnának minket nyugatról? Az Azonnali játékelméleti kalandozása.

comments powered by Disqus
Twitter megosztás Google+ megosztás