„Német iszlámra” van szükség Berlin szerint

A szövetségi belügyminisztérium gátat szabna annak, hogy külföldről befolyásolják a németországi muszlimokat.

A jövőben jóval határozottabban fog fellépni a német belügyi tárca a helyi muszlim közösségek külföldi befolyásolása ellen, mondta Markus Kerber, a minisztérium államtitkára a Tagesspiegelnek adott interjújában.

– fogalmazott az államtitkár. Kerber kijelentette, hogy mivel nekik is itt van a hazájuk, még inkább támogatni fogják a németországi muszlimokat az öntudatuk megerősítésében. Ennek érdekében elsősorban a párbeszéd előmozdítására fognak koncentrálni, és bátorítani fogják a helyi muszlim közösségeket arra, hogy vitát folytassanak a „német iszlámról”. Újjáélesztenék a Német Iszlám Konferenciát is, melynek 2006-os létrehozásában Markus Kreber is részt vett.

A német iszlám, és eleve az európai iszlám nem új ötlet, a számos már most is működő németországi iszlamológiai tanszéknek régóta ad témát, milyen is lehetne ez. Frankfurtban 2016-ban nagyszabású konferenciát rendeztek erről, ahol az ugyan szír származású, de Németországban felnőtt Bassam Tibi, az iszlamológia egyik atyja öt szükséges alapfeltételt nevezett meg az európai iszlámhoz. Ezek a következők:

1. az állam és egyház szétválasztása szekuláris alapon;

2. a demokrácia és a népszuverenitás elfogadása (vagyis annak beismerése, hogy nem Allah dönthet csak, hanem a nép is);

3. tolerancia más vallásokkal és más iszlám közösségekkel kapcsolatban;

4. a vallások közötti pluralizmus elfogadása;

5. az emberi jogok tiszteletben tartása.

A török állam komoly befolyással rendelkezik Németországban

Az irányváltás újból elmélyítheti a Berlin és Ankara közötti – az utóbbi időben egyébként mérséklődő – konfliktust. A török kormány hagyományosan igyekszik szoros kapcsolatot ápolni a Németországban élő 3,5-4 milliós török kisebbséggel. Ez pedig már a közelmúltban is komoly diplomáciai összetűzésekhez vezetett a bilaterális viszonyban. 

A törökországi választások előtt a török politikusok szinte menetrendszerűen kampányolnak a diaszpórában. A török államforma megváltoztatásáról szóló referendum előtt több európai országban is betiltották a török politikusok nyilvános fellépését, diplomáciai feszültségeket okozva.

Nyáron a török kormány melletti tömegtüntetések egyik biztosítójaként is tevékenykedő „Osmanen Germania” nevű bokszklub működését is betiltotta a német belügy az egyesület jogellenes tevékenységekre és bűncselekmények elkövetésére irányuló céljaira hivatkozva. A közel 400 tagot számláló csoport prominensei az általuk elkövetett erőszakos bűncselekmények miatt, ismert személyeknek számítanak a hatóságok előtt. Az „Osmanen Germania” azonban jóval több egy sima bűnszervezetnél, ugyanis a török állam legfelsőbb köreinek támogatását élvezi a német elhárítás információi szerint.

Ankara ugyanakkor elsősorban a vallási intézményrendszeren keresztül igyekszik erős befolyást gyakorolni a németországi törökökre. A török állam által finanszírozott Török-Iszlám Unió a Vallási Intézményekért (DİTİB) nevű szervezet közel ezer mecsetet tart fent Németországban.

Az ilyen szintű beágyazottság páratlan befolyást tesz lehetővé a török állam számára. A DİTİB-et azonban nem csak a török hívők tömegeinek elérére használják fel. Idén áprilisban kémbotrány rázta meg Németországot, miután kiderült, hogy török hírszerzők a vallási szervezet fedésében próbáltak meg információkat gyűjteni a két évvel ezelőtti puccskísérlet megszervezésével vádolt hitszónok, Fethullah Gülen követőiről.

Recep Tayyip Erdoğan török államfő szeptember 28-án érkezik állami látogatásra Németországba. A megbeszéléseken vélhetően kikerülhetetlen téma lesz a „német iszlám” és az ehhez való török viszonyulás.

FOTÓ: Instagram / @voistanbul