+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Petróczi Rafael
2018. szeptember 2. vasárnap, 09:02
Mennyit kell fizetni ma egy albérletért? Az átlagos magyar keresetek mekkora hányadát emészti fel egy albérlet Budapesten, Szegeden és Miskolcon? Mire jó a közjegyző által hitelesített szerződéskötés? Mi az albérlők ördögi köre, és hogyan lehet beleesni? Ezekről beszélgetett az Azonnali Balogh Lászlóval, az ingatlan.com szakértőjével.

Véget ért a nyár, közeledik az egyetemi tanévkezdés, de még mindig rengetegen keresnek albérletet. Aki volt már hasonló helyzetben, tudhatja: nem egyszerű megtalálni az ideális lakást, vagy akár csak szobát. Főleg a mai magyar albérletpiacon, ahol a túlkereslet miatt az árak évek óta folyamatosan kúsznak felfelé.

 

Ennek oka az urbanizációs hatás, azaz hogy sokan igyekeznek a nagyvárosokba, megyeszékhelyekre költözni a több munkalehetőség és a magasabb fizetések reményében. Az áremelkedést a kínálati oldalról viszont korlátozza, hogy nagy volt az utóbbi években a befektetői aktivitás, így sokan vettek lakást pusztán abból a célból, hogy később azt kiadják.

 

„Egy átlagos, százhúsz négyzetméter alatti ingatlanért százharminc-százötvenezer forintot is elkérnek havonta a budapesti bérbeadók.”

 

Ezt már Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője mondta az Azonnalinak. A jó hír viszont az, hogy az ingatlant kiadók figyelnek a helyi viszonyokra, és az árakat a helyi fizetésekhez igazítják. Így, bár abszolútértékben Budapesten a legdrágább lakást bérelni, Miskolcon és Szegeden is a keresetek nagyjából ötven-hatvan százalékát kell kifizetni bérleti díjként. Azonban, mint arra Balogh felhívta a figyelmet, ez csupán a bérleti díjat jelenti, erre rakódnak még rá a közüzemi számlák és társasház esetén a közös költség is.

 

A közjegyző a kulcs a problémákra

 

A költségek mellett a másik neuralgikus pont a bérlő és a bérbeadó közötti bizalom kiépítése. Balogh szerint a jó hír az, hogy az esetek túlnyomó részében ma már kötnek a felek bérleti szerződést, ami kölcsönösen védi mind a bérbeadót, mind a bérlőt, és megteremti az alapvető bizalmat. Ráadásul egyre elterjedtebb a közjegyző útján történő szerződéskötés, ami rengeteg előnnyel jár.

 

Ha valaki közjegyző előtt köt szerződést, vagy a szerződést utólag hitelesítteti közjegyzővel, akkor ez az okirat azonnal végrehajthatóvá válik.

 

Így meg lehet spórolni a bírósági pereskedést, ha mondjuk nem fizet a bérlő, vagy nem hajlandó kiköltözni a szerződés lejártával. A közjegyő előtti hitelesítéssel pedig a bérlő is biztos lehet abban, hogy a tulajdonos nem csaló, és például nem fogja ellopni tőle a kauciót – mondta a szakértő.

 

A közjegyző jelentheti a gyógyírt a bérbeadók legnagyobb félelmére, a gyermekkel költöző bérlők esetére is. A tulajdonosok általában ódzkodnak attól, hogy gyermekes családoknak adják ki az ingatlant, mondván, még indokolt esetben is nehezebb kirakni őket az albérletből.

 

„Ez a félelem olyan szempontból ellentmondásos, hogy a gyermekkel költözők sokszor éppen megbízhatóbbak, mint mások. A szülők ugyanis aligha szeretnék kockáztatni, hogy gyermekük az ő hibájukból utcára kerüljön” – fejtette ki Balogh. 

 

Azonban, ha ez az érv nem lenne meggyőző, a tulajdonosnak lehetősége van arra, hogy a szülőktől közjegyző előtt hitelesített befogadó nyilatkozatot kérjen, melyben a szülő kijelenti, hogy amennyiben az adott ingatlanban való lakhatása megszűnik, úgy a szülő kötelessége a gyerek lakhatásáról gondoskodni. Így a gyermek már nem lesz hátráltató tényező, ha a tulajdonos szeretne megválni a bérlőktől.

 

Fehéredik az albérletpiac

 

Balogh szerint a másik örvendetes tendencia, hogy míg tíz-húsz éve az albérletpiac a gazdaság szürkezónájában helyezkedett el, a mostani kedvező adózás miatt már megéri a tulajdonosnak bejelentenie az adóhatóságnál az albérlet kiadásából származó jövedelmét.

 

„Vegyünk a példa kedvéért egy százezer forintos havi bérleti díjat. A bérbeadásból származó jövedelmek után tizenöt százalék SZJA-t kell csak fizetni, de a bevételek terhére elszámolható tíz százalékos költséghányad számlák és egyéb igazolások nélkül. Ebben az esetben a kilencvenezer forintos havi jövedelem után kell megfizetni a tizenöt százalékos SZJA-t, ami 13 500 forint.

 

Ez a százezer forintos havi bevételre vetítve 13,5 százalékos adóteher havonta, ami már vállalható köztehernek tűnik, főleg a jelenlegi albérletárak függvényében”

 

– világított rá a szakértő.

 

Ha nincs elég pénzed, könnyen csapdába eshetsz

 

Az Azonnali kérdésére Balogh elmondta, hogy a jövedelmi helyzetet tekintve két társadalmi csoport keresi jellemzően az albérleteket: az átlagosnál többet és az átlagosnál kevesebbet keresők.

 

Az előbbiek motivációja a rugalmasság. Könnyen elképzelhető, hogy fél vagy egy év múlva teljesen más városban, akár országban fognak dolgozni, így nem éri meg nekik saját ingatlanba fektetni, holott lenne rá forrásuk. Az utóbbiak pedig jellemzően fiatal egyetemisták vagy pályakezdők, akik nem rendelkeznek saját ingatlannal és nincs is kellő megtakarításuk lakásba fektetni, így csupán az albérlet jelent számukra opciót. Az ő helyzetüket több tényező is nehezíti. 

 

Egyrészt, mivel a bérbeadók főszabály szerint a beköltözéshez egyhavi lakbért és kéthavi kauciót szoktak kérni, így pusztán a költözéshez szükséges költség elérheti a félmillió forintot is. Ezt ez a társadalmi csoport csak nehezen tudja kigazdálkodni. 

 

Persze elképzelhető az is, hogy az ember rendelkezik ingatlannal. Ám azoknak, akiknek nincsen megfelelő pénzügyi tartalékuk, az ingatlanjuk egyfajta biztosítékként szolgál: amennyiben bármi rossz történne, nem kell az utcára menni. Így ők ezért nem fogják eladni a lakásukat – világította meg az Azonnalinak a szakértő. 

 

Pont a tartalék hiánya az, ami sokakat megakadályoz abban, hogy lakáshitel útján fektessenek saját ingatlanba. Ugyanis a lakáshitelhez a kérelmezőnek rendelkeznie kell az áhított ingatlan árának húsz százalékával.

 

„Ha csupán egy tizenötmilliós ingatlant veszünk alapul, ami nagyon alacsony ár, és ennyiért csak Budapest külső kerületeiben kapni lakást, a hiteligényléshez akkor is fel kell mutatni hárommillió forintot.

 

Ez nyilvánvalóan nem opció azoknak, akik nem vagy csak minimális összeget tudnak félrerakni havonta” – fejtegette a szakértő.

 

És így jön létre az az ördögi kör, amibe sok albérletező beleesik – mondta Balogh. Szeretnének elköltözni az addigi helyükről, ha van egyáltalán, a saját tulajdonban lévő ingatlant nem kívánják feladni, a fizetésükből pedig nem tudnak eleget félretenni ahhoz, hogy bármi érdemben változzon. Így ragadnak bele sokan az albérleti létbe.

 

Na de mennyien laknak albérletben Magyarországon? És máshol?

 

Minden bizonnyal az ilyen és ehhez hasonló rossz tapasztalatok, az általános bizalmatlanság és a magántulajdont üldöző kommunista időszak hagyatéka is szerepet játszik abban, hogy Magyarországon csupán a lakosság töredéke adja bérlésre a fejét. Az Eurostat felmérése szerint 

 

2016-ban a magyarok 86,3 százaléka élt saját lakásban, és csupán 13,7 százalék bérelt ingatlant. Ez az arány egyébként egyáltalán nem hungarikum, a posztszocialista térség országaiban is hasonló számokat találunk.

 

2016-ban Romániában az emberek 96 százaléka élt saját lakásban, Litvániában az arány 90,3 százalékos, Horvátországban 90,1 százalékos, Szlovákiában pedig 89,5 százalékos volt.

 

Ezzel szemben Nyugat-Európában sokkal természetesebb, hogy valaki albérletbe költözzön. Németországban például 2016-ban csaknem fele-fele volt a saját és a bérelt lakásban élők aránya: a lakosságnak csupán az 51,7 százaléka lakott saját ingatlanban.

 

NYITÓKÉP: Bakó Bea / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Kína első nagy sci-fi filmje hamar az ország egyik legnézettebb filmje lett: hamarosan itthon is láthatjuk.

A kormány változik, csak az elnök személye biztos pont: Nurszultan Nazarbajev már 1991 óta Kazahsztán elnöke, ezalatt kilenc kabinetet „fogyasztott el”.

A magát fehér nacionalistaként meghatározó férfi „a világon szinte mindenkit” lemészárolt volna, példaképe pedig a norvég tömeggyilkos Anders Breivik.

Szavaztak az államok uniós nagykövetei, és Kövesi helyett egy franciára a bíznák az uniós korrupció üldözését. Még semmi nem dőlt el végleg.

A kormánymédia egész héten helyesen írni nem tudó ellenzéki politikuson pörgött. De elírásaik nem csak nekik vannak.

A hét kérdése

Minden mentességet és segítséget megkap Budapesten az egykori KGST-bank, a Nemzetközi Beruházási Bank. Mit adjanak cserébe ezért?

Azért ide elnéznénk

Ki dönti el, hogy mi a tudás? Erről is szó lesz február 22-én.

Milyen a furmint, ha balaton-felvidéki? Kóstold végig őket a február 22-23-i hétvégén!

Készült egy film az 1989-2018 közötti Magyarországról. Bemutató február 27-én!

Kóstold végig a legjobb badacsonyi borokat Budapesten, március 9-én, szombaton!

A branding hatásait járják körül magyar alkotók Pozsony egyik legmenőbb kiállítóterében, a Kunsthalléban, április 14-ig!

Ezt is szerettétek

Lassan egy éve, hogy a független Márki-Zay Péter vezeti polgármesterként a várost, Lázár János hátországát. Körülnéztünk ott. Videó!

Arra kértük az MTA mellett tüntető tudósokat, hogy foglalják össze: ugyan mire jó az embereknek a bölcselkedés?

Miért kormányoz együtt az EU-párti Öt Csillag Mozgalom Olaszországban az unió gyengítésén munkálkodó Matteo Salvinivel? Interjú az EP-ből!

Milyen lesz a kontinens, amikor százéves lesz a világ legsikeresebb utópisztikus projektje? Mondjátok el ti az Azonnali novellapályázatán!

Twitter megosztás Google+ megosztás